Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-09 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 9. 1975. Púja Frigyes magyar külügyminiszter felszólalása az ENSZ 30. közgyűlésén Elnök Ur! Engedje meg, hogy a magyar delegáció neveben melegen gratuláljak az ülésszak elnökévé történt megvalasztasahoz. Biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi ülésszak az Ön iranyitasaval elosegiti majd a nemzetközi lég­kör további javulását, a meg megoldásra varo nemzetközi problémák rendezeset. Elnök Ur! Az 1975-Ös ev a nagy jubileumok esztendeje. Ebben az evben ünnepeltük a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulóját. Ez egybeesik hazam felszabadulasanak es az ENSZ létrehozásának év­fordulójával is. A világ országai'hosszú utat tettek meg a negyvenes-ötvenes evek ingatag, feszült peri­ódusokkal terhelt időszakától a különböző társadal­mi rendszerű országok jo kapcsolatainak és széles­körű együttmukódesenek jelenlegi állapotáig. Eb­ben kiemelkedően pozitív szerepet játszották a 20. évfordulóját az idén ünneplő Varsói Szerződés tag­államai, amelyek konstruktiv javaslataikkal nagy­mértekben hozzájárulták a mai termékeny nemzet­közi légkör kialakításához. A Közgyűlés XXX. ülésszakára olyan időszakban kerül sor, amikor az enyhülés a nemzetközi elet fo iranyzatava vált. Meggyőzően támasztják ala ezt a következtetest az utóbbi evek nemzetközi esemé­nyei. Ezek az események azt jelzik, hogy a nemzet­közi élet uj szakaszához erkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett eles mindinkább tért hódit, a hidegháború koncepciója es gyakorlata viszont egyre inkább a múlté lesz. Tegnap múlt két honapja annak, hogy befejezte munkáját az európai biztonsági es együttműködési értekezlet. Mi, akik abban a szerencsében részesül­tünk, hogy jelen lehettünk a helsinki értekezlet harmadik szakaszán, hallhattuk a résztvevő országok legmagasabb rangú vezetőinek a felszólalásait, ott lehettünk az értekezlet záróokmányának alairasan, mindannyian ereztük, hogy történelmi jelentőségű eseménynek vagyunk tanúi. A záróokmányban a resztvevő államok kormányai összefoglaltak az or­szágok békés együttműködésének elveit, meghata: rozták kapcsolataik fejlesztesenek fo irányait, ki­dolgoztak egyes konkret formáit, sőt módszereit is, s ezzel megteremtették az európai beke es biztonság megszilárdítása erdekeben kifejtendő folyamatos erőfeszítések kedvező feltételeit. Tudjuk, hogy a záróokmány rendelkezéseinek a végrehajtása nem lesz könnyű feladat. A nyugati országokban nem kevesen vannak meg, akik ellen­zik a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élését, s akik felleptek a bizton­sági értekezlet ellen is. Feltételezhető, hogy ezek kulonbozo ürügyekkel igyekeznek majd megakadá­lyozni a záróokmány rendelkezéseinek a valoraval- tasat is. A beke es a biztonság híveinek minden erejere szükség lesz e mesterkedesek meghiúsításá­hoz. Adjon erőt a beke híveinek az a tudat, hogy a tartós bekeben es biztonságban elő Europa es Eszak- Amerika — tekintettel e kontinensek donto jelen­tősegére a világpolitikában — pozitiven befolyásolná az egesz foldteke sorsat. Elnök Ur! Az elmúlt időszak kimagasló nemzetközi esemé­nye volt a vietnami nép történelmi fontosságú győ­zelme es a béke helyreallitasa Indokínában. Ennek az eseménynek a jelentősege messze túlnő a del- kelet-azsiai térség hatarain, s hozzájárul a nemzet­közi beke es biztonság megszilárdításához az egesz világon. zesi verseny fenntartására, sót fokozására töreksze­nek, s sajat kormányuk hivatalosan deklarált kül­politikai törekvéseivel is szembeszegülnek. A béké­ért, a biztonságért küzdő nepek feladata, hogy el­szigeteljek a fegyverkezesi verseny megszállottjait es a nepek érdekeinek megfelelő allásfoglalasra kész­tessek okét. Elnök Ur! Szamos felszólaló hangsúlyozta mar előttem, hogy a politikai enyhülés csak akkor lehet tartós, csak akkor szélesíthető ki, ha azt a leszerelés foga­lomkörbe vago intezkedesekkel egészítik ki. Kül­döttségünk megelégedéssel allapitja meg, hogy az elmúlt evben e téren is történt bizonyos elorehala- das. Továbbra is kiemelkedő jelentőseget tulajdoní­tunk a hadászati fegyverkezes korlátozását célzó szovjet-amerikai tárgyalásoknak. E megbeszelesek . eredményei nem csak a két vilaghatalom erdekeit szolgálják, hanem az összes országokét. Éppen ezert várakozással tekintünk az esetleges újabb megalla- podas ele. Nagy figyelemmel kísérjük a kozep-europai had­erők csökkenteséről Becsben folyo tárgyalásokat. A Varsói Szerződés tagállamainak a javaslatai olyan megallapodas létrehozását célozzak, amely szavatol­ja az összes erdekeit allam biztonságát es kizárja annak a lehetőséget, hogy valamelyik fel egyoldalú katonai előnyökre tehessen szert. Ideje, hogy a NATO-országok is hasonló megfontolásokból indul­janak ki, s tekintetbe vegyek az egyenlő biztonság elvet. Tizenkét ev telt el mar azóta, hogy Moszkvában aláírtak a részleges atomcsend-egyezmenyt. Az em­beriség nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy az egyezmény alapjan hamarosan sor kerül a nukleáris fegyver-kiserleti robbantások általános beszuntetese- re. Ámde egyes hatalmak különféle kifogasokkal megakadalyoztak e kísérleti robbantások teljes be­tiltását. Ez ev március 26.-an lepett hatalyba a biológiai es toxin-fegyverek teljes betiltását kimondó egyez­mény. A szocialista országok — amelyek nagy erőfeszítéseket tettek az egyezmény létrehozására —, tovább folytatják a küzdelmet a vegyi fegyverek teljes betiltásáért. A genfi Leszerelesi Bizottság munkájáról szólva, fontos eredmenykent üdvözöljük, hogy a környeze­ti hadviselés tilalma tárgyában, a szovjet kormány áltál kezdeményezett egyezmény tervezet kidolgo­zásra került. Reméljük, hogy a két tars-elnök által augusztus 21.-en benyújtott tervezetet a Közgyűlés megfelelő alapnak találja az egyezmény létrehozá­sához. A leszerelesi intézkedések elfogadtatasa sohasem volt könnyű es ezután sem lesz az. Nyugaton be­£r»1 merte IrArnlr u-innilr mprr omplvplf o fpiTtHtPrlzr». A Magyar Nepkoztarsasag kormánya es nepe — együtt az egesz haladó emberiseggel — örömmel üdvözölte azokat a kedvező változásokat, amelyek a fasiszta uralom megdöntését követően Portugáliá­ban bekövetkeztek. Örömmel tapasztaltuk, hogy a portugál kormány — az ENSZ vonatkozó határoza­tainak szellemeben — következetes es eredményes lepeseket tett annak erdekeben, hogy gyarmatai elnyerjek fuggetlensegüket. Az elmúlt hónapok né­hány eseménye azonban aggodalomra ad okot. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy egyes nyugati politikusok kívülről beleavatkozzanak Portugália belső ügyeibe. Egyedül a portugál nép dönthet jö­vőjéről, s határozhatja meg, hogy milyen módón kivan élni. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy akar nyíltan, akar burkoltan beleavatkozzon a portugál nép belső ügyeibe. Atterve a kozel-keleti tersegre, úgy ítéljük meg, hogy az továbbra is robbanásveszélyes. Kormányom velemenye továbbra is az, hogy a kozel-keleti hely­zet atfogo rendezésere van szükség. Mi elvileg nem ellenezzük a politikai eszközökkel elért reszeredmé- nyeket, de csak akkor, ha azok szerves részét kepe­zik az atfogo, valamennyi fel erdekeit figyelembe vevő rendezésnek. A legújabb egyiptomi-izraeli csa- patszetvalasztasi egyezménnyel kapcsolatban mi nem osztjuk létrehozóik derűlátását. Aggodalom tolt el bennünket, mert a megallapodas nem old meg egyetlen kulcsfontosságú problémát sem, nem irányozza elő az 1967-ben megszállt arab területek teljes kiürítését, a palesztinai arab nép nemzeti jogainak elismereset, valamennyi közel-keleti or­szág biztonsagának szavatolását. Megítélésünk szerint a közel-keleti konfliktus rendezésének a legalkalmasabb fóruma továbbra is a genfi bekekonferencia lenne, az Összes érdekelt felek — beleertve a Palesztin Felszabaditasi Szerve­zetet, a Szovjetuniót es az Egyesült Államokat is — részvételével. Akar a genfi konferencián, akar más utón kísérelik is meg a kérdés rendezését, nem lehet tartós, az arab nepek igaz erdekeit biztosító megallapodast elemi a szocialista országok, minde- nekeló’tt a Szovjetunió kozremuködese nélkül. Elnök Ur! A nemzetközi reakció, az imperialista erők moz­golódása óhatatlanul felidézi azt a tragédiát, amely két evvel ezelőtt Chile népét sújtotta. A chilei fa­siszta rendszer továbbra is börtönben, koncentráci­ós táborokban tartja a hazafiak ezreit es folytatja a haladó erők üldözését. A chilei nép azonban folytatja a hősies harcat, s e harcban maga mögött erezheti az egesz világ haladó erőinek es közvélemé­nyének tamogatasat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a kiser­4___

Next

/
Oldalképek
Tartalom