Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-11-13 / 44. szám
Thursday, Nov. 13. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO Svéd munkareform javaslatok A szociáldemokrata svéd kormány es a Szakszervezetek Szövetsége olyan reformokat javasol, amelyek lenyeges változásokat hoznának a munkások és munkaadók viszonyában. Ezek mind arra irányulnak, hogy a dolgozóknak egyre nagyobb lehetőségűk legyen a munkaviszonyokat érintő határozatok eldöntésében és mind nagyobb haszonrészesedésben. Olyan messzemenő reformokat kezdeményeznek, mint pld. dolgozok beleszólása igazgatok, munkavezetők kinevezésebe, a gyártmányok arának megszabása, a vallalat megnagyitása, vagy más vállalathoz való csatlakozása, stb, Olaf Palme miniszterelnök a javaslatokat igy jellemezte: “Az ipari társadalom problémait próbáljuk megoldani és most nagy fejlemények kezdeten vagyunk, melyek a munkával kapcsolatos határozatokba a dolgozok beleszólását nagy mértekben elősegítenék. Érdemes és szükséges ezt megtenni, mert megfelel a mi szelleműnknek, mert melyen begyökerezett natunk a fokozatos változás, a haladás, az együttes felelősség elve.” Érdekes lesz figyelemmel .kísérni ezeket a svéd munkareform-kísérleteket. A kapitalista országok között Svédországban vannak a legjobb munkaviszonyok, a legelórehaladottabb munkásvédelmi törvények. Az eddig élért reformok között van, hogy az 54 éves dolgozónak 6 hónapi felmondási időt kell adni es munkások lezárhatnak egy gyárát, ha a munkakörülményeket az egeszsegre veszedelmeseknek találjak. Olyan kísérletek is megkezdődtek, a- melyekkel megszűntetik a futószalaggal jaro robotmunkát. Ehelyett kisebb munkáscsoportok osztják meg a tennivalót maguk között. A száznál több alkalmazottal. rendelkező vállalatok igazgatóságában a szakszervezetek is képviselve vannak. A fejenkénti átlag jövedelem közel évi 6200 dollar, egyike a legmagasabbaknak a világon. Közrejátszik ezekben az a fontos körülmény, hogy munkaerőhiány van, a munkanélküliség 1-2 százalék. De a szociáldemokrata Svédország is kapitalista ország, ahol a munkaadók csak a körülmények kényszere alatt teljesitik a hatalmas, jól szervezett szakszervezetek követeléseit. A kapitalista országokat érintő nagy gazdasági válságot Svédország legkevésbé érzi meg. A svéd nagyvállalatok közgazdászai, vezetői es szószólói ellenzik a reformjavaslatokat és erőteljes kampányt folytatnak megbuktatásukra. Mint a svéd Munkaadók Szövetségének elnöke, Folke Samuel- son mondta: “Azzal, hogy a kormány határtalan befolyást akar adni a szakszervezeteknek, minden eddigi szabály megváltozik. Akár egy napot vesz i- génybe, akár tíz évet, ugyanaz az elv érvényesül aláássuk a privát tulajdont és a hatalmat fokozatosan elvesszük azoktól, akik azt most bírjak.” A svéd szociáldemokraták azt jósolják, hogy a javasolt reformokkal a termelési eszközök fokozatosan a dolgozok tulajdonába kerülnek es igy Svédország szocialista országgá alakul at. Ha igazuk van, akkor ez lesz az első alkalom, hogy ez igy békésén es a kapitalisták fegyveres ellenállása nélkül bekövetkezhet. De az előttünk allo példák nem sok reményt nyújtanak ehhez a lehetőséghez. A javaslatokat jóvö év elején, a kitűzött választások idejen nyújtják be es ha megszavazzak, 1977-ben lepnek eletbe. A reformok körül fennálló eles vitákban túlmegy a kormány “ipari demokrácia”-ra vezető javaslatán az a terv, amit az 1.8 millió tagsagu Szakszervezetek Szövetsége terjeszt elő; ez azt is magaban foglalja, hogy minden vállalati haszonnak bizonyos része, egyre nagyobb aranyban, a dolgozok tulajdonába kerüljön. Meg a legkisebb haszonnal dolgozó vállalatok is húsz even belül a dolgozok tulajdonában lennének. “Drámái módon megváltoztatná a társa- dalmat”-mondta a szakszervezetek egyik vezetője. “Fokozatosan tortenne, de a vagyon újraelosztását jelentené, a magantulajdon átállítását köztulajdonná es ezáltal igazi gazdasági demokrácia jönne létre.” A nagyvallalati űzetlemberek sokkal kevesebb ellenállást tanúsítanak a kormány javaslatával, mint a szakszervezetek messzemenő javaslataival szemben. A18 „falán-szigel” A viking legenda szerint a férfiak a zsarnokság * • „ « elöl menekültek