Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-11-20 / 45. szám
6 Thursday» Nov. 20. 1975. óhaza^ Chiovini Ferenc: A Tisza Szolnok a művészváros — Bemutatjuk a szolnoki művésztelepet — A jelentős képzőművészeti kezdeményezések, mozgalmak a művészettörténet tanúsága szerint valamely tájhoz, vidékhez kötődik. Rendszerint a vidék felől áradt az a termékenyítő hatás, amely művészetünket felfrissítette, gazdagította, és tovább lendítette. így Szolnok esetében is megállapítható, hogy e város fontos tényező kulturális életünkben. Első felfedezője és hangadója e tájnak August von Pettenkofen volt a múlt század közepén. Az osztrák festőt megejtette e vidéknek és népének varázsa. Vissza- vissza kellett Szolnokra térnie, mert azt a mélyen egyszerű, realisztikus és ízes hangot kereste, amelyre itt talált rá. A génius lóéinak kifürkészhetetlen vonzása az, ami múzsájává tette Szolnokot, csakúgy, mint osztrák festőtársainak J. G. Faffaltnak, Otto von Thorennek, Leopold Carl Müller- nek, Tina Blattnak és a kiváló Anton Romakonak. Itt dolgoznak naphosszat festőállványuk előtt a következő generáció hazai művészei is, mint Deák Ebner Lajos, Bihari Sándor, Böhm Pál, mindig a látható valósághoz, az élethez ragaszkodva beszéltek a népről. Műveikben felvetődnek a szabad ég alatti megvilágítás, a levegő és fény érzékeltetésének kérdései. Eredményeik mutatják — és ez a szolnoki festészet nagy érdeme — hogy a tematikus népélet- festészet és a plainair célkitűzések mennyire összeegyeztethetők. Hogy munkásságuk milyen érlelő hatású volt a hazai hagyományok kereteben, az Íegvílágosabban olyan művekben mérhető le, amelyek témájukban a múltba nyúlnak vissza, de szellemük mégis új: a Szolnokon többször dolgozó Koszta József, — aki az ismert Muskátlis leány című művét is itt festette — például visszatér Deák Ébnerhez Hazatérő aratóinak témájában. Fényes Adolf neve a szolnoki festészet fémjelzői közé tartozik. Szolnokon a napsütötte paraszti udvarok látványa, az árnyékok hűvössége, a meszelt falak ragyogása derítette fel e mester palettájának korábban sötét hangvételű színvilágát. Mednyánszky László is azok között volt. akik 1899-ben a kultusz- miniszterhez folyamodtak, hogy segítse őket Szolnokon „mint a magyarság egyik jellegzetes központjában való letelepedésben", de már ezt megelőzően is gyakorta megfordult e tájon. A szolnoki hagyományt számba- véve meg kell említeni Aggházy Gyula, Hegedűs László, Mihalik Dániel, Olgyai Ferenc, Permutter Izsák és Zemplényi Tivadar nevét A művésztelep történetével összeforrott a Pólya fivérek, Szlánvi Lajos, Zombcri Lajos, Vidovszky Bé la és Zádor István neve és emlékezetes marad Borbereki Kováts Zol tán és Mattioni Eszter itteni működése. A korán elhunyt Aba-Novák Vilmost kivételes hely illeti meg a szolnoki művészet rangadói között. Aba-Novák elbeszélő kedve, új-festői látásmódja hívta életre a Biharival megtorpant eseményábrázoló ncpéletkép műfaját. Alakjainak kifejezésteljes beszédességével, részletekbe ható éles megfigyelésével meséli el a szolnoki vásárok életét. Parasztkepeivel és cirkuszjeleneteivel a magalátta Szolnokot fedezte fel festészetünk számára és tette halhatatlanná életművét. A háború pusztítása tönkretette a művésztelepet: A szinte helyre- hozhatatlannak látszó épületeket a Képzőművészeti Alap az 1955—57- es években felépítette. A telep ma a városi Tanács eredményes gondozásában áll és kivételes alkotó lehetőséget biztosít az itt dolgozó művészeknek. Közöttük elsősorban Chiovini Ferenc neve fémjelzi a nagymúltú művésztelepet, a hagyományokra épült, országszerte számon tartott népszerű művészetével. Múvésztársai Baranyó Sándor, Be- rényi Ferenc. Bokros László, Fazekas Magdolna, Meggyes László festőművészek, Nagy István, Simon Ferenc, Szabó László szobrászművészek ugyancsak gazdag eredményekkel vesznek részt a hazai és a határon túli kiállításainkon. De nemcsak a művészek, hanem az illetékes hatóságok is eredményesen vesznek részt abban a munkában, amelynek célja a szocialista ország kulturális életének minél sokoldalúbb fellendítése. A közelmúltban országos érdeklődést váltott ki a megyei Tanács kezdeményezte művészeti Triennálé első seregszemléje. A városi Tanács — a művésztelep gazdájaként — most hozta tető atá a régi tervet, a vendégműtermek megszervezését, ami a művészeti élet kölcsönhatású fel- frissítését célozza. Ugyanez a szempont vezette Szolnok Városi Tanácsát a külföldi kapcsolatok kiépítésénél, amikor tartós és jól bevált barátságot kötött a tallini, a finnországi és a francia művészek egy- egy csoportjával. Mindez arra vall, hogy Szolnokon nem honol a tespedés szelleme és a 900 éves város példamutatóan kiveszi részét korunk elvégzetten művészeti feladataiból. Bényi László JUBILEUMI ünnepséget rendeztek Stockholmban a Svéd Magyar Baráti Társaság megalakulásának 25. és a Svéd- Magyar Filmklub fenn állása'- nak 10. évfordulója alkalmából. NOVEMBER 21. 1830. Meghalt KISFALUDY KAROLY költő, a romantikus magyar költészet megalapítója es a novellairás elindítója (145 év) NOVEMBER 27. 1895. NOBEL—Díj: 1895 november 27-en kelteződött az a hires végrendelet, amellyel Alfréd Nobel svéd vegyész és üzletember hatalmas vagyonát a róla elnevezett nemzetközi dijak létesítésére hagyományozta. (80 éve) P /./ .. /! C^nileiiezunU. Kisfaludy Karoly: MOHÁCS Hosvértöl pirosult gyasztér, sóhajtva köszöntlek Nemzeti Nagyietünk nagy temetője Mohács! Holloszárnyaival lebegett a zordon Enyészet, S pusztító erejét rád viharozta dühe, S vak diadal mák jelét robogó villámival itten Honni vitéz seregink holttetemikre süte. . . tt*****-:;-************#**-***************** El! ti-komoly kepek ! ti sötétség rajzati, félre ! Uj nap fényle reánk annyi veszélyek után, El magyar, all Buda meg ! a múlt csak példa legyen most S egve honért bizton nézzen előre szemünk. Es te virulj, gyásztér ! a béke malasztos Öleben, Nemzeti nagy létünk hajdani sirja Mohács ! A Mohács című hosszú költemény bevezető és befejező sorait tartalmazza szemelvényünk. A legnépszerűbb versek egyike volt ez a maga korában, az 1820-as évek elején. Ekkor ért végett az a nagy mozdulatlanság, amely a Martinovics-fe’le forradalmi mozgalom bukása után jellemezte a magyar eletet. “Uj nap fényié” a nemzetre; kezdetét vette a reformkor. Kisfaludy Karoly munkássága jelentős mértekben hozzájárult ehhez a nagy fellendüléshez. Az ö működése nyomán élénkült meg az irodalmi elet. Nagy sikerű szindarabjaival felvirágoztatta a magyar színjátszás ügyét, kiváltkép maradi nemes urakat kigunyolo vigjátekaival hódította meg a közönségét. A mai folyóiratokhoz hasonló szépirodalmi kiadványokat, u.n. évkönyveket szerkesztett. Maga köré gyűjtötte kora legkiválóbb Íróit. O tette Budapestet az irodalmi elet központjává. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50. felevre $ 7.00. Minden más Itülföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. [Évfordulók Fényes Adolf: A testvérek Zaa'Jr István: A szolnoki művész telep (rézkarc)
