Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-28 / 33. szám
rhursday, August 28. 1975. .AMERIKAI MAGYAR SZO__________________________ 7 Róna is adósságokkal küszködik Nemcsak New York es mas amerikai nagyvarosok állnak a tónk szélén pénzügyileg, sok európai város is nagy bajban van, legrosszabb helyzetben talán az Örök Varos: Roma. A legújabb becslesek szerint Roma nagyjából rövid lejáratú kölcsönökből állő adóssága 5.8 milliárd dollárt tesz ki. Ez naponta 2.7 millió dollárral növekszik. Nincsenek többé gazdag támogatói, mint a cézárok, a pápák a középkorban es a reneszánsz alatt. A szintén anyagi bajokkal küszködő központi kormányzat sem hajlandó Romát kisegíteni. Az 50.000 dolgozót alkalmazó városi kormányzat a hó végen, a fizetések előtt, a bankokhoz jár házalni es örül, ha 15-18 százalékos kölcsönt kaphat, de a bankok ezt is egyre nehezebben adjak meg. A julius elsejétől számított idei költségvetési évben Róma teljes költségeinek 45.7 százalékát, közel 600 millió dollárt kölcsönkamatokra es régi kölcsönök visszafizetésere költi. A varos várható bevételének több, mint kétharmadat az adósságok emésztik fel, csak 190 millió dollar marad közmüvekre, bar égető szüksége van Rómának olcsó lakásépitkezesre, iskolákra, kórházakra, parkokra, es játszóterekre, utakra és közjármüvekre, szennyeződés elleni berendezésekre és sok más egyebre. A szegények ezrei, akik a varos peremén hulladékból rögtönzött kalibákban és barlangokban laknak, gyakori tüntetésekkel hivják fel súlyos gondjaikra a hatóságok figyelmet. A városi hatóságok csak akkor remélhetnek javulást, ha a városok finanszírozását teljesen átszervezik. Mar a második világháború vége óta arról beszelnek, hogy a megyéknek, községeknek többet kellene kapniok az országos adóbevételből e’s sajat maguk reszere adóztatási jogokat is követelnek. A városoknak még ennél is több segítségre van szükségük. Ha Róma fizetésképtelenné válik, amire Mindig a hadak orszagutja volt Mexiko, mar a III-IV. században megalakult ott a tőitek indiánok birodalma. Majd létrejött a mayák magaskulturaju állama, a toltékokat később kiszorították az aztékok és több száz evvel később Hernando Cortez spanyol kalandor hóditotta meg Mexikót. Azután létrejött a spanyol alkirálys'ag és tovább peregtek a történelmi események, a múlt század második feleben francia-angol és spanyol csapatok inváziója, Miksa osztrák főherceget császárrá kiáltottak ki, de jött a nemzeti felkelés es Juarez vezetésével levertek az intervenciót. A nyugalom akkor sem kóvetkekilatas van, adósságának terhe a különben is súlyosan eladósodott központi kormányzatra hárul. Dgrida polgármester évek óta sürgeti Roma szamara egy különleges törvény megszavazását, azon az alapon, hogy főváros, nemzetközi kulturközpont, azonkívül a pápa székhelye. A polgármester tudja, hogy ilyen törvényre semmi esély nincs. Más olasz varosok, mint Nápoly, Palermo, stb. meg reménytelenebb helyzetben vannak. Meg Olaszország leggazdagabb varosa, Milano is első ízben adósságban van. Róma különösen nehéz helyzetéhez hozzájárul, hogy a kormányhoz vagy a Szentszékhez beosztott diplomaták ezrei élnék nagy kényelemben a városban, anélkül, hogy adót fizetnének. Azonkívül Roma problémait súlyosbítja, hogy ott van a romai katolikus egyház székhelye. Törvényesen és formálisan a Vatikán és a pápai udvar, a Római Kúria és egy sereg bazilika, a hozzájuk tartozó eklézsiái épületekkel, irodákkal, külön államot képez, Róma es az olasz állam fennhatóságán kivül, egyedül a papa fennhatósága alatt. Ezeknek az egyházi intézményeknek 3000 egyházi és polgári alkalmazottja van, akiknek többsége a Vatikánon kivül el, de a vatikáni szupermarketban es mas boltokban vásárolnak, benzint is ott vesznek és adót nem fizetnek. (Más vidékekről, különösen a még szegényebb deli falvakból es varosokból évente 50.000 vándor- ■- ló telepszik le Rómában és növeli a már 200 ezret kitevő munkanélküli számát. Ezek közül 70 ezren laknak a város körüli kalibákban, a legnagyobb nyomorban. Ugyanakkor 50.000 újonnan épült luxuslakás all üresen. Róma és New York ikervárosok abból a