Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-11-20 / 45. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZO-. Thursday, Nov. 20. 1975. Alaszka sem “Olyan ez mint a háború, csak fegyverek és ellenség nélkül,” Írja Ninthrop Griffith, a N.Y. Times egyik vasárnapi mellekleteben, az alaszkai olajvezetek építéséről szóló hosszú, beszámoló cikkében. Habomra emlékeztető változások mentek végbe Alaszkában, mióta az epitkezes megkezdődött: “a nagy dragasag, az áruhiány, a sorbaállás a boltok előtt nem az egyedüli jelei a háborúra emlékeztető légkörnek.” Elkeseredett hangulat uralkodik úgy az óriási számítási és mérnöki problémákkal küzdő nagyvállalati generálisok, mint az élvonalon dolgozo munkások es csaladjaik között, akik Fairbanks-ban nem kepesek havi 600 dolláron aluli tisztességes lakást találni. Az építkezéssel járó felfordulás a munkatelepeken es környékükön az elet minőseget mindenütt lerontja. Az épitteto érdekeltségek úgyszólván minden árat hajlandók megfizetni, hogy a munka, amilyen gyorsan csak lehet, elkészüljön, mert óriási profitot jelent majd az olajvezetek. Konzervatív számítások szerint “több, mint tízmillió hordó olajat rejteget a tundra a Prudhoe-óböl környéken, a vezetek északi végén. Ez több, mint amennyit Kansas, Louisiana és Texas felenek talaja tartalmaz.” Ha a tervek szerint a munka 1977-re elkészül, naponta legkevesebb 1.2 millió hordó olaj folyik majd a vezetékből tankhajókba, melyek azt a nyugati part kikötőibe szállítják. Több,mint hat even at, mióta Alaszka északi lejtőin az olajat felfedezték, széleskörű vita folyik a vezeték megépítésével járó környezeti veszélyről és az építkezésnek Alaszkára vonatkozó gazdasági következmenyeirol. De nem jött számításba, menynyi emberi áldozatot követel majd az építkezés, hányán fognak odaveszni, megsérülni es milyen megprobaltatason mennek keresztül a dolgozok csaladjai. A legkevesebb 6 milliard dollárba kerülő olajvezeték epitese következtében, a mar mutatkozó jelek szerint,sokszaz ember veszti el életét, sok no lesz prostituált. Az alaszkai munkában mindenkit elsősorban a pénz erdekel, a vállalatokat a nagy haszon, a munkásokat a nagy fizetés. “De kinn, a világtól elszigetelt munkataborokban, ahol a levegő télén metszőén hideg es a munka napi 12 óra, heti hét napon at, a kan tinókban, a beszélgetés zord, kedvetlen.” Néhány heti munka után a munkások elfásulnak. A fizikai' munkát még valahogy kibírjak, de lelkileg óriási kimerültség vesz rajtuk erőt. “Senki sem megy ki a szabadba, ha nem kell, mert mindig túlságosan hideg van; a hőmérséklet meg tavasszal is zéró alatt 20-40 F. fok.” “A jéggel borított tundra, ahol az északi munka- taborok vannak, a világ végénél is rosszabbnak látszik. Olyan, mint egy másik planéta prérije. A Prudhoe-öbolnél, ahol több, mint 2000 férfi és nó dolgozik, a térképek tengert, tavakat és folyókat mutatnak. A vállalatok által kibocsátott nyomtatványok szerint a vidékén néha virágok nyílnak nyáron es rénszarvas, feher róka vándorol keresztül. De csak igy lehet a környéket leírni: kísértetiesen bizarr. A deli orak gyér fényeben a jéggel borított síkság a vegtelenségig terjed.” ZÜLLÉS ÉS A CSALADOK SZÉTBOMLÁSA Az amerikai indiánok es eszkimók eletet tanul/ t % % manyozo iro, William Brandon mondotta: “Az olajvezetek legsűlyosabb gazdasági következménye az a sok fiatal eszkimó nó, akikből utcalány lesz.” Többet keresnek igy, mint bármilyen más munkaaz ígéret földje val. Az olaj munkások 50-100 dollárt is adnak egy- egy rövid élvezetért. A bárok előtt az eszkimó nők csoportosan sétálva kínáljak föl magukat. A nagy keresetért keményen kell megdolgozniuk az olajvezetek munkásainak. Egy 22 éves fiatalember, otthon egyetemi tanuló, heti bruttó 1.000 dollárt keres, amiből 600 dollárt megtakarít. De ezért akármilyen hidegben egy utcakeresztezödés- nel kell allnia, a forgalmat irányítani, napi 12 őran át. Nehez bor- és gyapjú kesztyűbe bujtatott kézzel jelzi a teherautóknak az utat s meleg ruházata ellenére szinte megfagyottnak látszik. A nagy kereseti lehetőség vonzása alatt gyakran mindkét szülő munkát vallal anélkül, hogy gyermekeikről kellően gondoskodnának. Nagyon sok elhanyagolt gyermekről, felbomlott családi életről kap közvetlen tudomást egy Fairbanks-i telefonszolgálat, amely megszorult helyzetben lévőkön próbál segíteni. A válások is ugrásszerűen megnőttek. Az országos munkanélküliségben, a jó állás lehetőségére sok ezren mennek Alaszkába előzetes megbeszélés nélkül. Hosszú sorokban várakoznak a felvevő irodák előtt, vagy naponta jelentkeznek, de olyan sok a jelentkező, hogy sokszor reménytelenül mennek vissza előző lakhelyükre. A nagy fellendülés ellenére Alaszka súlyos pénzügyi gondokkal küzd. A több mint 900 millió dollar, amit Alaszka az olajszerzödésekért kapott, mar elfogyott es nincs pénz iskolákra, más szükséges állami szolgálatokra. A csődből is csak úgy menekült meg, hogy adót vetett ki a még föld alatt levő, kifejtetten olajra. A nagy építkezés kevés javulást hoz az alaszkaiaknak, mert az epitkezesre más államokból munkanélküliek tömegesen jelentkeznek. A kó’rnyezetvedelmi ellenvetések eredmenyekepp a kongresszus uj szigorú szabályokat állított fól az alaszkai olajvezeték megépítéséhez. Az újfajta építészeti eljárásokkal valószínű, hogy Alaszka ekolo- giaja nem szenved súlyos károsodást, nem bomlik fel természeti egyensúlya. Tovább is megélhet majd es vándorolhat a rénszarvas, a sarki medve, megél a hörcsög és a sarki eger és megmaradnak a kenyes tundra füvek és a fenyő-erdőségek is. De az epitkezes emberi veszteségei kiszámíthatatlanok. Az erről érdeklődő riportert már be sem engedik az Alyeska vagy a Bechtel munkatáboraiba s nem adnak neki ejjeli szállást. Nem akarják, hogy az amerikai közönség megtudja, milyen emberi áldozatokba kerül az alaszkai olajvezetek megépítése. V.K. Adó bonanza A szövetségi adótörvény a kepviseloház Költseg- vetesi Bizottsága hatáskörébe tartozik, melynek 24 tagja hónapok óta dolgozik a jelenleg fennálló törvény módosításain. A múlt hét péntekjén este fél tizenegykor végre befejeztek munkájukat, de mielőtt Ullman elnök bezárta volna a gyűlést, Phil Landrum, Georgia demokrata képviselője szót kert es miután az elnök engedett kérésének, még egy módosítást javasolt. Landrum képviselő javaslata lehetővé tenné, hogy azok az adófizetők akik az elmúlt négy esztendő bármelyikében több, mint 30.000 dollár veszteséget szenvedtek, visszamenőleg levonhatják azt az összeget a már befizetett adójukból. A képviselők már elfáradtak — amint azt a Wall Street Journal tudósitója Írja — és minden további nélkül megszavazták kollégájuk “ártatlan” módosítását. Másnap kiderült, hogy ha e javaslat törvényre e- melkedne, H. Ross Perot, texasi milliomos 15,000.000 dollárt kapna vissza az USA kormánytól Perot ur ugyanis 1971-ben 900.000 Electronic Data System részvényt adott el, darabjáért $ 65.50- ert. Ezen az üzleten Perot ur 57,2 mülió dollár profitot csinált és miután e hatalmas profit után 36.5 százalékos adót kellett fizetnie^ az 57.2 millióból 20 millió az USA kasszaba ment. A későbbi években megfordult Perot ur szerencséje; 100 millió dollárt fektetett be a duPont Walston, Inc. Wall Street-i bankházba, mely csődbe ment. Ez 15 millió dollar veszteseget jelentett Perot ur részére. Ezt akarta helyrebillenteni a texasi milliomos, amikor Landrum képviselő benyújtotta módosítási javaslatai. Kiderült ugyanis, hogy a javaslatot Perot ur ügyvedje,Sheldon S. Cohen fogalmazta meg aki átadta azt Landrum képviselőnek. Az is felszínre került, hogy Perot ur nagy össze get adományozott Landrum választási kampánya hoz, valamint a Költségvetési Bizottság 24 tagja közül 12 képviselőnek adott pénzügyi támogatást A tizenkét képviselő közül tizen támogatták Lánc rum képviselő módosítási javaslatát. A szavazást követően természetesen minden ke] viselő azt mondta, hogy ók mit sem tudtak arrc hogy a javaslat törvényre emele'se milyen bonanz; jelentett volna Perot ur részere. RENDELJE MEG- AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg M agy arAm erika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV...................................................................... CÍM............................................................. VÁROS........................................................ Állam.......................zip code.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003
