Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-31 / 29. szám
Thursday, July 31. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO< GONDOLKODJUNK EL... Lapunk 1975 julius 10-i számának vezércikkében foglalkoztunk James Schlesinger U.S.A. hadügyminiszter azon kijelentésével, hogy az Egyesült Államok bizonyos körülmények kozott, “ hajlandó elsőnek használni az atomfegyvereket”. Érdemesnek tartjuk ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a Kanadában megjelenő “Kanadai Magyarság” hasábjain Kovács Imre newyorki levele Schlesinger hadügyminiszteréhez hasonló véleményt nyilvánít. Sót egy lépéssel tovább megy és magáévá teszi George Wallace, Alabama állam kormányzójának véleményét, melyet a külföldi újságírók előtt hangoztatott. Az elnökségre pályázó ultra-reakciós politikus többek kozott ezt mondta: “Úgy velem, mi — az USA — a második világháborúban nem ä helyes oldalon harcoltunk.” “Mi vagyunk felelősek azért, hogy Hitler uralomra került, mert Németországra kenyszeritettuk a Versailles-i békeszerzodest.” “Mi vagyunk felelősek azért, hogy Europa keleti országai kommunista uralom ala kerültek, mert a második világháborúban nem a helyes oldalon harcoltunk.” Wallace ezen véleményét teszi magáévá Kovács Imre a Kanadai Magyarsag-hoz intézett leveleben. Kovács Imre, a USA kormány által sok millió dollárral támogatott “Európai Rab Nemzetek Szövet - seg”-nek a szószólója. Leveléből az alábbiakat idézzük: “Egyedülálló az emberiség történetében, de páratlan az emberi butaság torteneteben is, hogy egy nagyhatalom azért megy háborúba, hogy elveszítse. Amerika fokozatosan belebonyolodott a vietnami háborúba es négy egymást váltó elnök jelentette ki, nem győzni küldte oda az ajnerikai katonákat, hanem csak megvédeni a kommunista támadástól. A négy amerikai elnök a történelem itélőszeke előtt felel majd, amiért feláldozott 55.000 amerikai életet, megnyomorított százezreket és elt'eközölt 150 milliard dollárt semmiért. A négy elnök (Eisenhower , Kennedy, Johnson és Nixon) bűne, igen bűne, hogy nem ismerte fel a tényleges helyzetet, nem mert dönteni a körülményeknek megfelelően, nem mert cselekedni a háború vastörvénye szerint, amit Clause- witz úgy fogalmazott meg, hogy a győzelemnek nincs alternatívája.” Kovács ur tehát elegedetlenseget fejezi ki, hogy mikent folytatta a négy amerikai elnök a vietnami nép elleni háborút. Az ö velemenye: “. . . ha nukleáris tűz alá vették volna a dzsunge- lekben megbüjó, vagy felvonuló ellenséget, a háborút néhány hét alatt be lehetett volna fejezni, de Johnson attól tartott (oktalanul!), hogy az erőteljes amerikai akció kirobbanthatja a harmadik világháborút”. . . Ha tőle függött volna, az amerikai hadsereg bevetette volna az atomfegyvereket, tekintet nélkül arra, hogy ilyen fegyverek nemcsak az amerikai hadsereg tulajdonában vannak es az atombombák nemcsak egyirányban pusztíthatnak. A veszély abban all, hogy nemcsak Kovács Imre elképzelése ez, hanem Schlesinger hadügyminiszteré is, és Ford elnök sem hajlandó ezzel ellentétes véleményt nyilvánítani. Úgy véljük, hogy az amerikai nép nagy' többségének kívánságát - sót valoszinuleg követelését — tükrözi vissza annak a 88 képviselőnek a magatartása, akik alairtak es támogatják Richard Ottinger (N.Y. dem.) képviselő javaslatát (Resolution 533), mely követeli, hogy az Egyesült Államok nyilvanitsa ki: semmi körülmények között nem használja elsőként az atomfegyvereket. Ottinger képviselő javaslatának támogatásara kihangsúlyozta: “Ha elfogadnánk Schlesinger álláspontját, mint az Egyesült Államok hivatalos politikáját, akkor ez maga után vonna a fegyverkezes hallatlan fokozását és minden nagy állam újabb milliárdokat irányozna elő az első tamadas leghatásosabbá tételére”. “Ehelyett a helyzet megkívánja, hogy a fegyverkezesre előirányzott hatalmas összegeket békés célokra fordítsuk.” " f i « Lapunk felhívja az Egyesült Államokban elő ma- gyarságot: gondolkodjanak el, kik képviselik igaz érdekeiket, az emberiség igaz erdeket? Azok-e,akik az atombomba hasznalataval akarjak “megoldani” a nemzetek közötti nezeteltéréseket, vagy azok-e, akik a nemzetek közti viszony enyhítésére törekednek és békés eszközökkel javasoljak megoldani a fennálló ellentéteket? Érdemes ezen elgondolkodni, mert az egész emberiségléte vagy nem léte függ attól, hogy melyik utat választjuk. WASHINGTON, D.C. Az Exxon Corporation (Standard Oil) egy szószólója utján beismerte, hogy 9 . even at (1963-1972) sok milliónyi összegben adományozásokat eszközölt