Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-09-04 / 34. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXIX. No. 34. Thursday, Sept. 4. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 A LIMA I KONFERENCIA Hányán tudjak a fejlett ipari államokban elok kö­zül, hogy a világ lakosságából 650 millió EVENTE kevesebb, mint 50 dollar jövedelemmel rendelke­zik? Az ipari országok bankárjainak szervezete, a World Bank tette ezt az elszomorító hirt közzé. A 650 millió ehez'o mindegyike természetesen a fejlődő, a volt gyarmati országokban el. Ezen országok képviselői jöttek össze tanácsko­zásra Peru fővárosában, Limában, ahol kidolgoztak azokat a praktikus lépeseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy létrehozzak az “uj nemzetközi gazda­sági rendszert” - vagyis a fóldkerekseg vagyonának igazságosabb elosztását. A közel 80 állam képviselői nagy érdeklődéssel szemléltek az olajtermelő országok egyseges fellépé­sét, mellyel megszüntettek az olaj olcso áron való eladását az ipari ■ országok részére. Az olajtermelő országok példáját óhajtják követ­ni az ön, réz, foszfát, kakaó, nikkel, kávé, magné­zium es egyeb nyersanyagokat termelő országok. Konkret lépeseket akarnak foganatosítani a nem­zetközi vállalatok ténykedéseinek korlátozásara, a nyersanyag aranak felemelesere, pénzügyi és tech­nológiai támogatósra s országaik iparának felepitése- re. E törekvésüket eddig az ipari országok általában elleneztek, akadályokat gördítettek utjukba. S az ipari országok elen az Egyesült Államok all, Kissin­ger külügyminiszterrel az elen. A fejlődő' országok nem hajlandók tovább túrni, hogy a fejlett ipari országok alacsony áron vásárol­ják fel nyersanyagaikat es magas áron adjak el ne­kik a kész iparcikkeket. Ezért elhatározták, hogy követelik a nyersanya­gok vammentesitéset, amivel emelni tudják valuta­jövedelmüket, amit azután ipari üzemek felállításá­ra hasznaihatnak fel. A fejlődő országok e problémát az Egyesült Nem­zetek szeptemberben összeülő közgyűlésé elé ter­jesztik és követelni fogják, hogy haladéktalanul hoz­zanak határozatot a kérdésben. A volt gyarmati országok e törekvéset - minden bizonnyal - támogatni fogjak a szocialista világhoz tartózó országok képviselői. A következő nehány esztendő egyik legfontosabb fejlemenyekent köny­velhetjük el a volt gyarmati országok egyöntetű fel­lépését az ipari országokkal szemben, melynek a nyomorban élő százmilliók helyzetének, eletszin- vonalanak emelkedesehez kell vezetnie. A 82 ország külügyminiszterei lelkesen üdvözöl­tek a vietnámi és a kambodzsai nép hősies harcának győzelmet, eliteltek az USA imperialista kózep-ke- leti politikáját és elköteleztek magukat a rodeziai és del-afrikai nép szabadságáért és önnállóságáe'rt harcolók teljes támogatására. MANSFIELD ES ALBERT ELLENZIK AZ USA IELENLÉTÉT SINAI BAN WASHINGTON, D.C. Izrael csak azon feltétellel hajlandó elfogadni az ideiglenes egyezményt Egyiptommal, ha az Egyesült Államok 150 meg­figyelőt helyez a Gidi és Mitla szorosok védelmi gócpontjaiba. Ezen megfigyelők feladata volna el­lenőrizni az egyezmény pontjainak betartását. Yitzak Rabin, Izrael miniszterelnöke kijelentette, hogy nem bíznak meg az Egyesült Nemzetek megbizottaiban és ragaszkodnak az amerikai kor­mány kinevezettjeihez. Mike Mansfield, a demokrata többség vezetője és Carl Albert, a képviselóház elnöke kijelentette, hogy ellenzik az amerikaiak ilyen szerepben való részvételét. “Nem hiszem — mondta Mansfield szenátor — hogy mi magunkra vállaljuk a felelősséget, hogy mi legyünk a világ rendőrei.” Präsent Accord ÉzoneI? , Bír -^2 j Gefgeíí VMM* 7">5Í KHISHglBji* GIDI PASS EGYPTIAN LIMITED­EONCE ZONE i'SMÍfLA MITLA PASS 0 MILES SS 1974 Accord PENINSUL/ Kissinger külügyminisz­ter e hét folyamán jelent mind a képviselóház, mind a szenátus külügyi bi­zottsága előtt és minden tőle telhetőt megtesz, hogy az Izrael-Egyiptom közti egyezmény ezen kérdéses pontját elfogad­tassa a szenátorok több­ségével. ALEXANDRIA, Egyip tóm külügyminisztere és Ahmed Osman, Egyip­tom ENSZ nagykövete, Egyiptom, Mordechai Gur izraeli vezérkari főnök, Izrael, Henry Kissinger az USA nevében kézje- Mohammed Aly Fahmy gyükkel hagytak helyben a két ország közti egyez­ményt-. Izrael feladja a Mitla és Gidi szorosokat, vala­“Ellenzem — mondot­ta Carl Albert képviselő — hogy újabb kalandba ke­veredjünk, szomorú viet­námi tapasztalataink után.” Mind Mansfield szená­tor, mind Albert képvise­lő kétségét fejezte ki az­iránt, hogy a szenátus jó­váhagyja az amerikaiak részvételet. Hubert Humphrey szenátor sajtó- nyilatkozatban azon véle­ményét hangoztatta, hogy a szenátorok “eloitélet- mentesen” tárgyaljak a kérdést. John J. Sparkman, a Szenátus Külügyi Bizott­ságának elnökének véle­ménye az, hogy a szenátus elfogadja a javaslatot. Kissinger külügyminiszter Mordechai Gur mint a Abu Rudeis-i olajforrásokat. Az USA biztosítja Izrael olajkészletet, valamint hadifelszerelesi szükségletet. , folytatás a 4. oldalon ÁRA 20 CENT AMERIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom