Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-09 / 39. szám

Thursday, Oct. 9. 1975. ff ■AMERIKAI MAGYAR SZÓ ELŐADÁST TARTOTT PETER LÁSZLÓ A MAGYAR TÁRSASKÖR ÖSSZEJÖVETELEN Péter László, a Szegedi Somogyi Könyvtár tudo­mányos munkatársa nagyszabású, mely es atfogo előadást tartott a Magyar Társaskor nemreg lezaj­lott kulturdelutánján “Népköltészet es irodalom” címen. A megjelentek nagy élvezettel hallgattak a tartalmas előadást, különösen nagy tetszést váltott ki a hallgatókból, amikor Péter honfitárs enekszá- mokkal tűzdelte beszédet. íme itt közöljük elő­adását dióhéjban: A nagy magyar Írónak, Móricz Zsigmondnak döb­benetes erejű elbeszélése, a Barbárok, történeti hi­telességű cselekményre és a nephagyomanyban fönn­maradt lélektani mondanivalóra eptfl. A pusztai gyilkos azért roppan össze a bíró előtt, mert kifele menet a kilincsre akasztva megpillantja a csattos szíjat, amellyel áldozatát megfojtotta. A tárgyak vagy állatok vádolo*, leleplező szerepe az emberiség évezredes hagyományaiba nyúlik vissza. Legrégibb példája Ibikosz darvairol szól: ezt Schiller hires balladaja örökíti meg szamunkra. Ibikosz, a jeles dalkőltö, a korintoszi játékokra menőben két rabló­gyilkos áldozata lett. Súlyos sebbel főidre rogyva még hallotta, hogy fölötte darusereg röpül. A hal­dokló a darvakat hívta tanújául: kerte o*ket, legye­nek ők gyilkosainak vadolói. A korintoszi játékok alatt darvak húztak el a szabadtéri színház fölött. Az egyik nezo erre odaszolt tarsanak: “Ibikosz darvai!” Ezzel árulta el magát, Szomszédaik meg­hallották, vallatóra fogták ólcet, s a gyilkosok be­vallották bűnüket. Ibikosz darvai tehát valóban gyilkosainak vádlói lettek! A magyar néphagyomanybol számos hasonló tör­ténetet jegyeztek föl. Idetartozik a világ mesekin­csében sok-sok változatban élő mese a javorfáról. Az irigy testvéreitől megölt gyermek teteméből nö­vény nő, s az ágából készült furulya megszólal: elbeszéli a gaztettet. A változatok egy részében a kisgyermek csontjából csinált sip, vagy a hajából húrozott hárfa veszi át ezt a szerepet. Mmd \ világirodalom, mind a népköltészet tele Iliászának 6. énekéből ismerjük Bellerophontész történetet. A derek es szép hőst a fejedelemnek, Proitosznak felesege Ugyanúgy vádolta be férjénél, mint az ismert bibliai történetben Putifárné Józse­fet. Proitosz eppenugy küldötte el Bellerophontészt apósához levéllel, hogy ott végezzenek vele, mint Dávid király — szintén a biblia szerint — Uriást. Az após három föladat elé állítja Bellerophonteszt, akár a magyar népmesékben a király a legkisebbik fiút, a kiskamaszt, s a görög hős ugyanúgy küzd meg a szörny Kimeraval, mint a magyar mesehős a sár­kánnyal... S végül, amikor Bellerophontesz minden akadályt legyűr, Lukia fejedelme nekiadja leányát es fele királyságát. Akar a magyar népmesék végén! Goethe Faustja, Arany Toldija, Petőfi Janos vité­zé, Vörösmarty Csongor es Tündéje: mind nép­meséi ihletésű. Feher László balladajanak alapmotí­vuma Anatole France Az istenek szomjaznak című regényében is fontos mozzanat, Verdi Tosca cimu operájának pedig alapvető mondanivalója. Bartók Béla A kékszakállú herceg vara cimu operájának az európai balladakincsben megszámlálhatatlan előz­ménye ismeretes. Magyar változata Molnár Anna ismeretes balladaja. Tanulságos a folyamat másik oldala is, az, ahogyan az irodalmi alkotásból nepkolteszet lesz. Petőfi Alku cimu dala úgyszólván változtatás nélkül vált széles körben ismert népdallá. Hegyen ulok es Boldog éj­jel cimu verseiből mar jellegzetes módosítással vált népdal. Az egyéni vonásokat a nép Ízlése, észjárása megszűrte, es jellegzetes rostáján úgy bocsátotta át, hogy a kollektiv érzésnek és sajátos esztétikájának, a hagyományos népdalokhoz hasonló tükrei lehes­senek. Losonczy László, Petőfi kortarsa 1840-ben ver­set irt a jobbágysors keserűsegeiről. Költeménye elkerült a néphez, s egyre tömörebbe válva, a nep­kolteszet hagyományos formáihoz hozzácsiszolódva számos változatban fönnmaradt. Kálmán Lajos 1878-ban Csanádapacán ilyen versszakait jegyezte föl: Rongyos a házam teteje, Gólya rászállni nem merne. Az adósság súlya alatt Nagy gerendám majd leszakad. Gyermekemet nem kúldhetem Iskolába, jaj, faj nekem. Nincs, ki enyhítse sorsomat, Van, ki növelje bajomat. * t t 1 Nekem hat nem édesanyám Magyarorszag, csak mostohám. Megváltozik majd egeszen. Tudja Isten, mikor leszen! Szeghy Endre 1950-ben Szegeden mar hamisítat­lan, régi dallammal gyűjtötte az alabbi, töm’órre vált népdalt: Rossz a házamon a tetej, A gólya rászállná, de fél. A nagy adó súlya alatt, Házgerendam majd ram szakad. Egzekvalni gyun a biro, Azt se kérdi, hány a siro. Kocsira ráki gúnyámat, Móra Ferenc Az istenáldotta búza cimü elbesze- leseben a zsidó aggadakbol es koreai mesékből is egyformán ismeretes eredetmagyarazo legendát dol­goz föl a búza keletkezéséről. Két szegény testver egymást titokban akarva segíteni, ejnek idején egy­máshoz indul egy-egy zsák vadbuza'val. A sötétben összeütköznek, a búza szetomlik a földön. Az Isten, latvaaz önzetlen emberi szeretet e megindító példá­it, a széltől az egesz világba szerteszórt vadbűzát nemes,kenyeret adó búzává változtatta. Móra elmeselt egy másik történetet is arról, mi­ként lett a nép ajkan az előző évben szüreti tűz­ne! hallott Iliaszbeli hősből, Achilleszböl a magyar­ra* idomult mesehős: Ag Illés nevezetű huszárgye- rök! S ő maga szűrte le a tanulságot: “íme, a vizcsopp körforgása a költészetben!” Akár a folyók a lehulló esőből, a felhők viszont a vizekből fölszallő párából, Ugyanúgy az irodalom és a népköltészet folyton egymásból táplálkozik. Bellerophontesz meséje a magyar népmesék Eró’s Jánosában születik ujja', Erős Janos meséje pedig Ady Endrének adott alkalmat, hogy az első világ­háborúban hatalmas erővel hirdethesse: a magyar népet urai ugyanúgy a halaiba küldték, mint Erős Jánost a gazdája. Bajban van a messze varos, Gyürkozni kell a Háláltál: Gyürkozz, Janos, rohanj, Janos. Ady Endre: A mesebeli Janos Gorkij azt tanítja: “A nép nemcsak minden anya­gi értékét létrehozó erő, hanem a szellemi értékek­nek is egyetlen és kiapadhatatlan forrása.” Jancsó Miklós világhírűvé lett filmje, a Szegény legények ugyanarra a motívumra épült, mint Móricz elbeszélése, a Barbárok, a “kötofek-motivumra”, melyet a nepkolteszet őrzött meg számunkra. A kritika kiemelte, mennyire modern lélektanával a filmben ábrázolt vallató módszer. Ez mutatja, hogy a sárból még ma is lehet aranyat kiemelni, meg­tisztítani, uj Összefüggésbe állítani, es senki sem veszi eszre rajta ősi voltát. Mutatja, hogy a művé­szetek mä is uj erőre kaphatnak, akar Anteusz, valahányszor megérintette az anyafóldet. Táplál­kozhatnak a néphagyomanybol: a kiapadhatatlan forrásból. PETŐ Fi összes költeményei As 1219 oldal tartalmú remekmű ára $ 5.­RENDELJE MEG SAJAT RESZERE , Gyönyörű Ajándék! Az ót dollárban benne van a csomagolás és szállítási díj is. Megrendelhető: Az AMERIKAI MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 i ■■■■ — _ 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom