Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-22 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May. 22. 1975. Szivek és elmék MERRE FORDÍTSUK A SZABADSÁG' “I would sleep a lot better knowing Gerald Ford had seen this movie” Congressman Andrew Jacobs of Indiana ACADEMY AWARD WINNER IBest Documentary) ... An extraordinary movie, which may well be the true film for America’s bicentennial’.’ Vincent Canby — N. Y. Times ACADEMY AWARD WINNER . (Best Documentary) “Should be seen by every American'.' Charles Champlin, Kevin Thomas—L. A. Times ACADEMY AWARD WINNER (Best Documentary/ PT-IBHicfiio] fruÄjeed bv BERT SCHNEIDER l«d PETER DAVIS • Directed by PETER DAVIS • A TeucMtoni-Audietf Production tor BBS Vajon latott-e mar a kedves olvaso olyan filmet, amelynek megtekintése után nem tudott felkelni helyéről? Első alkalommal láttám ilyen filmet, ami­kor megtekintettem Bert Schneider producer és Peter Davis rendező müvet, a “Hearts and Mind” cimu dokumentfilmet. Minden közép- es felso-iskolaban be kellene mu­tatni, mert ebbÜl IGAZABB történelmet tanulhat­nak, mint összes tankönyveikből. Minden egyház­tagnak meg kellene néznie, mert kinyiina a szemük es feltennek a kérdést: szabad-e Istenben hívőknek reszt venni ilyen emberpusztitásban? A film lerántja a leplet Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon és Ford elnökökről: bizonyítja hogy mindegyikük hazudott. A rendező Eisenhower elnököt idézi: “Mi lesz Vietnám ónjával és tungsztenjével,ha az az eUenseg kezébe keml?” Ez magyarázatot ad arra, miért támogattuk a franciákat és miért avatkoztunk be a vietnámi pol­gárháborúba a nepellenes kormány oldalán. Latjuk a hobokeni repülőtisztet, az amerikai tisztképzö iskola tipikus tagját, aki ezt mondja: “Kiképeztek minket a parancs végrehajtásara — es mi ezt minden kérdés nélkül teljesítjük” — amint azt Hitler had­seregének tisztjei tették. Majd egy tipikus WASP (fehér, angolszász, protes­táns) amerikai véleményét halljuk, aki elvesztette fiát a vietnámi háborúban: “Nixon elnök példás vezetője ennek az országnak. Büszkék lehetünk ra és minden cselekedetére.” Ez 1973-ban hangzott el. Azután Nixon elnök nagy hűhóval üdvözli a Feher Házban a vietnami repülőtiszteket. Gratulál nekik “a jól végzett munkához.” Amint szavai elhangzanak, látjuk, mikent zúdul­nak az amerikai B 52-es bombázókról a bombák ezrei az ártatlan vietnámi lakosokra. A bombázás után egy vietnámi apa ketsegbe- esetten próbálja a romok alól kihúzni leánygyer­meke holttestét. Sir, tehetetlen dühében nem tud­ja, mit tegyen. Felveszi a meggyilkolt gyermek ingét és ezt mondja: “Vigyétek el ezt az inget es dobjatok a gyilkos Nixon szemebe.” Kimagasló pontja ennek a példátlan dokument- filmnek Westmoreland tábornok v’elemenyenek han­goztatása: “A keleti népek nem tartják az ember­életet olyan tiszteletben, mint mi.” S e kijelenteset követően latjuk, miként gyújtják fel az amerikai katonák a vietnámi falvakat, mikent szóljak az amerikai repülök szazai a napalmbombakat. Elénk tárulnak a napalmbombák áldozatai, a halaira egett gyermekek, nők, férfiak. Elrettentő és felejthetetlen látvány, miként húz­zák ki a mocsarakból az amerikai ifjak százait és rakják fel a fekete zsákokat a teherautókra, melyek holttestüket tartalmazzák. Megrázó jelenet, aho­gyan múlábakat gyártanak azoknak,akik e végtag­jukat elvesztették. A nyilvános házakban történtek rávilágítanak az amerikaiak erkölcsére, hogyan vásároltak meg sok ezer vietnámi not, hogy az amerikai katonák bestiális nemi vágyát kielégítsek. Dániel Ellsberg nyilatkozata nemcsak az amerikai elnökök es a kongresszus hazug magatartasat tárja a néző ele, hanem felszinre hozza, miért öltek meg Robert Kennedyt, aki bevallotta, hogy eredetileg támogatta a vietnami beavatkozást, de amikor fel­ismerte, miről van szó, minden tóle telhetőt elkö­vetett a háboruellenes mozgalom felépítésére. Csodálkozunk azon, hogy az Akadémia Díjki­osztó Bizottság azuttal ezt a dokumentfilmet ta­lálta legjobbnak.1 Nem veletlen az, hogy pld. Bob Hope, Frank Sinatra és hozzájuk hasonló ultra- es alhazafiaknak nem tetszett ez a film. Nem csodál­kozunk azon sem, hogy mind a film vállalatok, mind az “államférfiak” minden tőlük telhetőt el­követtek, hogy ez a film ne kerüljön bemutatásra. Ezzel szemben érdemes kihangsúlyozni a N.Y. Times filmkritikusának, Vincent Canby-nek a vele­SZOBROT! Egy newyorki napilap cikkírója azt javasolja, hogy fordítsuk a Szabadság-szobrot nyugat fele, igy jelez­ve, hogy szívesen fogadjuk a vietnami “menekülte­ket”. Eddigelé, mint tudjuk, a Szabadság-szobor fáklyával a kezében és az üldözötteket ide hivó fel­irattal a talapzatán kelet, azaz Europa fele fordítot­ta, rendületlenül tekintetet. jól meg kell gondolnunk, mielőtt erre a lépesre határoznánk el magunkat. Nem volna helyes a Sza­badság istennőjét zavarba hozni. Mert ha nyugat fe­le nézne, túltekintve az indián rezervátumokon, túl­tekintve hatarainkon és az óceánon, láthatna a Fü- lop-szigeteket, ahol — miközben ónagysaga nem né­zett — három millió Fülöp-szigetekbeli férfit, nőt, gyermeket mészároltak le katonáink az ottani felke­lés elnyomása közben 1890-93-ban. De láthatná magat Vietnámot is az istenasszony, ahol mielőtt a pólyás-babakat ideropitette volna erzőszivu elnökünk, másfél millió anyat, apát, nő­vérkét, testvérkét bombáztak agyon a szabad világ, szabad vállalkozás tiszteletere. Nos es láthatna szob­runk Hirosima és Nagasaki borongó körvonalait is, ahol atombombákkal bátortalanitottuk el az eset­leg idekivánkozókat. Ha nyugat felé tehát nem is, de talán másfele for­díthatnánk a Szabadság-szobrot. Tálán egy kicsit lejebb, délebbre, del-nyugatra. De abba az irányba viszont Chilére esne bús tekintete, ahol a CIA szilár­dította meg egyes cégeink uralmát többi mint tíze­zer chilei munkás es paraszt, értelmiségi agyonveré- sevel. Ez se jo. Hogy volna del-kelet? Éppen Afrikara esne tekin­tete, ahonnan nemzetünk serdülőkorában több, mint 50 millió feketet raboltak el hős kereskedő­ink és hurcoltak ide, hogy megalapozzak a kapita­lizmust es a monopoltokét. Északra sem lehet for­dítani, amióta Rockefeller alelnókünk Atticában megszilárdította nemzetünk biztonságát 47 védte­len fogoly lemészárlásával. De még abból az irány­ból Sacco és Vanzetti sírjai. ■ és a Rosenbergék Sing- Sing-beli agóniájának arnyai is kisértenek. Ajánljuk tehát, hogy a Szabadság istennője ma­radjon a helyen. Csak hunyja be szemet mindaddig, amig az amerikai nép nem vegez egy kis tisztogatást itt es meg nem valósítja Lincoln végrendeletét, egy olyan népkormány letesitésere, amely a nép javára, a nép erdekeben fog működni, nem pedig a 200 millió amerikain élősködő maroknyi monopolistáért, * t Deák Zoltán menyet: “...rendkívüli film ez, mely megérdemel­né, hogy az ország 200. évfordulójának hivatalos filmje legyen.” Vagy Andrew Jacobs, Indiana kép­viselőjének véleményét: “Sokkal nyugodtabban aludnék, ha Ford elnök is megtekintene ezt a fil­met.” Igen, ezt a filmet mindenkinek meg kell tekin­tenie. L.I. ^vwwwwwwvwwwwwwwwwwwvvw TERJESSZE LAPUNKAT! mmaa/vwwwwwwvwwwwwwwvwwa 4„

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom