Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-03 / 27. szám

AMERIKAI ARA 20 CENT / Ért. as 2nd Class Matter Dec. 3 1. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXIX. No. 27. Thursday, July 3. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 “Azt az igazságot maga­tol értetődőnek tartjuk, hogy mindenki egyenlőnek született es a Teremtő mindenkinek megadott bi­zonyos elvehetetlen jogo­kat, ezek kozott az élet­hez, a szabadsághoz es a boldogság kereséséhez való jogot, s Hogy ezeknek a jogoknak a biztosítására gazdasági intézmények áll­nak fenn, amelyek igazsá­gos hatalmukat a polgárok jóváhagyásából nyerik, s hogy barmikor, ha valamely gazdasági rendszer ezeknek a céloknak meghiusitasát idézi elő, a nepnek jogában all azt megváltoztatni, vagy eltörölni, es egy uj gazdasá­gi rendszert bevezetni, mely­nek alapjait olyan elvekre építi és hatalmát olyan for­mában szervezi meg, amely biztonságukat és boldogu­lásukat leginkább megvaló­sítani látszik...” (független­ségi nyilatkozat). A jelen gazdasági rendszer az ismétlődő sérelmek es bitorlások történelme, azzal a közvetlen céllal, hogy abszolút tirannizmust állít­son fel ezen államok felett. Ennek a bizonyítására hadd beszeljenek a tényék az őszinte világnak: Amerika óriás vállalatai magukhoz ragadtak a hatal­mat nagy országunk földje es természeti kincsei felett. A kis üzleti vállalatok­nak ezreit rendszeresen megsemmisítettek es ame­rikaiak millióit kényszeri- tették, hogy bér rabszolgái legyenek a dúsgazdag tulaj­donosoknak. Hazánk egyötödét fegy­vergyárra tették, erre paza­rolva a becses munkát, amit az emberi szükségletek cél­jaira kellene felhasználni. Úgyszólván minden nagy­bani és kicsinybeni iparban közős monopóliumokat ál­lították föl, arra kenyszerit- ve a fogyasztok millióit, hogy egyre magasabb, arat 1776-1975 JULIUS 4. fizessenek a legnélkülözhe­tetlenebb árucikkekért es szolgalatokért, s ezek a monopolista üzletek a leg­főbb okozoi a korlátlan inflációnak. • t A dolgozok millióit a munkanélküliek soraiba kényszeritettek amerikai üzemeik folyamatos le­zárásával es gyáraik külföld­re költöztetésével, hogy olcsobéru külföldi munká­sokat alkalmazhassanak. Ezek az oriásvallalatok az Alkotmányt es a nép áltál, a népért és a népnek való kormányzat elvét alá­aknázták a következő mó­don: Törvénytelenül finanszí­rozták sajat jelöltjeiket helyi, állami és országos hivatalokba. Sajat támogatóikat nevez­ték ki kormánybizottságok és ellenőrző testületek kulcspozícióiba. Hatalmas kijaro-szerveze- tiikkel valósaggal diktálják az allami es szövetségi kor­mányok irányzatát, bele­értve azt is, mire költsék el a befizetett adónkat. Ugyanezek az oriasválla- latok továbbá: A leghangosabban hirde­tik az emberek önmagukra támaszkodásának elvet, ugyanakkor a dollárok mil- liárdjait zsebelik be adónk­ból, kormány- szubvenciók és különleges kedvezmé­nyek formájában. Fennen hangoztatják a személyes felelősség es kér­dőre vonhatóság erényeit, mialatt óriási bűnöket kö­vetnek el, vállalati alkotmá­nyaik védelme alatt. Amerika óriásvállalatai halálos iteletet mértek ki az emberi szellemre azzal, hogy amerikaiak millióit, naponta nyolc órán át ész- nelkuli robotmunkara kény­szerítik a nagyvallalatok szervezetein belül e's hogy megjutalmazzak az engedel­mességet, az alkalmazkodast és a függőséget és büntetik a teremtő gondolkodást, a kritikát és a független véleményt. Az óriásvállalatok meg­sértettek az élethez, sza­badsághoz es a boldogság keresesehez való szent jo­gunkat azzal, hogy meg­tagadjak tolunk az elet fenntartásához szükséges eszközöket es a szabad vá­lasztást az emberi betelje­süléshez es eredmenyesség- hez vezető munkához. A haszonért való meg­szállottságukban, az ország élete feletti teljhatalom iránti mohosagukban es a nép semmibevevésében, a nagyvállalatok tulajdonosai és vezetői döntötték hazán­kat a jelenlegi gazdasági káoszba, a családok millió­inak életet rontottak meg és egesz köztársaságunk fennmaradását veszélyezte­tik. Ennek az elnyomatásnak minden fokán orvoslásért kérvényeztünk a legalazáto- sabb módón: ismételt kéré­seinkre csak még további serelmekkel feleltek. Gaz­dasági rendszerT melynek jellege ilymodon minden cselekedetével abszolút ti- rannizmussa válik, nem al­kalmas arra, hogy egy sza­bad, demokratikus nép hű­séget és ragaszkodását ki­érdemelje. Ennélfogva, mi, az Ame­rikai Egyesült Államok pol­gárai, ezúttal felszólítást intézünk ezeknek az óriási zsarnoki intézményeknek az eltörlesere es uj gazdasági kezdemenyezesek felállítá­sára, hogy minden amerikai polgár egyenlően es demok­ratikusan resztvehessen azokban a gazdasági hatá­rozatokban, amelyek csalá­dunk, falvaink, varosaink es országunk jólétet érintik. Közös vagyaink és remé­nyeink elősegitésére és a történelemből tanulva, áll­hatatosan ragaszkodunk ah­hoz az általános elvhez, hogy egy demokratikus köz­társaság csak addig marad­hat fenn, amíg a gazdasága feletti hatalmat a nép szél- teben, hosszában gyakorol­ja és ez nemcsak néhány kiváltságosnak az előjoga. Ez a szükségesség késztet bennünket arra, hogy tá­mogassuk a decentralizált gazdasági vállalkozásokat és ezek a dolgozóknak és a kornyéknek, ahol az intéz­mények működnek, közős tulajdonai legyenek, hason­lóképpen közös képviseleti ellenőrzés alatt legyenek a körzeti és országos intéz­mények, ami biztosítja a gazdasági működés minden térén a zavartalan és hatá­sos együttműködést. E nyilatkozatban kinyil­vánított eszmék és javasla­tok csak úgy válhatnak va­lóra, ha az ország szervezett munkásai, a dolgozok és a munkanélküliek, a másod­rendű polgárként kezelt fe­kete és portorikói nép, a szegénységben szenvedő 30 millió nyugdíjas, a munka­alkalomtol megfosztott fia­talok, az egyre kedvezőtle­nebb helyzetbe kerülő kis­polgárok, közös érdeküket szolgáló program alapján, megalakítanak egy monopol* ellenes politikai partot, amely a bankok, pénzinté­zetek es nagyvállalatok egy­re tarthatatlanabb uralma ellen mozgósítja a lakossá­got es egy nép érdekét szol­gáló rendszert állít fel min­den faluban, varosban, me- gyeben, allamban

Next

/
Oldalképek
Tartalom