Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-03 / 27. szám

Thursday, July 3. 1975. 8______________________________________ uÁRnni zsem Életét nem az évek száma tette gazdaggá és feledhetetlenne, hanem azok a történelmi pillana­tok, amelyekben Várnái Zseni, az asszony, az anya, a költő mindvégig bátran helytállt. A Nagyvázsony- bol gyerekként Pestre kerülő lány a század elejen csodálkozhatott ra egy robbanásszerű átalakulásra a magyar glóbuson. Első verseit akkor irja, amikor Ady, Móricz, Babits forradalmasítja a magyar iro­dalmat, s akkor csatlakozik a munkásmozgalom­hoz, amikor az egyre erősebben, tettrekészebben hallatja szavát. Első versét Anyaság címen közli a Népszava, s nem sokkal később a Katonafiamnak országos visszhangot vált ki; elkobozzák miatta az újságot, majd röplapokon terjeszti a versét. Férjé, Peterdi Andor réve'n került a munkásmozgalomba, s ott azonnal megtalálta helyét, a proletáranya költői szerepvállalásával. “Proletárköltőnö program nélkül, mert proletáréletet él” — irja róla Koszto­lányi. “Egy kis szoba fojtott és lanyha légköre borul reá, melyben mécs ég, tompa lobogással. így születnek meg ezek a dalok, melyek egytől egyig a gyermekről es az életről szólnak.” Szere­lemről, erotikáról nincs sok mondanivalója, de an­nál több a kibontakozó életről, a “terhesség mámo­ráról”, a vajúdásról, a kisdedről. A háború azonban belejátszik ezekbe a boldog es önfeledt dajkadalokba, altatókba, s arra készteti az anyat, hogy szint valljon. És a véres csütörtök előestéjen irt, az elnyomó Önkény ellen tiltakozó Várnái Zseni-vers megtalálja az utat a háboruellenes mozgalmakhoz is. A “Ne lojj fiam, mert en is ott leszek!” bejarja a világot, sok nyelven es mindig aktuálissá tud vál­ni, mindig meg tud ujulni, a béke és a forradalom érdekében. Es lehet-e más az útja a harmincas evek­ben, mint az antifasisztáé, a nácizmus ellen riadoz- tatva az emberiség javát. Hogyan is irta róla Kosztolányi az első háború eveiben? “Várnái Zseni őszinte, bátor, erkölcsös költőnő, ki a ferfiatlan szájaskodás korában becsü­letesen szólaltatja meg emberi es emberies érzéséit.” Ezt a költoasszonyt kószontjuk 85. születésnapján. A béke olajága lengjen a világ fölött! A beke olaját ontsa a föld! Olajat. . . olajat, a világ mély sebere, gyógyítsa meg az embert, aki vérzett, es aki ölt! (Várnái Zseni: Olaj c.verséből) AMERIKAI MAGYAR SZÓ_______________ Hírneves Herendi Másfél évszázada a fiatalok gyára Bízvást nevezhetjük a fiatalok gyaranak a Finom­kerámia Müvek Herendi Porcelángyárát, bár szazöt- venedik születésnapjára készülődik. A dolgozók át­lagos életkora itt mindössze 31 ev. Fiatalok a gyár vezetői is. Az üzem alapitoja Stingl Vince 1826-ban kezdett porcelangyartassal kísérletezni Herend községben. A második fel évszázad alatt sok kitüntetést kapott a gyár: őriznek papai áldásról szóló regi okiratot, s a felszabadulas óta az államosított üzem többször elnyerte a Kivaló Vállalat cimet, valamint a Minisz­tertanács es a SZOT vándorzászlajat is. A porcelán- üzem második tulajdonosa Focher Mór nagyvona­lúan küldözgette ajándékait királyoknak, hires em­bereknek s meg is kapta a francia becsületrendet és a magyar nemességet, de nagyvonalúsága miatt csőd­be ment. A család azonban kilábolt az adósságból es sikerült nevezetessé tenni a herendi porcelánter­mékeket. A berlini egyetem alapitója, Humbold he­rendi készletből reggelizett, Viktoria királynő wind- sori kastélyában csak herendi porcelánok voltak. Perzsiáig is eljutottak az itteni termékek, s a szá­zadfordulón az orosz cár is rendelt szamovart He- rendről. A gyár nemsokkal az alapítás után épült egyik szárnyában muzeum van, s láthatók itt a fen­ti különleges termékek is, mivel a kuriózumokból legalább kettőt készítettek, egyet a házi muzeum számára. Csupán a felbecsülhetetlen értékű, szo- borkompozicios, úgynevezett “évszakok” vázákból készült egyetlen sorozat: az oszt es a nyart Heren­den, a telet és a tavaszt pedig a British Múzeum­ban őrzik. A mai gyár es elődje sohasem zárkózott el a kü­lönleges megrendelések elöl; készítettek itt már 220 centiméter magas vázat, parányi szemekből karkötőket, s az egyik újkori külónlegesseguk a walesi herceg által rendelt duplafalu soröskorso, amelynek dekoratív külső falaban a készítőnek 4400 apró kis lyukat kellett vágnia parányi fürész- szel. A világhírt mégis a szervizkészletek hozták meg a gyárnak. Termekéinek ma is több, mint 70 százaléka ez. Valószínűleg ez az egyetlen nagyipari üzem az országban, amelyet a gépesítés csődbe juttatna', mindent kézzel készítenek itt, akarcsak egy évszá­zaddal ezelőtt. Három szakma művelői dolgoznak a gyárban — korongozók, gipszmodelkészitok, es festők — s valamennyi munkakör művészi hajlamot s tehetséget is követel. A regi porcelánkészitok le- ' származottai közül sokan Örököltek e képességet. Sokan dolgoznak itt, akik szüleiktől, nagyszűleik- töl nemcsak forma- es rajzkészseget, hanem a mun­kahelyet is örököltek. De — mivel egyre nagyobb a kereslet a herendi porcelánok iránt — a környező településekről is összegyűjtik a tehetséges fiatalokat. Agyárnak há­roméves műszaki szakközépiskolája van, ahova sza­badkézi es minta utáni rajzból kell a jelölteknek felvételezniük. Innen származik az utánpótlás; even- te mintegy 40 fiatal. Jelenleg a porcelángyariak több mint 60 százalé­ka — 855 dolgozó — 30 éven aluli. Horváth László igazgatási osztályvezető, az ifjúsági bizottság veze­tője elmondta: a fiataloknak minden lehetőséget biztosítanak az előmenetelhez. Az idősebb szak- munkások, munkaidő után a szakma titkaira tanít­ják a fiatalokat. Képzőművészeti szakkört is fenn­tart a gyár, amelynek kilenc legjobb szakembere tervezi a herendi újdonságokat. Az itteniek szama­ra az a legnagyobb megtiszteltetés, ha elnyerik az aláírási jogot. Jelenleg 16 porcelánfestő Írhatja rá nevet legkedvesebb müveinek hátlapjára. A többi­ek nevet szám helyettesíti: ennek alapjan valameny- nyi Herenden készült tárgyról bármikor megállapít­ható formázójanak és festőjenek neve. Ez a mino- segellenorzest is szolgálja. Egy-egy tárgyát átlago - san 130-szor vesznek kézbe elkészültéig, s eközben tizenegyszer eUenózik.nem szamitva a végső minő - segeUenörzést. Czippán György ÉDEsWm ANYANYELVŰNK-v* i-.v-■■s. - -i--"- .***••;' 1 SZÁMOK: BETŰK, ÍRÁSJELEK Gyakran találkozunk levelekben es másutt ilyen pontoskodó írásmóddal: 6.-an, 15.-en. A szó szoros értelmében pontoskodás ez, hiszen az évet a napot jelölő számjegyekhez a toldalékokat pont nélkül kapcsoljuk, csupán kötőjelet használva: 1848-ban, 1919-es, 6-an, 15-en, stb. Keltezésben az ilyen szá­mok után a pont csak akkor szükséges, ha nincs toldalék: 1848. március 15., 1975. junius 26. Ha azonban az evszamot névutó vagy birtokos személy, rágós szó követi, nem kell pontot tennünk: 1848 előtt, 1945 óta, 1953 elején, 1975 augusztusában. Két evnek vagy napnak a számjegyei között nagy­kötőjelet, toldalékuk előtt közönséges kötőjelet használunk: 1848—49-es, 14—15-ére. Ha a sorszám- név nem évet vagy napot, hanem mást jelöl, akkor természetesen nem takaríthatjuk meg a pontot a ra­gok és képzők előtt: 8.-ba, IV.-és (azaz: nyolcadik­ba, negyedikes). Helyesírási következetlenseg az “ik” fölösleges kiirasa: március 21-ikéhez, március 21-ike, Ezek ma már éppúgy túlzottan fontoskodó forrnak az irasban, mint az ilyenek pl: 21-edikehez, 4-edi- ke. A huszonegyedikéhez és a negyediké szóala­kot ma a számjegyes formában jóval egyszerűb­ben írjuk, mint múlt századi elődeink. Ha mi ezt latjuk: március 15. vagy március 15-e, ennek szám­jegyet sorszámnévnek (tizenötödik nap) fogjuk fel, nincs tehát szükség a toldalékokban még egyszer az “ik” “dik” vagy “edik” szóelemre. LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG | FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, I New York, N. Y. 10021 Talafon: BU 8-4983 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE i IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele 1 BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az iroda julius da augusztusban szoihbaton zárva van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom