Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-08-14 / 31. szám

Thursday, August 14. 1975. 8----------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO A szívinfarktus megelőzéséről A szívizom munkája Végzése közben nagy mennyiségű oxigént és tápanyagot használ fel. Ezt — többi szerveinkhez hasonlóan — a friss (artériális) vérből kapja a koszorúereken keresztül. A szív munkabírása e vér mennyisé­gétől függ. Ha a koszorúerek elszűkülnek, csök­ken a rajtuk keresztül áramló vér mennyisége, aminek következtében a szívizom »fulladni« és »éhezni« kezd. Ezt az állapotot szorításszerű mellkasi fájdalom jelzi, ami tulajdonképpen az infarktus előjele. Kezdetben csak rövid ide­ig tart, és ha a beteg orvoshoz fordul, az in­farktus még elkerülhető. Különben a koszorú­ér teljesen eldugul, s a szívizom egy része nem­csak »fullad«, hanem teljesen el is hal, a fáj­dalom sokkal erősebbé válik, órákig, sőt na­pokig is eltarthat. A SZÍVIZOMNAK EZT AZ ELHALÁSÁT AZ ORVOSTUDOMÁNY SZÍV- INFARKTUSNAK, A NÉP SZÍVSZÉLHÜDÉS- NEK NEVEZI. Ez a szívtáji fájdalom olyannyi­ra jellegzetes, hogy az orvosok a legtöbb eset­ben felismerik okát, a biztos diagnózist az elek- trokardiogram adja. A fájdalommal egyidejűleg természetesen még sok más tünet is jelentke­zik. Nem mindegy, hogy a beteg mikor kerül az orvoshoz. Sajnos még ma is vannak olyan betegek, akik órák hosszat tűrik ezt az erős fájdalmat, ahelyett, hogy azonnal orvost hív­nának. MI OKOZZA A KOSZORÚÉR SZŰKÜLETÉT, VAGY TELJES ELDUGULÁSÁT? Az esetek túlnyomó többségben (több mint 90#/#-ában) a nagyméretű érelmeszesedést ér­szűkület, az eldugulást pedig majdnem min­dig trombózis okozza. Az utóbbi három évtizedben egyre emelke­dik az érelmeszesedéses betegek, s ezzel egyi­dejűleg a szívinfarktusok száma is. Az orvosok hosszas tanulmányozás után arra a megálla­pításra jutottak, hogy néhány tényező kifeje­zetten gyorsítja a koszorúerek elmeszesedését. Ezek közül a legjelentősebbek: — kövérség, — a vér magas zsírtartalma, — a magas vérnyomás, — a dohányzás — és a munkahelyen, a mindennapi élet­ben szinte elkerülhetetlen állandó idegfeszültség. A SZÍVINFARKTUS MEGELŐZÉSE Az infarktus megelőzésére már fiatalkor­ban, a harmincadik életév előtt gondolni kell, noha a betegség leginkább csak a negyvenedik életév után jelentkezik. Az idősebb egyén, aki dohányzik, elhízott, esetleg magas vérnyomása is van, a tanácsok betartásával csak csökkent- heti, de nem zárja ki az infarktus lehetőségét, hiszen koszorúér-elmeszesedése már előreha­ladott állapotban van, ez pedig már teljesen ki nem gyógyítható, legfeljebb lelassítható a folyamat, vagy legjobb esetben megállítható. A civilizációval járó életmód fontos szere­pet játszik e betegség megjelenésében. Az Ame­rikai Egyesült Államokban a megbetegedettek száma évente eléri az 1—2 milliót, viszont egyes afrikai országokban ez a betegség na­gyon ritka, szinte ismeretlen. A megbetegedé­sek számát illetőleg létezik bizonyos különb­ség a városi és a falusi lakosok között, A szívinfarktus elkerülése végett a fő hangsúlyt az étlap és az étkezési szokások meg­változtatására kell helyezni, hadat üzenve ezzel a kövérségnek, de ugyanakkor a dohányzásnak Is! A dohányzás káros hatása többrétű, és már régóta ismert. A vizsgálatok során bebizonyo­sodott, hogy a dohány fő alkotó része, a niko­tin a vegetativ idegrendszerre ható, nagyon erős méreg, de jelentős szerepe van a szívin­farktus megjelenésében is. — A napi húsz cigaretta elszívása körülbe­lül 5°/o-kal csökkenti a vér oxigéntartalmát, — jelentősen emeli a vérnyomás alsó és felső értékét, — a vér zsírtartalmát, — fokozza a vér alvadékonyságát, a vérrög­képződés lehetőségét is. Ez a tény különösen jelentős a szívinfarktus szempontjából. Statisztikai adatok alapján bebizonyoso­dott, hogy a szívinfarktus körülbelül 62V*-kaI gyarabban jelentkezik a dohányosok körében, mint a nem dohányzók között. Érthető tehát az utóbbi évtizedben világszerte folyó, dohány­zás elleni küzdelem. A két fenti tényező, az elhízás