Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-05 / 23. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXIX. No. 23. Thursday, June 5. 1975. I AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 10th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 ■ " 1 " " 1 1 " 111 "" " ■ ' ■■■ 11 ■ .......... 1 " 9 1 ' A FORD-SADAT TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYTELENÜL VÉGZŐDTEK SALZBURG, Anwar el- Sadat, Egyiptom elnöke nagy reménnyel tekintett az USA elnökével, Gerald Forddal való találkozás­ra. Eltökélt szándéka volt, hogy meggyőzi tárgyaló társát annak szükségessé­géről, hogy az Egyesült Államok nyíltan, minden kertelés nélkül hozza nyilvánosságra, milyen alapon képzeli el az iz­raeli-arab probléma meg­oldását. Sadat elnök nem érte el célját. Az egyetlen “eredmény”, amit el­könyvelhet, hogy Ford elnök igeretet tett: egy hónapon belül nyilvános­ságra hozza az USA álláspontját. 76 SZENÁTOR Ford elnökhöz intézett atirataban 16 sze­nátor arra kérte az ország legfontosabb tisztségét betöltő személyt, hogy tanúsítson rokonszenvet Izrael gazdasági es katonai igényeivel szemben. A 76 szenátor többségé nem aggódik Izrael lete, vagy nem-lete felett. Az elnökhöz intézett átiratot csupán azért írták alá, mert úgy vélték, hogy e lépésükkel elősegítik politikai jövőjüket: elnyerik a zsidó szavazók támogatását. A tény az, hogy a szenátorok átirata belathatat- lan kart okozhat Izraelnek. Most, amikor Gromyko es Kissinger a becsi konferencián' megegyezett a genfi konferencia egybehivásának szükségességéről, a 16 szenátor átirata Ford elnökhöz még az eddigi­nél is rogzöttebb álláspontra késztette Izrael kor­mányát. A szenátorok átirata nem segíti elő Izrael erdeket. Sót, már minden gondolkodó egyén előtt nyilván­való, hogy az idő nem Izrael, hanem az arabok malmara hajtja a vizet. Vagyis: minél tovább ha­lasztják a közép-keleti probléma rendezését, annál kedvezőtlenebb helyzetbe kerül Izrael. Ami a legfontosabb: mindaddig, amíg az arab­izraeli helyzet rendezetlen marad, újabb háború kitörése fenyeget, ami semmi körülmények kozott nem erdeke Izraelnek. Egy ilyen háború veszélye kihat nemcsak Izraelre és az arab államokra, hanem a földkerekseg minden nemzetére, mert fennáll a lehetőség, hogy az USA kormánya felhasználja azt az olajtermelő országok megszállására, ami vi­szont magaval hozhatja a harmadik világháború kirobbanását. A 76 szenátor átirata arra készteti Ford elnököt, hogy a Salzburg-i összejövetelen Sadat elnököt meggyőzze Kissinger ingapolitik'ajanak helyességé­ről, a genfi konferencia elhalasztásáról. Ha Ford elnök e törekvése valóra válik, az LÁTSZÓLAG Izrael erdeket szolgaija. A tény azonban ennek eppen az ellenkezője. Mind Izrael, mind az arab államok kölcsönös erdeke, hogy a kozep-keleti helyzet minél hamarabb rendeződjön az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1961. novemberben elfogadott 242-es határozati javasla­ta alapelveinek érvényesítésével: Izrael vonuljon vissza az elfoglalt arab területekről és konkrét lépé­seket foganatosítsanak Izrael önállóságának, füg­getlenségének és területi épségének biztosítására. Noha Ford elnök éltette Sadat elnök “béke- politikajat” es hangsúlyozta, hogy: “nem túrunk stagnálást es holtpontot” a közép-keleti helyzetben, amely kijelentését többen úgy magyarázták, hogy támogatja Sadat álláspontját és ellenzi Izrael maga­tartásai,- fo célja az volt, hogy elodázza a genfi konferenciát es ismételten érvényesítse Kissinger inga-politikajat. A közép-keleti helyzet megoldásának elhalasztá­sa veszelyezteti Izrael letet, veszelyezteti a világ békéjét. Ford elnök junius 10. és 11.-én tárgyal Yitzak Rabin, izraeli miniszterelnökkel Washingtonban. Ezt követően, washingtoni kormánykörök kísér­letet tesznek, hogy Ford elnök teljesítse Sadat el­nöknek tett Ígéretet. Az izraeli kormány határozata, melynek értel­mében csökkentik a Szuez csatorna térségében lévő izraeli csapatok létszámát, jelentektelen lépés, ami lényegében nem hozza közelebb a közép-keleti probléma megoldását. Érdemes felfigyelni, hogy a két államférfi tárgya­lásainak befejeztével nem tettek közös nyilatko­WASHINGTON, D.C. James Schlesinger ez év ápri­lis elsején jelentést nyújtott be a kongresszushoz, melyben kilátásba helyezte atomfegyverek haszná­latát abban az esetben, ha “a Szovjetunió tamadast intéz Európában és e támadás következtében sere­geink területet és haderőt veszítenek.’’Jelent eset akkor tette, amikor a kongresszus a jovo évi hadi- költsegvetesrol tárgyalt,. Schlesinger célja minden bizonnyal az volt, hogy megakadályozza a Ford kormány által javasolt 95 milliard dollár hadikiadás csökkentését. Feltételez­zük, hogy a hadügyminiszter Ford elnök és Kissin­ger külügyminiszter tudtával, beleegyezésével es zatot; mind Ford, mind Sadat elnök rövid sajtó- nyilatkozata csupán formalitás volt; Kissinger kü­lügyminiszter volt kénytelen figyelmeztetni az új­ságírókat, hogy ne vonjanak le téves következteté­seket abból, hogy Ford es Sadat arckifejezése — a konferencia végeztével — komor volt. E komorság okát a kedvezőtlen időre hárította. Tahsin Bashir, az egyiptomi kormány szószóló­ja hangsúlyozta, hogy Egyiptom nen» hajlandó visszatérni Kissinger ingapolitikájahoz. Ezután Egyiptom es Szíria szoros kapcsolatban és össz­hangban folytatja a beke létrehozását célzó törek­véseit. jóváhagyásával tette meg jelentését. Tény az, hogy a Szovjetunió az utóbbi néhány évben azon szorgoskodik, hogy Európa 35 állama iijon alá egy Európai Biztonsági Egyezményt, mely kizárná a fennálló országhatárok megváltoztatásá­nak lehetőséget. A Ford-kormanyt azonban még­sem aggasztja egy Schlesinger-szeru javaslat benyúj­tása, mely semmi körülmények között sem moz­dítja elő az USA es a Szovjetunió közti barátságos viszonyt. WASHINGTON, D.C. A szövetségi kormány újabb 500.000 uncia aranyat ad el junius 30.-an. ATOMBOMBÁVAL FENYEGETŐZIK SCHLESINGER HADÜGYMINISZTER AMERIKAS ÁRA 20 CENT

Next

/
Oldalképek
Tartalom