Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-09-25 / 37. szám
Thursday, Sept. 25. 1975. 6 t Egy év számokban Budapest: 2 millió 47 ezer lakos Többségben még mindig a nők — Házasság, válás^vándorlás ’ Lakás, közművek, parkok Megjelent a Budapesti Statisztikai Zseb könyv, amely 336 oldalon ad képét az ország fovarosanak egy evéről. Budapestnek 1890-ben meg alig több,mint 560 ezer lakosa volt. A legutóbbi adatok szerint — ahogyan a statisztikusok fogalmaznak — a lakó- nepesseg meghaladja a 2.047.000-et. De a fővárosban énnél jóval többen tartózkodnak, igy az ingázók és a külföldi turisták százezrei; napközben mintegy két es fel millió ember. A statisztikák jól tükrözik, hol alakulnak ki uj városrészek, hol épül a legtöbb lakas. Zuglóban 1960-ban megáiig több,mint 123 ezren laktak, most mar több mint 170 ezren, s a listavezető XI. kerületének, amely szinten gyorsan fejlődik, alig néhány százzal van csak több lakosa. A harmadik legnépesebb kerület — több mint 150 ezer lakossal — Angyalföld. Változatlanul a nők vannak többségben, különösen a belső városrészekben. Az 1973. januar l.-i mikrocenzus adatai szerint a budapesti munkaero- tartalek a felnőtt korosztályban csaknem nullával egyenlő, hiszen a férfiak foglalkoztatottsága teljes, s a produktiv korú nők közül is alig akad olyan, aki nem állna alkalmazásban. Az aktiv keresők száma a statisztikai mintafelvétel időpontjában 1.119.191 volt, az inaktivake — elsősorban nyugdíjasokról van szó — 411.714. Ez az utóbbi adat is jól tükrözi: állandóan emelkedik az átlagos életkor, az öregek aranya a fővárosban magasabb, mint az országban bárhol. A mikrocenzus azt is “kimutatta”, hogy jelentősen megváltozott, kedvezően, az iskolázottsági, műveltségi színvonal. A hétévesnél idősebb népességből 368.244 személy legmagasabb iskolai végzettsége érettségi volt, 145.690-en pedig felsőfokú oklevéllel rendelkeztek. A házasodási kedv nem csökkent, a válási merleg viszont azt mutatja, hogy az örök hűség kimondása után- egy even belül viszonylag sokan mondanak búcsút egymásnak, a második és a harmadik evben kevesen, kritikus a 7-9. év és állandóan emelkedik azoknak a szama, akik 10 vagy énnél több évi együttélés után allnak a valoperes- bíróság ele. Örvendetes, hogy a születési arany a fővárosban az utóbbi evekben jelentősen emelkedett. A belső vándorlásról csak annyit: nem is olyan rég még 20- 30 ezerrel többen költöztek a fővárosba, mint amennyien innen vidékre. Most ez a vándorlási többlet mindössze 6-7 ezer evente. A budapesti szocialista ipar termelése — miközben a kormányzati célkitűzéseknek megfelelően az uj üzemek szinte kizárólag vidéken épülnék — tavaly több mint hatszorosa volt az 1949. evinek. Ugyanakkor a foglalkoztatottak szama évről évre csökkent, tehat a termelési többletet kizárólag szervezessél, műszaki fejlesztéssel, a termelekenység növelésével biztositjak. A szocialista iparban 1970-ben az egy munkásra jutó havi átlagbér 2.071 forint volt, 1974-ben ez az Összeg 2.708 forintra emelkedett. Az építőiparban 2.956 forintot kerestek átlagosan a munkások tavaly. A statisztika jól tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a budapestiek jobb ellátásáért, az elet- k'órülmenyek javitasaert tettek az elmúlt evben is. A fővárosi lakások szama 1975 elejen 684.887 volt. Tavaly összesen 15.498 uj lakast adtak at, közülük magánerőből 5.837 épült. A legtöbb uj otthon Óbudán, Angyalföldön, Zuglóban készült el. Nemcsak számszerű növekedésről van szó, hanem örvendetes minőségi változásról is, hiszen az uj lakások túlnyomó többségé összkomfortos, központi vagy távfűtéses, s az átadott új berlemenyek közül mindössze ezerhuszonkilenc volt egyszobás. Az építési tempó fokozódása elsősorban a házgyári technológiák alkalmazásának köszönhető. Több jutott a regi épületek rendbehozására is: 2.6 millió forintot fordítottak erre a célra. A vízellátás éveken at gondokat okozott, tavaly mar 267.8 millió köbméter vizet használtak fel, s nem volt szükség jelentősebb korlátozásokra. Tovább bővítették a gazhálózatot, 1235 millió köbméter gazt értékesítettek, s a fogyasztok szama mar meghaladta a 391 ezret. Különösen a gazzal futott lakások száma növekszik gyorsan. 