olaszországi politikai pártoknak. Állítólag az Olasz Kommunista Párt is ezek kozott volt, de a szószóló hozzátette, hogy ezt a vallalat igazgatósága nem hagyta jóvá és nincs adata arról hogy ez tényleg meg is történt. Az OKP nyilatkozatában hatarozottan megcáfolta, hogy ilyen adományozásban részesült. Az Exxon Corp. ellen- szolgaltataskent adó- es más kedvezményekben részesült az olasz kormány részéről. ' • WASHINGTON, D.C. Robert S. Ingersoll, külügyi államtitkár, erélyes szavakkal intette a Chile i kormányt, amiért megtagadta a belepest egy ENSZ bizottságnak, amelynek feladata az Emberi Jogok megsértése vádjanak kivizsgálása. • CHICAGO, Dl. Dr. James S. Coleman, a Chicago University szociológia professzora, nemregen országos megrökönyödést keltett, amikor azt állította, kutatásai azt mutatják, hogy a biróilag elrendelt deszegregációnemerte el célját, mert csak felfokozta a fehér lakosságnak a városokból a kornyékre való kivándorlását. Dr. Coleman most elismerte, hogy kijelentései túlhaladottak es nem ele’gge megalapozottak. NEW YORK, N.Y. Junius havaban a város munkanélküliéinek szama 379.800-ra emelkedett, ami az összmunkassag 11.7 százalékát teszi ki. Ez a szám magasabb, mint bármikor a két és fél eve dulo gazdasági válság óta. • WASHINGTON, D.C. Benjamin F. Badar, fóposta- mester haragos levélben tiltakozást emelt a CIA ellen, amiért, mint kiderült, három évvel ezelőtt egy vizsgalat céljából lefoglalt levelposta-anyag most előkerült a CIA fiokhivatalanak polcáról. A 85 levelezőlap és 25 levélből álló anyagot, mely a Szovjetunióból jött amerikai címzetteknek, felbontottak és elolvastak, majd megfeledkeztek róla. A DOLGOZOKROVASARA AKARJÁK MEGOLDANI NEW YORK VÁLSÁGÁT NEW YORK, N.Y. Beame polgármester javasolja: a 250.000 városi alkalmazott adja fel az esedekes 6 százalékos béremelést, fogadják el a berlevágast es egyezzenek bele újabb ezrek elbocsátásába. Ezenkívül es felül a demokrata polgármester javasolja a földalatti és autóbuszdij felemelését 35 centről 45—50 centre. Támogatja Beame polgármester e javaslatait Carey, a demokrata kormányzó. Ford a republikánus elnök es természetesen a Wall Street-i bankárokat képviselő Municipal Assistance Corporation (MAC). A MAC egyik tagja Felix G. Rohatyn Washing - tonba utazott, ahol tárgyalt Simon pénzügyminiszterrel. Célja az volt, hogy a szövetségi kormány vállalja a felelősséget New York varos kötvényéiért abban az esetben, ha New York keptelen azokat visz- szafizetni. Simon pénzügyminiszter a leghatározottabban elutasította Rohatyn javaslatát és hangsúlyozta, eppen úgy, mint Carey kormányzó, hogy New f ,, I ff York varos vezetőinek a szövetségi kormány tamof t f » f gatasa nélkül kell megoldást találniuk a varos prob- lémáira. A városi alkalmazottak szakszervezeti vezetői elutasították Beame polgármester javaslatait. Victor Gotbaum, a városi alkalmazottak szakszervezeteinek neve ben javasolta, hogy a bankárok csökkentsék a városi kötvények utáni kamatot 9.5 százalékról hat százalékra. Ez egyedül 300 millió dollár megtakaritast jelentene. Ugyancsak javasolja mindazok elbocsátását, akik mint politikai kinevezettek töltik be tisztségükét es akiknek “munkáját” senki sem fogja nélkülözni. Közben 1900 köztisztasági alkalmazott elbocsa- tasa következtében a varos utcait ellepi a szemet. A szegény negyedekben, ahol a szemetel takarítást csak minden másod, vagy harmad nap eszközöltek, a szemet nemcsak a jardakat, hanem az úttestet is ellepi olyannyira, hogy a patkányok elszaporodtak. Beame polgármester a köztisztasági alkalmazottak újabb százait javasolja elbocsátani. WASHINGTON, D.C. Edward E. Levi, igazságügy- miniszter utasitotta az F.B.I.-t, hogy bocsássa a Rosenberg házaspár ügyevei foglalkozó iratokat Rosenbergek fiainak rendelkezésére. Robert es Michael Meeropol, a Rosenberg házaspár fiai, népszerű támogatás mellett, szüleik perének ujrafelvé- telet szorgalmazzak, hogy bebizonyítsak ártatlanságukat, a vádak alaptalanságat es hogy őket ártatlanul végezték ki. Valójában az utasítás teli van kibúvókkal. _____ 3 AMERIKAI , 1 MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd ■& 4th week I in Juiy by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.10003| Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under I the Met of March 21, 1879, at the P.O. of I ______________New York, N.Y. 1 Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 1 $ I 2.50. félévre $ 7.00. Minden más Ttülfőidi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. é