szempontból, hogy mindkettő a kapitalista rendszer megoldhatatlan ellentmondásainak, ferdeségeinek az áldozata. V.K. zett be, létre jött Diaz imperialista diktatúrája, de a szegény parasztok felkeltek ellene, 1917-ben Mexikóban megalkottak az antiimperialista forradalom alkotmányát. Az ország jelenleg a latin- amerikai kontinensen bonyolult társadalmi beren- dezkedese mellett is a haladó államok köze tartozik. Fejlodesenek sok nehézsége van. De egyike azoknak az államoknak, ahol úgy tűnik (a régebbi forradalmi hagyományoknak van jovoje. Az asztékok és toltékok hazája, egykor a conquistadorok aranyországa volt. Aki ott jár, sok mindent lathat. Szépek az énekeik, a szöveg változik de a dallam alig. Olyanok a mexikói dalok, mint az argentin tangók, vagy a brazilia sambak. A dal, amit a látogató hall, csendes, végtelenül egyszerű. “Se murio mi palomita blanca”, meghalt az en kis feher galambom. Mexikói barátunk végig enekli a versnek mind a 63 strófáját egyhangúan, amellett vegtelen vágyódással es panasszal a hangjában. Azután egy másik dal következik “Jaj nekem, összetört a szivem”. Es igy ismerkedik az utazó Mexikóban, ahol az ottani gondolkodás szerint nincs sok értelme a sietesnek, pedig azért az ország sokat lep előre. Az elmúlt években bevezették a kötelező, ingyenes oktatást. Középiskolába meg csak a gyerekek 10 százaléka jár, de most már 200 ezer diák látogatja a 35 egyetemet. Persze mint sok más amerikai országban,ide is beágyazódtak az amerikai hatalmi bázisok, de Mexikóban van mozgás. Nem lehet látványos változásokat elvárni, de nem állt meg az idő. Bonyolult tényezők befolyásolják Mexiko fejlődését. Ott van a nyugati parton Las Hadas- a Manzanillo-óbol. Ezt még régebben gazdag bolíviai vállalkozók epitettek, luxus hotelek sora emelkedik a tengerparton. Ezt a vidékét Mexiko Riviérájának nevezik. Sok olyan villa ván azon a vidéken, amelynek az érteket 25 millió dollárra becsülik. Az ottani gazdasági szakembereknek nemcsak az amerikaiak partnereik, hanem a japánok is. Ök szállítják az elektronikus felszereléseket, autókat. Régóta tekintenek a külföldiek arra a vidékre, járták itt valaha angol kalózok, es most időnként megérkeznek jobban kiművelt és elegánsabb utódaik. Vannak azonban uj törvények is, korlátozzak a birtokvásárlást a külföldiek számára. Es emelkednek az árak is, tehat mar nem egy olyan csodálatos paradicsom Mexiko a dollárral érkezők számara, mint valaha volt. Változtak a közállapotok is. 50 evvel ezelőtt meg életveszelyes lett volna behatolni a hegyek köze. Lényegileg a jaki indiánok uralkodtak a területen. Talán ismerősebb olvasóink számára, az apacs indiánok neve. Ezekről irt regényeiben May Károly. Nos a jakik közeli rokonai az apacsoknak és azóta bekövetkezett a nagy változás, a jaki indiánok a mexikói hadsereg legmegbecsültebb harcosai. Ez is mutatja, hogy változnak az idők, változnak az emberek. Mexikó indiánjai immár a törvényesség őreivé váltak, ami nagy szó egy latin- amerikai országban. Még egy személyes élmeny. A mexikói városokon a piac a színek, illatok, zajok, formák, fény es árnyék, a gazdagság es szegénység csodálatos keveréke. Itt találkoznak az emberek, itt alakul ki estenként a politikai közvélemény, föl és ala hullámzik a férfiak laposteteju, széles karimáju kalap-erdeje. Azután a nők kék altalvetoben, melyeknek redői szelesen öbloznek karcsú alakjukon. Egészén kis gyermekek mar Ugyanúgy öltöznek, mint apjuk.és anyjuk. A kisfiúk éppúgy feher kabátot húznak, rikító szinú ingük föle, élénk szinü sált tekernek nyakuk köre, mint apaik. Az asszonyok kedvelik az élénk színeket a cseresznyepirosat, a citromsárgát, a skarlátot es bíborvöröset. Ezekből a színekből állítják össze ruháikat és kendőiket. Ha valaki a szerencgejet akarja kipróbálni, játszhat egy vásári szerencsejátékosnál, majd olcsón megkóstolhatja a zsírban sült lepényt, a mexikóiak nemzeti ételét, az enchiládát. Es mindig találkozhat a zöldpaprikával. Azután gitáros legények, persze ók is szegény emberek, eljátszak a régi szomorú hangzású mexikói balladákat. Mexiko színes ország. Sűmeghi Endre Mexikói dallamok