1965-ben még mindössze 22.942 lakásban volt gázfűtés, tavaly mar csaknem 94 ezerben. A budapesti parkok területe 11 millió 680 ezer negyzetméterre emelkedett. Tavaly a villamosokon, autóbuszokon, metroszerelvenyeken több mint 1 milliard 633 millióan utaztak. A leggyorsabban az autóbuszok forgalma növekszik. Egyébként a statisztikák is azt tükrözik, hogy a korábbi evekhez képest valamelyest javult a fovaros közlekedése. Budapesten 1974 végén 9942 orvos dolgozott — 1960-ban 6571 —, közülük 796 körzeti orvos. A járóbeteg-rendeleseken 8 millió 538 ezer alkalommal “jelentek meg” a budapestiek, a lakásokon pedig 1 millió 325 ezerszer kellett kopogtatniuk az orvosoknak. A 34 budapesti szakorvosi rendelo- intezetben több mint 21 millió vizsgalatot vegeztek. A betegségek közül a valamikori veszedelmes ellenség, a tbc teljesen visszaszorult. Javult az óvodai ellátás: 1965-ben 33.966 gyerekről gondoskodtak, tavaly mar 58.690-et tudtak felvenni. A budapesti allami kiskereskedelem forgalma eierte az 56 milliard 333 millió forintot, elsősorban a ruházati es a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet növekszik. A mozikban valamivel több mint 20 millió 541 ezer jegyet váltották. edeshH[ anyanyelvűnk e -/^ »-W. -----1:*__ú Kálmán András ‘ Még valamit a magyar nyelvről Sok szó esett arról, hogy milyen fontos a magyar nyelv Összefogó ereje. Ősi nyelvünk gyökere vissza- nyulik a messzi évezredek keleti tajaira. Akármilyen távolságra rugaszkodik is el a magyar, aki elhagyja hazáját, az ősi rög mindig visszavárja. A nyelv erejénel fogva tehat minden magyar embernek vedenie és ápolnia kell önmagában és gyermekeiben elhagyott hazája sorsat. Akkor cselekedett helyesen, ha feltétlenül tanítja es ellátja az ősi nyelv nagyszeruseget környezetében. Főleg gyermekeiben. Soha nem volt meg olyan magyar kormány, amelyik annyit tett volna az emigrációért, mint ma. * * t Csak a múlt századok folyamán szerte-szet hullott emigráció sohasem kapott biztatást, de befogadást sem elhagyott hazájába. Nem, hogy nyelvével nem törődtek, hanem mindent megtettek, hogy saját nyelvet el is felejtse. Az anyanyelvi konferencia létrehozása olyan nagy lépes a távolélő magyarság számára, amelyet meg kell becsülni. Foglalkoznak magányos eletével. Nem akaiják, hogy az emigrációt jól, vagy rosszul megjáró magyarság elveszítse egyetlen kincset, a nyelvet. Nem mi vagyunk a fontosak, hanem az utánunk jövök — fejezte ki magat egyszer Deák Ferenc is! Nem bódito tea-főzetet adtak a külföldön növekvő magyarság fiainak, hanem regi virágcsokorból összefűzött, csodalatos színeket. A magyar nyelvet. Tudományosan összeállított tankönyveket. Magyarázatokat és lelkileg is elemző leírást múltúnk és mesenk világaiból. Nyelvünk ápolása nem kötelesség. Annál több. Hinni abban, hogy legalább fiaink nyelvük erejénél fogva visszatartozhatnak hazánkba. Az emigráció magyarsága mindezt sokszor a maga módján kívánja elérni. Ketsegtelen azonban, hogy nyelvünk kérdéseiben, tanításának irányelveiben ma is az otthoni szakembereket kell elismerni. Kiváló nyelveszeink, irodalmi szakembereink elsősorban hivatottak a külföldi magyarság igényéit kielégíteni. A Magyar Tudományos Akadémia útmutatásai és határozvanyai mérvadók, nyelvünk fejlesztesenek és mindig bővülő belső tárházának tanulmányozására. Az anyanyelvi konferencia lényegében egy egyetemes Összefogást akar elemi a tanítás rendszerességére. Ez a lépés biztosítja, hogy a magyar érték nem fog széthullani. Ha igy átérezzük nyelvünk védelmének ösztönös elfogadását, akkor maris tettunk valamit fiainkért. Az emigráció egyetlen tagjának sem szabad elfelejtenie, hogy elvitt tudományában még mindig az otthoni szakterületek a segítőtársai. Nyelvünk az egyik olyan terület, ahol teljes ősz- szefogasra van szükség. Kötelességünk nyelvünket ápolni, tanítani és a nyelvvel megmagyarázni jelenünket s fejlődésünket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ma mar a külföld tisztelettel adózik a magyarságnak. A magyar humanitás, a renaissance korát éppen úgy csodálattal lapozzak, mint a XX. szazad magyar gondolkodóit: szakembereinket, költőinket, íróinkat, mint József Attilát es a többit. Nem tettek mást, mint nyelvünk erejét használták fel, hogy megértessék népűnk belső kivanalmait es finomságát. A magyar nyelv kifejező ereje tálán a legszebb a világon. Tehetünk mást, minthogy odaálljunk a magyar nyelv tanításához? Meg kell tenni mindent, hogy a magyar nyelv tanítása elterjedjen. Szakszerűen és utmutatoan. A magyar kormány es szakemberei, nagyszerű elgondolásait, nőst odahelyezi a távol elő magyarság asztalara.-óhaza— " m ‘C^Cbi. 1 ■■■ -1RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA I 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | (A Sl-Ik Street sarkin) — Telefon: LE 5-Wt | | Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. || I Ml ttv ah-torták. — Postán szállítunk az ország nj