és a dohány­zás mellett a szívinfraktus megelőzésében nagy jelentősége van még a RENDSZERES, MIN­DENNAPOS KELLŐ FIZIKAI MEGTERHE­LÉSNEK. Ez különösen az ülő foglalkozású» szellemi munkát végző egyénekre vonatkozik. A testmozgással a szív munkabírása javul, a vérkeringés gyorsul, a felesleges testsúly a ka­lóriák mozgásra való felhasználásával csökken. Erre elegendő a napi négy-öt kilométeres gya­logolás vagy az ennek megfelelő fizikai meg­terhelés. Ma már az orvostudomány biztosítja a szív- infarktus sikeres kezelését. Az infarktust kezelő osztályokon az elhalálozások száma az előző évek 30—40 százalékához viszonyítva ma már csak 10—15 százalék. Ennek ellenére a szívin­farktust is könnyebb megelőzni, mint gyógyí­tani. Dr. ÜVEGES Zoltán BRAZÍLIAI PAPOK AZ INDIÁNOK TÁMOGATÓI A Romai Katolikus Egyház Indian Misszionárius Tanácsa Brazíliában, Goiania varosban tartott köz­gyűlése kinyilvánította, hogy támogatja az indiánok önrendelkezési jogát es saját kultúrájának megmen­tésére folyó igyekezetét, valamint a földjük vissza­szerzéséhez való jogot. Brazília minden részéből összegyűlt püspökök és misszionáriusok programot dolgoztak ki a 100 milliós lakosságú országban megmaradt 100.000 főnyi indián védelmére és hang­súlyoztak, hogy az indiánok voltak az ország os- lakoi. Az indiánok egyre gyakrabban kerülnek össze­ütközésbe a nyugatra terjeszkedő nagy földbirto­kosokkal. A kormány indián ügyi irodája meg a kimondott indián rezervációkat is keptelen meg­védeni. Ebben a 100 százalékosán katolikus ország­ban gyakori a súrlódás a katolikus egyház es a diktátor kormány között, főleg az emberi jogok es az egyház társadalmi szerepének kérdéseiben. AUSZTRÁLIA MÁR NEM A BEVÁNDORLÓK PARADICSOMA Ausztráliát még nem is olyan régen úgy emleget­tek, mint a bevándorlók paradicsomát. A második világháborút követő esztendőkben Európából is igen sokan telepedtek le az ötödik kontinensen: a vi­szonylag gyorsan fejlődő ipari és szolgáltatási ágaza­tokban ki-ki ke'pzettségének és érdeklődésének meg­felelő állást kaphatott, Önálló otthont teremthetett. A második világháború előtt Ausztráliá lakossága alig haladta meg a 7 milliót. Ma 13 millió ember él az ötödik kontinensen. Amig tartott a bevándorlási láz, azzal számoltak, hogy az ezredfordulóig 20 millióra duzzad az ország lélekszama. Csakhogy az újonnan letelepültek aránya évről évre apad. Az idén például 80 ezer bevándorlóval számolnak, ám közülük csak mintegy 40 ezer a csakugyan újonnan érkező. A többi? Visszavandorlo: olyan ausztrál, aki korábban más kontinensen próbált szerencsét, s most — nem utolsósorban a más föld­részeket is sújtó válság hatásara — jobbnak latja ott folytatni, ahol egykor szülője, nagyszülője vagy maga elkezdte. Zsúfoltak az iskolák, a kórhazak, telitettek az utak, tulnépesedtek a varosok — pa­naszkodnak az ausztrálok. S ebben sok az igazság. Mint ahogy az is tény, hogy rendkívüli mértekben megdrágult a telek, s az a korábban általánosnak mondható igény, hogy a fiatal házaspárok elobb- utobb sajat otthont teremtsenek, ma már a többsé­gük szamára legfeljebb távoli cél. Nem is olyan rég Ausztrália népszaporulatát még a világstatisztika élmezó'nyeben jegyeztek. Ez azon­ban már a múlté: a növekvő munkanélküliség es a megélhetési költségek emelkedése miatt az ötödik kontinensen kettőnél több gyermekre igen kevés ifjú par gondol. Borrie professzor, az Australian National Univer­sity tekintélyes tanara, nemreg egy tanulmányt adott közre. Ebben kiszámította: ha a bevándorlók száma a következő években nem nó az utóbbi evek átlagának két-háromszorosára — amire nincs reális kilátás -, Ausztrália kétezerre legfeljebb aló milli­ót közelíti meg. A húszmilliós álom alighanem szer­tefoszlott. Ahhoz ugyanis évente legalább 160 ezer bevándorlót kellene letelepíteni. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARCEL SERVICE Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021__- Igazgató: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Avenue

Next

/
Oldalképek
Tartalom