Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-16 / 40. szám

Thursday, Oct. 16. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ BEILLIK DETEKTIVREGÉNYNEK HOGYAN VÁLTOTTAK BE TÖBB, MINT.1 MILLIÓ DOLLAR HAMIS CSEKKET EGY AMERIKAI KISVÁROSBAN. A Wall Street Journal riportere, Jonathan Kwitny, kétrészből álló cikkben irta le az évszázad talah legszenzációsabb bankcsalását. Ez a hihetet­lennek latszó, de valóban megtörtént bizarr eset, körmönfont cselszövéseivel és fordulataival,detektiv- regeny izgalmas kérdéséit veti fel., A cikk kivona­tait alabb közöljük. Négy evvel ezelőtt egy magát Jesse D. Quisen- berry-nek nevező misztikus idegen, egy kis georgiai bankban több, mint 1.1 millió dollar értekben vál­tott be jogtalanul csekkeket, melyeket a Massachu­setts-! Framinghamban a Perini Corp. csekkiró gé­pen állítottak ki. Szövetségi detektívek tüzetes ku­tatásai ellenere meg senkit sem tartoztattak le ezért a lopásért. Valahogyan 1971-ben több, mint 1.1 millió dol­lar került Bostonból a georgiai Comélia bankjába. A pénz ezután egy magát Jesse D. Quisenberry-nek nevezó egyenhez került, aki kissé különös megjele­nésű. Fu Manchu-féle bajusza például sehogy sem maradt a helyen. Azonkívül, egy nagy zsákban ci­pelte magaval Cornélia főutcáján a nagy rakás papír­pénzt, amit külön arra a célra szállítottak oda az Atlanta-i Federal Reserve Bank-ból, hogy az ó’ csekk­jeit beválthassák. A csalásban mások is szerepeltek. A főszereplőnek 1971 óta nyoma veszett. Egyesek azt hiszik, hogy sikerült neki néhány társával a világ egyik legnagyobb, legügyesebb tolvajlását elkövetni, es móst éli valahol világát. De az egyik helyettes U.S. allaműgyesznek, Robert Smithnek, aki hiába próbált az ügyben eljárást indítani, az a véleménye, hogy Mr. Quisenberry már nem él, hanem Boston­ban, egy revolveres verekedésben, nehány hónappal a pénz megkaparintasa után elpusztult. Csak egy biztos: az ellopott 1.1 millió még min­dig hiányzik. A két biztosító társaság, a bostoni es a cornéliai, most bírósági utón próbálja a másikra hárítani a felelősséget. E pertől dől majd el, hogy melyiknek kell megfizetni azt a pénzt, amit Quisenberry ellopott. A történet 1971. október 20.-án kezdődik, a Boston-kömyeki Framinghamban,a Perini építke­zési vállalat alelnökenek, Roderick A. Munroe-nak az irodájában. Szól a telefon. A cég egyik bankja jelentkezik. Mondják, hogy a vállalat túllépte a csekkszámláját. A vállalatnál ilyesmi eddig még nem fordult elő. Mr. Munroe-nak már hónapok óta idegkimerültsege volt, pihenésre is ment, állapotá­nak egyáltalán nem tesz jót, amikor titkárnője októ­ber 20.-an nem kepes a legutóbbi bankjelentest a könyvekkel Összeegyeztetni. A jelentes október 7. óta hever a fiókban és Perini számlájára beváltott visszaküldött csekkek közül több, mint 750.000 dollárt kitévo csekk hiányzik. Másnap az alelnök es titkárnője tovább próbál rájönni ennek nyitjára, amikor egy másik bankjuktól is az ó cégük számlá­jára fedezet nélküli csekkek beváltásáról jelentenek. A titkárnő emlékezteti főnöket, hogy a másik bank jelentese, csekkekkel együtt, röviddel megérkezése után eltűnt. Másnap reggel ugyanis, amikor a titkár­nő megérkezett, latta, hogy az irodát es a Perini cég pénzügyi osztályát felgyújtottak. Fotomasolatokbol a bankok megállapítottak, ho^y az 1,129.232.29 dollárt kitevő csekkek sor­szamai nem egyeztek meg a cég áltál akkor kiadott csekkek sorszamaival. Erról értesülve, Mr. Munroe es első segédje, Roland A. Kinsey főkönyvelő gyor­san bement a vállalati raktárba, ahol a meg haszna­Iat lan csekkeket tartják. Nagyon könnyű volt oda bejutni, mert a helyiség nem volt bezárva, ott tar­tották a papirpoharakat is es az alkalmazottak rendszeresen bejártak. Nem telt sok időké, mig rájöttek, hogy valaki egyszerűén kisétált onnan egy doboz előre számozott csekkel a Morgan Guaranty számlán, egy másik dobozzal a Brown Brothers folyószámlán. , A csekkek két építési vállalatnak voltak kifize­tendők, amelyekkel a Perini cég soha nem kötött üzletet. A csekkeket Jesse D. Quisenberry irta alá, akit senki sem ismert a Perini cégnél. A georgiai First National Bank of Habersham County-nál fizettek ki a csekkeket, melyeket a vállalat csekk- iro gépén állítottak Id, a gép automatikusan nyom­tatta ki Mr. Munroe nevet, hogy megkímélje min­den hónapban a sokszáz csekk aláírásától. A banko­kat felhatalmazták, hogy elfogadják a gépi alairast. Ellenőreik tanácsát nem vették figyelembe es sem­milyen ovintezkedest nem vezettek be. A gép pél­dául az alairt csekkeket egy dobozba ejtette, amit zarva kellett volna tartani, de ezt kényelmetlennek találtad. A doboz kulcsát egy másik osztály alkal­mazottjára kellett volna bízni, de ezt nem tették, a dobozt be sem zárták, sót a gép számolóját sem ellenőriztek, hogy hány csekket írtak vele egy nap alatt. Mint a főkönyvelő egy későbbi Írott vallomá­sában elmondta, “mindez túl kényelmetlen lett volna.” , A főkönyvelő, Mr. Kinsey, kesébb arra is emlé­kezett, hogy egy alkalommal Mr. Munroe azt mond­ta, hogy sokat gondolkodott az ügyön, kettőjük kö­zül az egyik bűnös. Ezekután mindenki azt a kérdést vetette fel: hol van és mifele bank a First National Bank of Habersham County, Ga. ? A bankot 1909-ben alapították, vezetését 1928-ban az azóta elhunyt F. M. Reeves vette át. Lewis nevű fia otthagyta az iskolát és apja intézetében bankszolga lett. Egy idő múlva ezt is megunta és elment fivérével a me­gyei székhelyre, Clarksville-be, ahol ketten vas­kereskedést nyitottak. A Reeves Hardware ma mar vegyes kereskedés es Clarksville egyik legnagyobb áruháza. De az öregedő apa 1964-ben Lewis-t vette maga mellé alelnöknek es egy évvel később Lewis lett a bankelnök. Nővére, Elizabeth Reeves Kimzey 1930-ban került a bankhoz, mint alelnők es penz- tárnok. Ok ketten kesébb eskü alatt vallottak, hogy Jesse D. Quisenberry-rol első ízben hallottak, es először látták 1971. szeptember 7.-én, amikor be­jelentetlenül jótt be bankjukba és folyószámla meg­nyitása céljából az elnököt kereste. Az utana követ­kező' 24 napon át minden nap volt a banknál valami tennivalója. Corneliában, az overallos farmerek között, Mr. Quisenberry nagy feltűnést keltett,szélsőséges divat szerint öltözködött, kromkeretu szemüveget hor­dott. Mr. Reeves nem sokat törődött a furcsa Fu Manchu-bajusszal, de az egyik főtisztviseló’, Billy Ray Loudermilk észrevette, hogy az álbajusz. Tájszólásáról is tudni lehetett, hogy nem odavaló. De Reeves es Quisenberry valahogy nagyon jól összebarátkoztak. A különc Quisenberryrol az al­kalmazottak csipos megjegyzéseit a bankelnök rosszneven vette. Mikor Quisenberry első alkalommal ott bank­számlát nyitott, három csekket helyezett letetbe a Perini vállalat Brown Brothers bankszámlájáról, mely a Quisenberry Contracting Co.-nak volt ki­fizetendő. A szeptember 3.-án kiállított csekkek 195.861.12 dollárt tettek ki. Az uj számlára saját cégnevével ellátott csekkeket nyomtattak szamara, melyeket zsebreteve eltávozott. Reeves, kerdezós- ködésére nem sok információt kapott az uj üzlet­féltől. Nem mutatott személyazonossági igazolványt és üzleti tevékenységeit sem ismertette. (Hónapok­kal később, mikor az F.B.I. megkereste a Mr. Quisenberry által a banknak megadott Atlanta-i címet, azon a helyen csak egy üres telket talalt.) Ettél kezdve szeptember folyamán még több nagy óászegű csekket helyezett letétbe. Senki sem kérdez­te a banknál, miért állított ki a Perini cég ugyanaz­nap több, különböző összegű csekket? Miután az átutalás megtörtént, egymás Után vett ki nagy pénzösszegeket. Később Perini egy másik bank-csekk­jeivel is hasonlóan járt el. A letéteket és penz- kivevéseket kizárólag Reeves-szel és nővérevei bo­nyolította le. A bank többi alkalmazottai mar hoz­zászoktak, hogy az elnök és nővére a sajat különös módjukon vezetik az üzletet. Az o vallomásaik szerint Mrs. Kimzey állandóan készén volt Quisenberry óriási pénzszűksegleteit kielégíteni. Mikor jött csekkeket beváltani, néha félórába is betelt, mig a pénzt kis bankókban kiszámoltak. Néha telefonálnia kellett a Federal Reserve Bank­ba, Atlantába, hogy azonnal küldjenek pancelko- csiban sok százezer dollárt. Több alkalommal a kifizetések a bank rezerváját a törvényesen meg­engedett minimumnál alulira szállították. Az is elő­fordult, hogy ha nem volt elég 20 dolláros a bank safe-jeben, az ablakoknál levő penztaro^^I-.^rvet­tek ezt kölcsön. Quisenberry többnyire egy nagy fekete aktatas- kaban vitte el a zsákmányt, de az is megtörtént, hogy ez kicsi volt es zsákot kellett kölcsönkérnie. Szeptember utolso heteben a First National elküld­te Quisenberry-nek a havi jelenteset, de ez vissza­jött Atlantából azzal a megjegyzéssel, hogy “Cím­zett Ismeretlen.” Mr. Quisenberry, amikor erről tudatták, azt mondta, a jelentést majd személyesen veszi kézhez. Október elsején váltotta be az utolso csekket, 1.156 dollárt hagyott számláin es azt mond­ta, majd visszajön. Quisenberry-t soha többe nem látták. A bankszámlán maradt Összeg csak arra volt jó, hogy abból Reeves kifizette a páncélkocsis pénz­szállítás és a rezerva kimerítéséért jaró birság költ­ségéit. (Folytatjuk.) NEW YORK, N.Y. A Grant vallalat, amely a közel­múltban csődbe ment, 201 újabb üzletet lezár, ami 12-13.000 munkás elbocsátását jelenti. DETROIT, Mich. A Chrysler vallalat lezárja két szerelőműhelyét. E lépés 6.600 munkástól vonja meg a munkaalkalmat. • WASHINGTON, D.C. A képviselőhaz javaslatot fo­gadott el, mely kiteijesztené a felségterületet 200 mérföldre a tengerparttól. Jelenleg e terület csak 12 mérföldét foglal magában. 208 képviselő támo­gatta es 101 ellenezte a javaslatot. A szenátus még nem döntött a kérdésben. Az ország halaszai követelik a felsegterület ki­terjesztését. 4 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom