Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-31 / 29. szám
Thursday, July 31. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 Csak állóhely lesz a Földön ? Néhány borúlátó nyugati újságíró szerint bolygonk tulnépesedik, és nemsokára a Fold lakóinak csak állóhelyük lesz. Nos, ez a katasztrófahangulat már megszokott állapot a tókés rendszerű országokban, de nem is csodálható, ha az egyre súlyosabb gazdasági válság, az infláció, a munkanélküliség már annyira béklyóba verte a kedélyeket, hogy még az unokáik szamara sem tudnak jobb eletet elképzelni. Tény, hogy a földlakók száma egyre no. Az ENSZ szakemberei szerint 2075-ben az emberiség létszama 12.3 milliárd fó lesz, de rosszabb esetben 16 milliárd, kedvező esetben pedig 9.8 milliárd ember létet kell biztosítani. A becslések tehát nagyon bizonytalanok. Emellett bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy a növekedés üteme már a nyolcvanas evektől kezdve erezhetoen csökkenni fog. A demográfiai statisztikák szerint 1950-től 1955- ig, 1000 főre számítva, az elhaltak száma 19, az újszülöttek száma 37 volt, 1965-tól 1970-ig ugyanilyen viszonylatban 14 ember halt meg, és 34 született. Az összehasonlítás kedvéért közöljük, hogy 1935—1939-ben 1000 főre számítva az elhaltak száma 24-27, az újszülöttek száma 34—39 volt. Figyelmet erdemel az a tény is, hogy jelenleg az egesz emberiség 37 százaléka még nem töltötte be a 15. eletevet. A demográfiai robbanás mérete országonként változik — állítják az ENSZ-szakértok, akik nyilván nem veszik figyelembe, hogy a tőkésországokban egyre no a szocializmus hiveinek a tábora, és valószínű, hogy néhány évtized alatt igen sok mai tőkés országban térnek át a szocialista társadalmi rendszerre. Az említett szakemberek ugyanis azt mondják, hogy az iparilag fejlett országokban a népszaporulat 1 százalékos, az un. “harmadik világ” országaiban viszont 2.5 százalékos. Latin-Amerikában ez az arány 2.9 százalék, vagyis ha a növekedés üteme nem lassul, 24 év alatt Latin-Amerika lakóinak száma megkétszereződik. Afrikában ez 25, Ázsiában pedig 30 év alatt következik be. 1970-ben az emberiség 70 százaléka a fejlődő országokban élt, és 1985-ben — mondja a prognózis — a Föld 4.9 milliárd lakosának 75 százaléka, az ezredfordulón pedig a 6.5 milliárd fo 77.7 százaléka el majd a fejlődő országokban. Viszont a szakemberek is elismerik, hogy az iparilag fejlett országokban jelentősen lassul a nép- szaporulat üteme. Tehát az a feladat, hogy a fejlődő országokban kell meggyorsítani a haladást, emelni a lakosság kulturális színvonalát és népszerűsíteni a megfontolt családtervezést. A szakemberek szerint bolygónkon ma legalább 400 millió ember ehezik, és szamuk a következő évtizedben 7 50 millióra no. A magunk részéről ezt sem tartjuk kivedhetetlen törvényszerűségnek. Ha felszámolnak az imperialista világhatalmi törekvéseket, ha őszintén óhajtanák a békét, akkor senkinek nem kellene eheznie, mert az ember termővé tenné a sivatagokat is, mert nem fegyvereket gyártana, hanem ekét. A kobraméreg titka Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint a Földön évente közel félmillió embert er ki- gyómaras, es közülük mintegy 40 ezer ember meghal. A Jdgyomaras következmenyei elleni védekezést megnehezíti, hogy nem mindig és nem mindenütt áll rendelkezésre megfelelő szérum a méreghatás ellensúly ozasara. A mérgeskigyóknak kb. 400 faja él a világon, ami azt jelenti, hogy 400 fele szérumnak kellene állandóan keszenletben lennie. Szerencsére, egy-egy területen csak néhány faj fordul elő, ami valamelyest megkönnyíti a vedekezest. Ám mégigy is problémát jelent, hogy szérumot csak az egyes kigyófajok valami módón megszerzett mergevel lehet előállítani. A gyógyszeripar un. kigyofarmokon nevelt állatok “lefejt” mérgével készíti a védőanyagot. De nagy e.rö- fesziteseket tesznek, hogy mesterséges utón oldhassak meg a mereg előállítását. Szovjet kutatok az utóbbi időben közelebb jutottak a bonyolult feladat megoldásához miután sikerült feltárniuk az egyik legveszélyesebb kigyő, a kobra mérgének molekuláris szerkezetét. Megfejtettek a kobraméreg hatásmechanizmusának titkát is. Amikor a kobra megmar valakit, a mereg rövid időn belül elpusztítja az idegek és az izmok közötti kapcsolatot és ezzel elvágja az agyból érkező jelzóimpulzusok útját.Beall a bénulás. A veszélyes molekulák felépítésének ismerete lehetővé fogja tenni, hogy rövidesen hatékonyabb ki- gyomaras elleni oltóanyagokat es számos más gyógyszert készíthessenek. Kolumbiában marihuana-ültetvényt fedeztek fel a fővárostól (Bogotától 600 kilométerre. Az 1500 hektáros területen hatszaz katona es rendőr aratta le a kukorica és banán közé rejtett marihuánát, a- melynek érte'ke 17 millió dollar. Méregdús levegő Europa levegőjét meglepően sok kéndioxid szeny- nyezi — írja a Le Monde, a tekintélyes francia lap. Svédországban figyeltek föl legelőbb a környezet szennyezettsegenek erre a formájára: a folyok es tavak vizet igen savasnak találták. Az oldott kéndioxidot az esővízben kimutatván először a belföldi gyarkemenyek füstjét okolták, a széljarás tanulmányozása után azonban az angol ipartelepeket tettek felelőssé. Erre az illetékes angol szervek azt válaszolták, hogy a kéndioxid szerintük a Ruhr- vidék gyáraiból származik. Az utóbbi két évben Európa-szerte felállított 60 megfigyeloallomas naponta ellenőrzi a levegő és a csapadék kéndioxid-tartalmat. Kiderült, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a kéndioxid nagyon lassan oszlik el az atmoszférában. Körülbelül 2000 meter magasan tömött felhőt képez, majd gyakran származási helyétől jókora távolságban esővel vagy hóval lecsapódik. így például nagy mennyiségű kéndioxidot találtak a Faroe-szigeteken, noha legközelebb 700 kilométer távolságban, Skóciában vannak ipartelepek. Úgy latszik, a szokásos 120 méter magas gyár- kémenyek nem biztosítják a kéndioxid eloszlását az atmoszféra magasabb rétegeiben, csak arra “jók” hogy közelebbi-távolabbi vidékre juttassak a mérgező anyagot. Viztisztitó berendezés helyett nádat, kákát és vizijacintot ajanlanak a szennyezett folyok es tavak tisztítására. Ezek a növények valósággal “felfalják” a szennyeződest. A mocsártelepites kevesebb befektetést igényel, mint a viztisztitó berendezések üzembe helyezése; egyetlen hátránya, hogy valóságos szunyogkeltetö- nek bizonyult. A COWBOY MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG Oklahomai marha pásztor Az amerikai folklór legjellegzetesebb alakja a cowboy. Dalokban, regényekben, filmeken ő az amerikai fe’rfieszmeny megtestesítője. Szépszal férfi, derék, bátor, egyenes. Oldalán a colttal, a jók védelmezője és a gonosz üldözője. A múlt század mítoszai közül azonban ez sem mentesülhetett a kutató, fürkésző, kritikus vizsgalat tárgyilagos szigorától. Tudósok megállapították, hogy — ellentétben a legendával — a cowboyok óriási többségükben éhbérért robotoló, kiszolgáltatott, nyomorúságos sorsú marhapásztorok voltak. Legalább egyharmaduk mexikói, indián es néger. Lóra csak szolgalat közben ülhettek, fegyvert nem viselhettek. Legendás alakjuk show-szervezok élelmességének es képzeletének szülemenye. így például Buffalo Bilit bizonyos Ned Buntline, New York i ponyvaregényiró talalta ki, aki vándortársulattal járta Amerika városait es fo látványossága egy két méter magas, remekül lovagló texasi legény volt. A legényt eredeti névéről (William Levy Buck Taylor) átkeresztelte a hangzatos Buffalo Bilire es fantasztikus jelmezbe öltöztette. így született meg — vándorcirkuszban — a cowboy mitosz egyik leghíresebb modelje. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibo hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV......................................................................... CÍM..............................................'........................... VÁROS................................................................... Állam...........................zip code..................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003
