Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-16 / 40. szám

Thursday, Oct. 16. 1975.

Űrbéli kolóniákat telepíthetnek

Az utóbbi ót evben a Princeton egyetemen végzett tanulmányok szerint lehetséges, hogy mar a 80-as évtizedben űrbéli kolóniákat tudnak felépíteni a jelenlegi technológia felhasznalásaval s nem több költséggel, mint amennyibe az Apollo Hold-repüles került. Az űrbéli kolóniák felállítása eddig csak a tudományos-fantasztikus regények témáját kepezte, de mos mar rövid idó kérdése, hogy valósággá váljon.

Sokan úgy gondoljak, óriási pazarlás lenne ilyen célra nagy összegeket költeni, amikor a Föld lakosainak nagy része súlyos gazdasági es társadalmi bajokkal küzd. De a tudósok szerint eppen ezert szükséges az űrbéli kolóniákra komolyan gondolni. Szerintük nagy haszna lenne ebből az emberiségnek, mert az űrben ahol a tiszta napenergia állandóan jelen van es a Hóidról es mas égitestekről lehetne nyersanyagokat beszerezni, korlátlan lehetőségek nyílnának az.ember termelő kepessegehez.

A Princeton-i tudósok, nemreg tartott konferen- ' ciájukon kifejtettek, hogyan lehetne a mai "tudománnyal a legelső kolóniát felépíteni.

A nap energiájának felhasználására el kell kerülni a gyakori Föld és Hold fogyatkozásokat. Legjobb helynek erre a Hold palyaja közelében lévő Lagrange, a 17. századbeli francia fizikusról elnevezett L5 pontot neveztek meg. A kolónia legjobb formája egy egymással párhuzamosan összekapcsolt levegőt tartalmazó hengerpár lenne, melynek mindkét vége félgömbbel zárulná. A hengerek háromemeletesek lennének, három ablaksorral. A nap felé irányított hengerek, es az ablakok fölött elhelyezett nagy tükrök természetes napfényt adnának a három emeletnek. A tükrök szöget változtatva, lehetne hajnalt, nappalt, napnyugtát és éjjelt teremteni. Úgyszintén a tükrök szögeinek beállításával lehetne a földi év - szakokat,az időjárást es a hőmérsékletét reprodukál - ni.

Minden henger végén egy nagy, paraboloid tükör gyűjtene össze, 24 órán át a napenergiát es termelné a hot az egyszerű gőz turbogenerátorral üzemelt áramfejlesztőhöz.

Az első, 300 láb hosszú, 600 láb átmérőjű hosz- szanti tengelyű,20 másodpercenként forgó hengerben 10 ezren lakhatnának, súlya 500.000 tonna lenne; ugyanannyi, mint egy mai nagy olajszállító hajótank. A kolónia építési költségeinek csökkentésére a hozzávalók 98 százalékát nem a Földről kell beszerezni. A Hold felülete nagyon gazdag alumíniumban, más nyersanyagokban, amikből megfinomitva a hengerek szerkezetét és ablaküvegeit lehet elkészíteni.

Az L5 nevű első űrbéli kolóniához a Földről

10.000 tonna súlyú anyagot és 2000 főnyi személyzetet kell szállítani. Az első űrbéli kolónia belső világát az első telepesek majd korlátozottnak találják, de még igy is jobb klimaja lesz és gazdagabban ellátva, mint sok hely a Földön, ahol emberek évszázadok óta eltek.

A lakások nagyon kényelmesek lesznek, a lakóknak mindenféle sportra alkalmuk lesz, még újfajta sportokra is; emberi erővel való repülésre, a Föld vonzóerejétől független lassú mozgású úszásra és műugrásra.

Az első kolónia rendkívül termelékeny gyárvaros lesz, amelyben a második kolóniának majdnem minden szükségletét előállíthatják. A következő modellek, egymásután mind az .előbbinek kétszeresét teszik ki és minden megkétszerezett modellnak hat évbe kerül a megszerkesztése.

Nem a moziban vagy regényekben ismerkednek meg majd az emberek az űrbéli kolóniákkal, hanem” a napi hírekben vagy kirándulásokkal közvetlenül megtekinthetik.

ÍGY KEZDŐDÖTT A TELEVÍZIÓZÁS

i ■ r

Egy 19 eves nemet egyetemi hallgató, Paul Nipkow 1879-ben telefonált eloszor. Elamult az elektrotechnika ezen csodás vívmányán — mert valljuk be, bizony bámulatos alkotás — es fantáziáját annyira megragadta a találmány újszerűsége, hogy azonnal töprengeni kezdett, nem lehetne-e telefont úgy összeállítani, hogy a beszélgetők ne csak hallják, hanem lássak is egymást. Baratai, ismerősei megmosolyogtak es elmagyaráztak neki, hogy a fény egyenesvonaluan terjed, képet tehat dróton nagy távolságra nem továbbíthat, de Nipkow nem kedvetlenedett el, tanult, folytatta mérnöki tanulmányait, vasárnaponként múzeumokba, tarlatokra járt.

Múzeumi sétáján pillantotta meg egy “pointilista” festő képét. A művész nem ecsetvonasokkal, hanem színes festekcseppek felrakásával alkotta meg kepét. Ékkor — a kép láttán — ebredt Nipkow a mentő gondolatra, nem a képet kell továbbítani, hanem a képet előbb pontokra fel kell bontani es az elektromos jelekké — videojelekké — alakított pontokat dróton “közvetíteni” lehet. A képfelbontás volt a nagy ötlet, ami után rögtön újabb feladat következett, hogyan bontsa fel es rakja össze a képet.

Roppant egyszerű eszközöket használt kísérleteinél. Ócska biciklikerekre fekete bádoglapot szerelt és arra, csavarvonal mentén apró lyukakat fúrt. Egy kereszt alakú tárgyát füstölgő ivlampával megNipkow-tárcsás tv-készülék a húszas évek elejéről. világított es a forgcTkorongon at nezte, mi jelenik meg. Látta, hogy a pontsorok mintegy súrolják a képét. A lyukakon átlépő fénysugarat “szeléncellá”- ra vetítette. A szelénnek az a tulajdonsága, hogy a fény hatásara ellenállását változtatja, alkalmas tehát fenyérzekelo készülék osszeallitására. A fotócellát akkoriban meg nem ismertek, azért alkalmazott Nipkow szelént, amely ugyan “lusta”, lassan követi a fényváltozásokat, de alkalmas lehetett a képfelbontás bemutatasara. A tv-készulekek ma is ezen az alapelven műkődnek, a megjelenő kép pontsorokból all össze.

Nipkow találmányát 1884. januar 6.-an szabadalmaztatta “villamos távcső” névén. Utána sokan kísérleteztek forgo koronggal működő “távolba lató” készülékekkel, több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel. A jó kép kialakításához azonban még sok kutatásra volt szükség. Egy magyar mérnök — Mihály Denes — “telehor” nevű készüléké a legjobbak közé tartozott, műsoradásra is használták, de a jo képátvitel csak negyven evvel Nipkow találmánya után kezdett sikerülni, amikor a “katódsu- garas oszcülograf” nevű készülékét feltalálták, amiből azutan a mai képcsöveket kifejlesztették. V. K. Zvorikin uttoro munkássága alkotta m§g az “iconoscope” nevű kepfelbonto és összerakó készülékét.

1928-ban mar nyilvánosság előtt bemutatták a “tavolbalatö”-t, amely bizony eléggé súlyos, nagy készülék volt. 1930-ban a müncheni technikai múzeumban a közönség is kipróbálhatta a távolbalátót. Egy fülkében tartózkodó személy kepe a szomszéd fülke képernyőjén megjelent. A két fülke ma is a helyen áll.

A vezetekes képtovábbítást hamarosan a rádió- kózvetites kidolgozása követte. 1936-ban a berlini olimpián a játékokat közvetítőkocsi tetejéből filmre vettek, az előhívott, fixált filmről történt a közvetítés, néhány másodperccel a felvett jelenet lezajlása után. '

Horváth Árpád

MOSZKVA, Veget ért a három amerikai űrhajós 18 napos látogatása a Szovjetunióban. A látogatás utolsó napján, 18 évvel ezelőtt repült fel az elsŐ szovjet ürbolygo (sputnik).

“18 esztendő nagyon rövid idó az űrhajózás történetében — mondotta Aleksei A. Leonov altábornagy búcsúbeszédében, — de ez alatt az idő alatt a két nemzet — USA és a Szovjetunió — ahelyett, hogy egymással szemben állnának az űrhajózás terén, együttműködnek.” ’

A két nemzet tudósai közösen dolgoznak uj terven az űrkutatás további felderítésében.

Thomas P. Stafford dandárparancsnok, az Apollo űrhajó parancsnoka búcsúbeszédében hangsúlyozta, hogy a két ország űrhajósai továbbra is együttműködnek a Hold és a többi égitestek titkainak feltárásában.

Vance D. Brand, az Apollo űrhajósok egyike javasolja, hogy a két ország tudósai dolgozzanak azon terv kivitelezésen, mely embert óhajt küldeni a Mars bolygóra.

_____

MAGYAROK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

(folytatás a 7. oldalról)

aki felvilágosított az uj földek felfedezésének fontosságáról.

Itt küldöm versemet, mely teljesen kifejezi gondolat és érzelmi világomat. — Farewell.

March. 31. 1583.”

A fenti levélben említett vers Parmenius István legfontosabb munkája, 319 sorból áll és leirja benne minden ismert nép történetet. A vers is, mint Parmenius többi munkája, latinul van megírva.

így veste nevet a történelembe a budai magyar, Parménius István, aki majdnem négyszáz evvel ezelőtt lepett Amerika földjére es aló akkor el sem képzelhette, hogy a torok jármot Habsburg járom követi majd a magyar nép nyakan es másfélmillió magyar kényszerül hazáját elhagyni és Amerikában kezdeni uj életet.

Schafer Emil----------- 8-AMERIKAI MAGYAR SZÓ —