Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-05 / 23. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXIX. No. 23. Thursday, June 5. 1975. I AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 10th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 ■ " 1 " " 1 1 " 111 "" " ■ ' ■■■ 11 ■ .......... 1 " 9 1 ' A FORD-SADAT TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYTELENÜL VÉGZŐDTEK SALZBURG, Anwar el- Sadat, Egyiptom elnöke nagy reménnyel tekintett az USA elnökével, Gerald Forddal való találkozásra. Eltökélt szándéka volt, hogy meggyőzi tárgyaló társát annak szükségességéről, hogy az Egyesült Államok nyíltan, minden kertelés nélkül hozza nyilvánosságra, milyen alapon képzeli el az izraeli-arab probléma megoldását. Sadat elnök nem érte el célját. Az egyetlen “eredmény”, amit elkönyvelhet, hogy Ford elnök igeretet tett: egy hónapon belül nyilvánosságra hozza az USA álláspontját. 76 SZENÁTOR Ford elnökhöz intézett atirataban 16 szenátor arra kérte az ország legfontosabb tisztségét betöltő személyt, hogy tanúsítson rokonszenvet Izrael gazdasági es katonai igényeivel szemben. A 76 szenátor többségé nem aggódik Izrael lete, vagy nem-lete felett. Az elnökhöz intézett átiratot csupán azért írták alá, mert úgy vélték, hogy e lépésükkel elősegítik politikai jövőjüket: elnyerik a zsidó szavazók támogatását. A tény az, hogy a szenátorok átirata belathatat- lan kart okozhat Izraelnek. Most, amikor Gromyko es Kissinger a becsi konferencián' megegyezett a genfi konferencia egybehivásának szükségességéről, a 16 szenátor átirata Ford elnökhöz még az eddiginél is rogzöttebb álláspontra késztette Izrael kormányát. A szenátorok átirata nem segíti elő Izrael erdeket. Sót, már minden gondolkodó egyén előtt nyilvánvaló, hogy az idő nem Izrael, hanem az arabok malmara hajtja a vizet. Vagyis: minél tovább halasztják a közép-keleti probléma rendezését, annál kedvezőtlenebb helyzetbe kerül Izrael. Ami a legfontosabb: mindaddig, amíg az arabizraeli helyzet rendezetlen marad, újabb háború kitörése fenyeget, ami semmi körülmények kozott nem erdeke Izraelnek. Egy ilyen háború veszélye kihat nemcsak Izraelre és az arab államokra, hanem a földkerekseg minden nemzetére, mert fennáll a lehetőség, hogy az USA kormánya felhasználja azt az olajtermelő országok megszállására, ami viszont magaval hozhatja a harmadik világháború kirobbanását. A 76 szenátor átirata arra készteti Ford elnököt, hogy a Salzburg-i összejövetelen Sadat elnököt meggyőzze Kissinger ingapolitik'ajanak helyességéről, a genfi konferencia elhalasztásáról. Ha Ford elnök e törekvése valóra válik, az LÁTSZÓLAG Izrael erdeket szolgaija. A tény azonban ennek eppen az ellenkezője. Mind Izrael, mind az arab államok kölcsönös erdeke, hogy a kozep-keleti helyzet minél hamarabb rendeződjön az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1961. novemberben elfogadott 242-es határozati javaslata alapelveinek érvényesítésével: Izrael vonuljon vissza az elfoglalt arab területekről és konkrét lépéseket foganatosítsanak Izrael önállóságának, függetlenségének és területi épségének biztosítására. Noha Ford elnök éltette Sadat elnök “béke- politikajat” es hangsúlyozta, hogy: “nem túrunk stagnálást es holtpontot” a közép-keleti helyzetben, amely kijelentését többen úgy magyarázták, hogy támogatja Sadat álláspontját és ellenzi Izrael magatartásai,- fo célja az volt, hogy elodázza a genfi konferenciát es ismételten érvényesítse Kissinger inga-politikajat. A közép-keleti helyzet megoldásának elhalasztása veszelyezteti Izrael letet, veszelyezteti a világ békéjét. Ford elnök junius 10. és 11.-én tárgyal Yitzak Rabin, izraeli miniszterelnökkel Washingtonban. Ezt követően, washingtoni kormánykörök kísérletet tesznek, hogy Ford elnök teljesítse Sadat elnöknek tett Ígéretet. Az izraeli kormány határozata, melynek értelmében csökkentik a Szuez csatorna térségében lévő izraeli csapatok létszámát, jelentektelen lépés, ami lényegében nem hozza közelebb a közép-keleti probléma megoldását. Érdemes felfigyelni, hogy a két államférfi tárgyalásainak befejeztével nem tettek közös nyilatkoWASHINGTON, D.C. James Schlesinger ez év április elsején jelentést nyújtott be a kongresszushoz, melyben kilátásba helyezte atomfegyverek használatát abban az esetben, ha “a Szovjetunió tamadast intéz Európában és e támadás következtében seregeink területet és haderőt veszítenek.’’Jelent eset akkor tette, amikor a kongresszus a jovo évi hadi- költsegvetesrol tárgyalt,. Schlesinger célja minden bizonnyal az volt, hogy megakadályozza a Ford kormány által javasolt 95 milliard dollár hadikiadás csökkentését. Feltételezzük, hogy a hadügyminiszter Ford elnök és Kissinger külügyminiszter tudtával, beleegyezésével es zatot; mind Ford, mind Sadat elnök rövid sajtó- nyilatkozata csupán formalitás volt; Kissinger külügyminiszter volt kénytelen figyelmeztetni az újságírókat, hogy ne vonjanak le téves következtetéseket abból, hogy Ford es Sadat arckifejezése — a konferencia végeztével — komor volt. E komorság okát a kedvezőtlen időre hárította. Tahsin Bashir, az egyiptomi kormány szószólója hangsúlyozta, hogy Egyiptom nen» hajlandó visszatérni Kissinger ingapolitikájahoz. Ezután Egyiptom es Szíria szoros kapcsolatban és összhangban folytatja a beke létrehozását célzó törekvéseit. jóváhagyásával tette meg jelentését. Tény az, hogy a Szovjetunió az utóbbi néhány évben azon szorgoskodik, hogy Európa 35 állama iijon alá egy Európai Biztonsági Egyezményt, mely kizárná a fennálló országhatárok megváltoztatásának lehetőséget. A Ford-kormanyt azonban mégsem aggasztja egy Schlesinger-szeru javaslat benyújtása, mely semmi körülmények között sem mozdítja elő az USA es a Szovjetunió közti barátságos viszonyt. WASHINGTON, D.C. A szövetségi kormány újabb 500.000 uncia aranyat ad el junius 30.-an. ATOMBOMBÁVAL FENYEGETŐZIK SCHLESINGER HADÜGYMINISZTER AMERIKAS ÁRA 20 CENT