es igy kerültek el az észak-atlanti vizek veszes hullamain at a Fáröer-szigetekre. A szigetek Dánia es Grönland között terülnek el. Területük 1399 négyzetkilométer. A lakosság a vikingek egyenes leszármazottjának tartja magát, büszkék norvég őseikre, akik a IX. szazadban kötöttek itt ki. 1035-ben norvég birtok lett a terület, később dán hűbérbirtok. A háború alatt az angolok megszállták, a Faröer-szigeteknek most önkormányzatuk van, Dania autonóm resz’et kepezik... Egy utazó, aki ott járt, festői hasonlattal élt, amikor a szigetekről irt: “A Fároer-szigetek olyanok, mintha egy sor hadihajó tartana északnyugat fele Izland iranyaba. Valóban különleges részé ez Eszak-Europanak, még most is elszigeteltségben élnék a 18 sziget lakói. A legnagyobbak: Streymoy, Eysturoy, Vagar, Suduroy, Sandoy and Bordoy, de akad olyan aprócska sziget is, ahol mindössze egy csalad el. Vagar szigeten van a Fáróer-szigetek egyetlen repülőtere, csak kis gepek szállhatnak le, mert a pályát nagy nehézségekkel sziklás talajon vájták ki, a keskeny útnál többre nem tellett. Axel Mortensen, aki egyben az angol konzul is erdekes tanulmányt irt hazájáról. Ebben azt is megmondta, hogy a Golf-aramlat egyik “karja” elhalad Skóciától nyugatra, eljut hozzánk, ami partjainkat is mossa es talán ez a fő oka annak, hogy szigeteink egyáltalán lakhatok. Meleg vizet is kapunk az áramlattól, de hat persze a hideg tenger és a langyos Golf-aramlat találkozása befolyásolja időjárásunkat, sok az eső, a nedvesség. Ez valóban igy van, a szigeteken egy évben kétszáz napon at esik az eso es ez bizonyos értelemben befolyásolja nemcsak az életformát, de azon kérész- tül a lakosság karakteret is. Hiszen többször előfordul, hogy különböző terveket el kell halasztani, ameddig az időjárás meg nem javul. Amikor a háború alatt az angol katonák ott járták, a Farőer-szige- teknek ezt a becenevet adták: “talán-szigetek.” Az ötlet nem rossz, mert valóban úgy van, hogy tálán meg lehet tartani a szabadtéri ünnepséget, tálán lesz termes, minden attól függ, hogy tálán eláll-e az eső. Mint a legtöbb északi vidékén, a Fáröer-szigete- ken is a fofoglalkozas a halászat. Ez főleg a második világháború alatt lendült fel. 1940-ben foglaltak el a nemetek Dániát és az angol csapatok azért szállták partra, a Fáróer-szigeteken, hogy megakadályozzak a nemeteket annak elözönléseben. Az angol csapatoknak persze élelmezési nehézségeik is voltak, es a sziget lakóitól minden deka halat megvásárolták. Ez ösztönözte a halászatot, újabb es újabb halaszbárkákat építettek es ez megvetette az alapjat a későbbi elegge jelentős halaszflottának. Az angol jelenlétnek más hatasa is volt; a Fáröer- szigetek lakói megtanultak angolul, alapítottak egy angol iskolát es az angol nyelvet jelenleg is sokan beszelik. Sok vegyes házasság is létrejött az angolok es a fáröeri lányok között. A hal mellett a fő nemzeti táplálék a birkahús. Ezt különös módon készítik el, a hatalmas hus- darabokat egyszerűen a levegőn szárítják, Amikor azután csontkeményre fagytak, valóban kiszáradtak, egyszerűen levágnak egy-egy darabot belőlük es jóízűen elfogyasztják a “Skerpikjot”-ot, igy nevezik a fáröeri nemzeti ételt, amihez azonban nemcsak birka, fáröeri éghajlat, éles kés, hanem bizony jo gyomor is kell. Persze akad azért most mar finomabb falat is, amit főleg Dániából hoznak, de regebben éveken at halon es nyers birkán élt a lakos- S“gA hosszú teli napokat, ejjeleket bizony nem sok szórakozás tarkítja. A családok egymás között élnék, legfeljebb hogyha a hideg kicsit felenged, az egyik família ellátogat a másikhoz. Akad egy-ket vendéglő, itt is találkoznak néha-néha. Érdeke^, hogy bár északon úgyszólván valamennyi országban igen kedvelik az alkoholt, a Fáróer-szigeteken a lakosság zöme antialkoholista. Tartanak ugyan egy kis bort a regi fafaragásu szekrényekben, de ehhez csak ünnepélyes alkalmakkor nyúlnak, vagy amikör ismerősök látogatnak el hozzájuk Dániából. U^í' mondják, hogy zaklatott világunkban a Fároer-szi- getek még csendes pont, kérdés, hogy meddig. Hiszen a civilizáció áldásai es artalmai a világ minden részere eljutnak. Sümeghi Endre TERJESSZE LAPUNKAT! \ — 5
