Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-23 / 41. szám

Thursday, Oct. 23. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A Viking-program nyomában Van-e élet a Marson? IOdd HALAbZlAb UTAN vegre megkezdődött a Mars kutätasanak ed­digi leglátványosabb es egyben legkölt­ségesebb űrvállalkozása: útnak indítot­ták a NASA mintegy egymilliard dol­lárba kerülő uj Mars-szondait, a Viking- szondakat. Ezzel kezdetét vette a Mars­kutatás legremenyteljesebb programja, melynek keretében végre eldönthető lesz a kérdés: van-e valamilyen formá­ja az eletnek ezen a Földhöz oly sok tekintetben hasonló égitesten? A Viking-programon tudósok es mű­szaki szakemberek szazai dolgoznak már sok eve, legtöbben mar egy évtize­de. A program keretében két, a bolygo körül keringő egyseg, es két, a bolygo felszinere leereszkedő egyseg közelíti meg az égitestet. Az ür-szondák tehat egy un. orbitalis es egy leszálló egység­ből állnak, amelyeket Lander 1. és Lander 2. névvel jelöltek. A Viking-program legfőbb célja: mikro­organizmusok kutatása a Mars talajaban, illetve lég­körében. A vállalkozás bonyolultságát jelzi, hogy az űrkutatás történetében először maguk a szondák határozzák majd meg, hogy melyik a leszállásra legalkalmasabb terület. A KÉT SZONDA inditása kozott 10 napos inter­vallumot kell tartani. A szondákat legkésőbb szept. 20-ig kellett útnak inditani,, mert ezt követően mar 23 hónapot, tehát 1977-ig kell várni ahhoz, hogy újra kinyiljon a Mars fele vezető “inditasi ablak.” Az első szonda 21 napig kering a bolygo kö­rül, amig a leszállásra alkalmas helyet kiválasztja, a második szondának erre 30 napos ideje lesz. A leszálló egységek egy-egy 16 méter átmérőjű ejtőernyő segitségével ereszkednek a Mars talajara. Egy mechanikus szerkezet leválasztja a landereket az orbitalis részről, majd rövid időre bepyujtjak a rakétákat és megkezdődik a Mars légkörébe való bemerülés. A landerekbe épített idő vissz aszámláló szerkezet alkalmas időben leválasztja az ejtőernyő­ket, es ebben a pillanatban begyulladnak a fekezo rakéták, amelyek csak mintegy 3 m-rel a talaj felett kapcsolnak ki. Innen mar szabadeséssel érnék talajt a szondák. , _________________ METEOROLOGIAI, SZEIZMIKUS és légköri adatokat gyűjtenek a megérkezés után, és elkészítik a leszállási helyek részletes panoráma felvételeit. A hatodik napon el kell dönteni, hogy honnan vegyenek talajmintát, mig a nyolcadik napon utasí­tást kapnak, hogy a mintavétel helyén fúrjanak lyukat. Ekkor a mintavételre szolgáló kár óvatosan kinyílik és mintegy 3.5 meter távolságban a szondá­tól kiemeli a talajmintát. Miután a mintát felvette, behúzó mozdulatot tesz és közben fényképezi a mintavétel helyét, a mintavétel folyamatát, a be­húzás folyamatát egészen addig, amig a minta mar csak néhány centiméterre lesz a szondátok A kar ezután a beemelt anyagot három különböző tartályba osztja szét. Az első két tartályban kémiai, a harmadik tartályban mikrobiológiai vizsgálatnak veti alá a mintát, mégpedig három mérés során. Ezek a mérések rendkívül jelentősek lesznek a Marson lehetséges élet szempontjából. Ha a, marsi talajmin­ták mikrobiológiai vizsgálata eredmenytelennek bi­zonyul, akkor Naprendszerünkben már legföljebb csak az élet “hideg” változatára számíthatunk a “« holdjaik ammónia- és metanlég­A Viking ’75 szonda A MARSI ÉLET dedektálhatóságának receptje: “Adj vizet!” Es éppen ez az, amit a Viking leszállo- egységei tenni fognak: a bolygóról vett talajminták két adagját egy automatikus kar vízbe fogja csepeg­tetni. Egy harmadik tartályban nem lesz viz. Ha az első két tartály pozitív eredményt hoz, akkor nyil­vánvalóvá válik, hogy a marsi mikroorganizmusok “várnak” valamire: kivárják a marsi precesszios te­let, melynek végen a nagy olvadások megindulásakor talán vízhez juthatnak. Ha a Mars jelenleg az 50.000 eves precesszios ciklus téli szakaszában van, akkor mintegy 12.000 évvel ezelőtt a bolygo a precesszios tavasz, illetve a nyár állapotában volt. Az akkori idők a jelenlegi­nél sűrűbb légköre es a vize is a sarki hosapkakba van bezárva. A tél tartamára a marsi elet teli álom­ba merülhet. Ha mindez igaz, akkor lehet, hogy 12.000 évet késve, esetleg ugyan ennyivel korábban érkezünk a bolygóra. Ennek az elméletnek a helyes­séget azonban a Viking-szondák mindenkeppen meg­vizsgálhatják. Egy esztendő múlva, 1976 nyaran mar sokkal többet fogunk tudni a Marsról, és meglehet, hogy véglegesen lezárhatjuk a mintegy száz eve tartó vi­tát a marsi élet lehetőségeiről. * Schalk Gyula-----------------------­MAGYAROK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (folytatás a 7. oldalról) indult Amerikába. Vezetője lett egy csoport kiván­dorlónak, akik William Penn pennsylvaniai kolóni­ájába tartottak. Philadelphia mellett Wissahickon-ban telepedett le, ahol imádkozással és a telepesek segítésével töl­tötte életét. Akik csak ismerték, nagyrabecsülték a közéjük került magyar származású bevándorlót. Ahol Kelp remete eletek elte, azt a varosreszt Hermitage-nak neveztek el. Később ez része lett Philadelphiának. Roxborough-ban is elneveztek róla egy utcát. Whittier hires amerikai költő is megemlekszik Kelp Jánosról egyik versében: “Painful Kelpius from his hermit den By Wissahickon, maddest of good man.” Schafer Emil A GYOMORFEKÉLY (FOLYTATÁS) Szép számmal van étvágytalan, rossz közérzetéi “gyomorbajos” ember, akinek keserű arcáról szinte leri a “betegseg”. A tapasztalat szerint azonban a gyomrukra panaszkodok,a diétázók jo része minden panasz ellenere matuzsálemi életkort er el. Az étvágytalanság, az étkezések után a gyomor- tájon teltseg érzetről panaszkodó ember joggal for­dul kellemetlen közérzete miatt orvoshoz. Ha ilyen­kor elvégzik a szokásos probareggelit, kiderülhet, hogy valami elter a szabályostól. Egy ilyen vizsgá­lat után a megfelelő diétától, a savtermelést csökken­tő, a gyomorsavat közömbösítő vagy eppenseggel a gyomorsavat pótló gyógyszerektől a beteg megnyug­szik,panaszai meg is szűnnek. . Sajnos nem minden gyomorpanaszos ilyen szerencsés, néha további vizs­gálatok szükségesek. A gyomorröntgen gyakran mu­tat ki idillt gyomorhurutot. Ez a diagnózis sokszor megijeszti a panaszkodót. Pedig a normálistól eltero probareggeli-eredmeny, vagy fiatalkorban a gyomor röntgenen észlelt “durvább nyálkahártyarajzolat” nem jelent szükségképpen gyomorbajt. Ostobaság volna azt állítani, hogy pro bar eggelire, gyomorróntgenre, sőt a még bonyolultabb gyomor­tükrözésre vagy a gyomornyálkahártya szövettani vizsgálatára nincs szükség. Csakis ezekkel a vizsgá­latokkal lehet a komolyabb gyomorbetegségeket megállapítani vagy kizárni. De semmi esetre sem in­dokolt az, hogy a “gyomorbajban” szenvedő fiatal beteg havonta vagy akár negyedévenként kérje or­vosától a gyomorröntgen vizsgálatot. Még a biztosan megállapított gyomorfekély esetén sincs szükség ar­ra, hogy a fekély gyógyulását röntgennel túl gyak­ran ellenőrizzék. Viszont a negyvenév feletti,ha aze­lőtt sohasem voltak gyomorpanaszai, ha minden ok nélkül égyvágytalanna válik es fogy,ne halogassa az orvosi vizsgálatot, de attól se idegenkedjék, hogy a próbareggeli es a röntgenvizsgálat mellett, ha szük­séges. a gyomortükrozést vagy a gyomornyálkahár­tya sejtvizsgalatát is elvégezzek. Ha e vizsgalatok eredményei valóban csak gyomorhurut mellett szól­nak, úgy a kímélő életmód, az orvos által rendelt megfelelő diéta ,a gyógy teák vagy gyógyszerek szin­te mindig rendbe hozzák a beteget; nemcsak panasz- mentessé válik, hanem meg is gyógyul. Igaz, ha pél­dául nagymértékű dohányzás vagy alkoholfogyasz­tás okozta az idült gyomorhurutot, akkor elsősor­ban a káros szenvedélyek elhagyásától várható a ja­vulás. . , Dr. Szendéi Adam 8___ r —.' -| RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA § 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | (A Sl-Jk Stmt sarkán) — Teleton: LE 3-MM. |j Mignonok, születésnapi torták. Bar. f| I Mltzvah-tortAk. — Postán szállítunk ez ország IjJ |___minden részébe. — Este 7-30-lg nyitva 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom