Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-22 / 21. szám

Thursday, May. 22. 1975. .AMERIKAI MAGYAR SZO TERJED AZ ORVOSOK SZTRÁJKJA KALIFORNIÁBAN Az amerikai orvosok fenyegetett helyzetben ér­zik magukat. Betegeik az utóbbi években egyre több “helytelen kezeles”-i pert indítottak ellenük. Minden orvosnak biztosítása van erre az eshetőség­re, de mivel a helytelen kezelesi perek szama es a megítélt kártérítési összegek nagysága az évek folya­mán óriási arányban megnóvekedett, a biztosító társaságok a dijak 200-300 százalékos emeleset kö­vetelik. Ha ezt nem kapjak meg, az ilyenfajta biz­tosítást megszüntetik. Sok orvos, akinek biztosítá­sa mar lejárt, nem mer kezelni, sebeszek nem mer­nek operálni, sok esetben csak könnyű, nem kocká­zatos eseteket vállalnak el. Ha egy orvos biztosítás nélkül rendel, millió dolláros kártérítési pernek teheti ki magat. Az orvosok problémája azért ölt egyre nagyobb méreteket, mert sok biztosítás ebben az időben, vagy az ev középén jár le. Az állami törvény­hatóságok most lazas igyekezettel próbáljak át­szervezni az orvosok biztosítását. A hatalmas és befolyásos orvos-szervezetek, legnagyobb köztük az American Medical Association, most sürgetik, hogy hivatásos orvosokból allo bizottságok es ne törvé­nyes esküdtszékek ítélkezzenek ilyen ügyekben és ezek határozzak meg a kártérítés összegét. Egyes államok mar hoztak gyors rendelkezéseket ilyen irányban. De meg a gyors, ideiglenes rendelkezések sem tudtak megakadályozni Kaliforniában a fel­háborodott orvosok sztrájkját, akik tiltakozásul biztosítási dijuk 300 százalékos emelése ellen, a legsürgősebb esetek kivételével, minden orvosi szol­gálatot megszüntettek. Másutt, ahol nem sztrájkol­nák, megfizetik a magas prémiumokat és ezt a paciensektől szedik be, magasabb orvosi dij fejében. Egyes orvosok más államokba költöznek, ahol ol­csóbban és könnyebben kapnak biztosítást, mások korábban nyugalomba mennek, vagy feladják pri­vat prakszisukat es nagyvallalati rendelőben vagy a kormánynál keresnek alkalmazást. New York allam illetékes hivatalai, törvényho­zói, orvosai, ügyvedei, biztosítói jelenleg kapkodva próbálnak valamit tenni a fejlődő krízis megakadá­lyozására, amely olyan súlyos mereteket ölthet, hogy a San Francisco-i sztrájk eltörpülne mellette. Julius elsejen az allam 35.000 gyakorló orvosa kö­zül 20.000 elveszíti az állami orvosszövetségen ke­resztül kötött csoportbiztositását. A biztositó tár­saság, az Argonaut Insurance Co, mivel nem kaphat­ta meg a kért 200 százalékos ráta-emelést, meg­szünteti működését N.Y. allamban. A N.Y. állami orvosok bejelentettek, hogy julius elsejétől kezdve csak a legsürgősebb kezelésre szoruló eseteket vál­laljak el és mindaddig sztrájkolnák, mig törvényt nem hoznak a “helytelen kezeles”-i perek korlá­tozására es költségeinek csökkentesére. Mindeddig az egyes államokra hárul az orvos- biztositás problémájának megoldása. Habár erre vonatkozóan mar több javaslatot nyújtottak be a kongresszusban, Casper Weinberger miniszter mind­egyiket ellenezte. • Mi sem mutatja jobban a privát prakszisra alapo­zott orvosi szolgalat súlyos hibáit, mint az orvosok jelenlegi biztosítási krízise. De az orvosszövetsegek, önző es rövidlátó politikájukkal eddig minden álta­lános, mindenkire vonatkozó szövetségi egészség- ügyi biztosítást elleneztek. Mindeddig azt is vallot­ták, hogy orvosoknak sztrájkolni az orvosi etikába ütközik. Most, hogy maguk kerültek a szoritóba, általános, masszív sztrájkká! fenyegetnek és ehhez, ezresekbe kerülő ujsaghirdetesekkel a közönség tá­mogatását kérik. De nem lesz megoldás mindaddig, amig a kezeles privat üzleti alapon történik. Ha az egeszsegügyi ellátás valóban közszolgálat lesz, az majd úgy az amerikai közönségnek, mint az orvo­soknak legjobb erdekeit szolgálja. Azok az orvosok pedig, akik hivatásukat csak üzletnek, meggazdago- dasra használjak fel, jobb lesz, ha más foglalkozást keresnek maguknak. i ...* ^ Vago Klara Egy veszedelmes elnyomó törvény Egy rendőrállamra emlékeztető, veszedelmes, elnyomó törvény kend e hónapban a szenátus jog­ügyi bizottsága ele megtárgyalásra. A 750 oldalas, S-l megnevezésű, “Criminal Code Reform Act” cikkelyei a fasizmus alapjait raknák le az országban. Ezt a jogi szakértők áltál “visszariaszto jogi ok­mány ”-nak minősített javaslatot január 15.-én olyan reakciós szenátorok, mint John McClellan (Dem. Ark.) es Roman Hruska, (Rep. Neb.) terjesztettek elő, de olyan “liberálisok” is, mint Mansfield es Moss szenátorok támogatják. Külön figyelmet ér­demel, hogy a törvényjavaslat első fogalmazását nem más, mint Nixon igazsagíigyminisztere, a Watergate- ügyben elitéit John Mitchell irta meg. Az American Civil Liberties jogügyi képviselője, Jay Miller figyelmeztetett, hogy ezt a törvény­javaslatot okvetlenül meg kell buktatni. Mint mon­dotta, “Ha ez törvényerővel birt volna a Pentagon Okiratok nyilvánosságra hozatala idejen, akkor Dániel Ellsberg ma börtönben lenne es a New York Times mar nem letezne. Hihetetlen, hogy a kong­resszus ezt egyáltalán megtárgyalja.” Mr. Miller emlékeztetett az ötvenes évek üldöz­tetéseire, amikor politikai véleményük miatt ezre­ket elbocsátották 'állásukból, bebörtönöztek vagy fekete listára helyeztek. Kifejtette: “Az S.-l javas­lat újból feléleszti a Smith Act-et, annak ellenere, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezt, mint alkotmány- ellenest, elvetette. Azokat a dolgokat erősítene meg ez a törvény, melyek minket a vietnami habomba vezettek es melyek a Watergate-et előidézték. Ez a javaslat a nemzetbiztonság ürügyen rejti el a kor­mány túlkapásait.” A veszély azért olyan nagy, mert kevesen tudjak, mit rejt ez a törvény. De ha a közönség megtudja a valóságot, akkor felemeli szavat ellene. A National Committee Against Repressive Legislation május 17-18.-Í országos nagygyűlésének legfőbb tárgya ennek a törvénynek a megbuktatása. A S -1 javaslat eredetileg abból született, hogy 1966-ban a kongresszus kinevezte az u.n. “Brown Commission”-t a U.S. büntető törvények kodifiká­lására. De a törvényt jobboldali, “law and order” politikusok fogalmaztak meg es most ugyanezek próbálják az alapvető alkotmányjogokat eltiporni ennek a javaslatnak a keresztülhajtásával. A képvi­seloházban Nixon hú támogatója, Charles Wiggins kaliforniai republikánus képviselő ugyanezt a ja­vaslatot H.R. 3907 néven nyújtotta be. Egy másik, H.R. 333 számú javaslat is hasonló celt szolgai. A N.Y. Times is élesen eliteli az S,-l javaslatot, mint amely “nagy veszedelemmel fenyegeti a sajtó­szabadságot és minden polgár jogát, hogy megtud­hassa, hogyan vezeti kormánya katonai es külpoliti­káját.” A javaslat megkönnyíti a rendőrség részéről a provokátorok haszn’alatat es az “összeesküvés” bűnügyi alkalmazását is kiterjeszti. Ezzel bizonyíté­kok nélkül is könnyebben lehet bárkit elitélni, mint ahogyan a Rosenberg-házaspar ugyeben tettek és ahogyan Angela Davist is próbálták elítélni. Fontos, hogy mindenki levélben, táviratban sür­gesse szenátorát és képviselőjét ezeknek a fasiszta javaslatoknak a megbuktatására. Uj eljárás A Los Alamos-i tudományos laboratóriumban olyan uj eljárást dolgoztak ki, amelyben lezer tech­nikával sokkal könnyebben lehet békés, mint háborús célra nukleáris energiát fejleszteni, mint azelőtt. Az eddig titokban tartott eljárással, a nukleáris energia előállításának legfőbb izotópját, az uránium 235 elnevezésű anyagot, sokkal egyszerűbben es ol­csóbban lehet a nyers uránium fémből előállítani, mint a múltban. Az uj felfedezésnek jo és rossz kö­vetkezmény ei. is lehetnek. Egyrészt elősegítheti az olcsó nukleáris energia kifejlesztését, de másrészt megnehezítheti a nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadalyozásat, mivel minimális szekértelem* mel lehetove teszi az ilyen fegyverekhez szükséges uránium 235 előállítását. Félő, hogy ha ilyen anya­gok illetéktelenek kezebe kerülnek, sokkal kóny- nyebben fejleszthetnek nukleáris bombához szüksé­ges tüzelőanyagot, mint plutóniumból. Minél kony- nyebb es olcsóbb a nukleáris erő előállítása, annál nagyobb a veszély, hogy a hozza szükséges nyersa - nyagot ellopjak. EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. Kennedy szenátor kritizálta a Ford-kormány magatartását a nyers­anyagokat termelő fejlődő országok iránt. Javasol­ta, hogy méltányosabb áron vásárolja meg ezen országok nyersanyagát és több élelemmel, ipari felszereléssel segítse elő a fejlődő országok építését. BOSTON, Több ezren tüntettek és követelték a bírói döntések érvényesítését, az iskolák integrálá­sát. Ugyanakkor néhány százan tüntettek az isko­lák integrálása ellen. \ 2________ AMERIKAI ’ V MAGYAR SZÓ (*>»>*»»»**»»<aa*****aa»*a*aaÉta Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Glass Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadaban egy évre 12.50 dollár, felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba: egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom