Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10. 1975 GUINEA1-ÖBÖL AZ OCEAN “GYÖNGYEI” A Sao Tome es Principe szigetek az egyenlítő magasságában, Guinea partjai előtt te­rülnek el. A két sziget területe összesen 964 négyzetkilométer. He- gyes-völgyes, meredek partjai és kialudt tűz­hányói 1000-2100 meter magasba nyúlnak fel. A termeszét festői, a talaj bőségesen termékeny, trópusi növényzet borítja a völgyeket és a hegy­oldalakat. A portugál tengerészek a szigeteket az óceán “gyöngyeinek” neveztek. A “gyöngyök” később egész Afrikának hírhedt büntetötelepeive váltak, a száműzetésbe küldöttek közül alig néhányan tér­tek vissza onnan. A gyarmat története 1470-ben, Szent Tamas napjan kezdődött, amikor Sigueiro kapitány a szigetet felfedezte, ezért nevezték el a szigetet Sao Tóménak. A kikötő átrakodohelye lett a rabszolga-kereskedelemnek. Innen indult a “fekete-rakomany” az Atlanti-óceanon keresztül Brazíliába es az Újvilág más országaiba. A sziget lakóinak szama kereken 75.000, több­ségükben a hajdani rabszolgák es az ide hurcolt kényszermunkások utódai. A portugálok szama cse­kély, csak néhány ezer. Az első kavéültetvenyeket 1800 körül, a kakaó-ültetvényeket 1822-ben létesí­tették. Sao Tome szigete száz esztendővel később a világ legelső kakaoexportalói köze tartozott. Az ültetvényeken dolgozóknak a munkakörülményei borzalmasak voltak. A szárazföldről meglancolva , »I hoztak oda okét. M A szigetek könnyen megkozelithetok. 250 kilo­meter autóúttal, 65 kilométer vasútvonallal, több ipari vasúttal, egy repülőtérrel rendelkeznek és a kikötőben oceánjáro hajók is kiköthetnek. A köz­lekedés a szigetek számára rendkívül fontos, mert nagy mennyiségben exportálnák kávét, kakaót, ba­nánt, koprát, pálmaolajat, nemes fafajtakat. Az ültetvényekből a portugálok mellett más kül­földi tökeérdekeltségek is részesednek, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból és a Német Szö­vetségi Köztársaságból. A gyarmati uralomnak “kö­szönhető”, hogy a két szigeten csak 24 iskola van, amelyből tizet kizárólag csak a fehérek gyermekei­nek tartanak fenn. A közegészségügy fejlődésében teljesen elmaradottak, egyetlen kórház sem találha­tó és a két szigeten csak hét orvos és egy patikus gyakorolja hivatását. A szigetek története sok lázadást ismer. Az utol­só nagy felkeles 1953-ban volt, amelyet a gyarma­tosítók vérfürdőbe fojtottak, 5000 személyt lemé­szároltak, a falvak romokban hevertek, a szabadság utáni vágy azonban töretlen maradt. Az ellenállási mozgalom Sao Tome es Principe szigeten Bissau- Guinea es Angola ellenállási mozgalmával szorosan egyu tt m u köd öt t. A két sziget 505 éves gyarmati uralom után még ebben az évben önálló allamma válik, mint ahogy ezt a megállapodást a lisszaboni kormány es a szi­geteken működő ellenállási mozgalom képviselői aláírtak. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Sok zűrzavart hoz Alaszkának az épülő olajvezetek Az alaszkai Tonszina-fo- lyónál munkások, mecha- nizalt felszereléssel már leraktak az epulo olajve­»1 H f J zetek első szakaszat. Az 1968 óta tervezett és 1974 óta előkészített é- pitkezes nagyobb részét az idén nyáron kezdik meg, de mar most nagy változások mennek vegbe Alaszkában. Junius elsejé­re az ott dolgozó epitomunkások szama 14-16 ezer között lesz ezt pontosan nem tudjak megállapítani. De az epitkezes központjában, Fairbanks-ban mar most nagy nehézségek merülnek fel a hirtelen oda- özónlo tömegek elhelyezesere. Mar minden üres la­kást vagy hazat elfoglaltak es a város egyetlen napi­lapjában nem hirdetnek többé kiadó lakást, vagy ha­zat. A befejezési határidőt 1977-re tűzték ki, de so­kan kételkednek, hogy a nagy mu akkorra elkészül. Alaszkának nagy szükségé van a pénzre, ami csak akkor jön be, ha majd már az olaj a csövekben meg­indul. Az Alyeska Pipeline Service es epitesi alválla­latai naponta milliókat költenek az előkészületekre, nem számítva a munkabéreket, melyek gyakran fe­jenként heti 1000 dollárt is kitesznek. De Fairbanks- ban meg mindig 12 százalékos a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy nem a helyi lakosokat alkal­mazzák a munkákra. Mas államokból jóvó mun­kások nagy száma kimeríti a meglévő társadalmi, egeszsegügyi es rendőri szolgalatokat. A helyzetet az is rontja, hogy a Fairbanks-i rendőrség, amely kétszer annyi hivást kap, mint egy evvel ezelőtt, 28 százalékkal csökkent személyzettel működik, mert sok rendőr most az olajvezetek őrségénél dolgozik. A nagy tömegek befogadására az előre tervezes hianya mindenütt megmutatkozik, pedig az igazán nagy tömegek csak ezután jönnek. A tervezett 800 mérföld olajvezeték menten még tél van es a tevé­keny épitkezes majd csak a 24 órás napvilágu nyá­ron kezdődik. Ha a többi államokban a gazdasági helyzet tovább romlik, várható, hogy egesz népván­dorlás indul meg Alaszkába; igy Fairbanks a nyáron súlyos krízisnek nezhet ele be. A Jeges-tengeri Prudhoe-öbölnél egy 100 négyzet mérföldnyi tundrán van Észak-Amerika legnagyobb ismert olajlelöhelye. Ezen a Közel-Keletre emlékez­tető nagy síkságon olyan nagy a hideg a 42 napig tartó télén, hogy a fedetlenül hagyott kéz vagy orr 30 másodperc alatt megfagy Az ott dolgozó embe­rek termalis alsonemüben,sarkvidéki különleges öl­tözékben és csizmákban olyan nehézkesen mozog­nak a szabadban, mint az asztronauták valami ide­gen bolygon. Az egyik munkás 185 láb magas olaj­fúró kabinjában ülve fúr 12 incs átmérőjű lyukakat két mérföld mélyre, mig az olajat eleri. Ezeket az uj forrásokat, megtisztítva és cső levezetésevei, egy “ka­rácsonyfa” szerű komplikált csapokkal ellátott szer­kezettel tetézik be. A csapok zárva maradnak mind­addig, mig a 171 hofoku sűrű olajat meg nem indít­ják. Minden kút furasa egy hónapot vesz igényKé es 2 millió dollárba kerül. Az Atlantic Richfield 60, a British Petroleum 72 ilyen olajkutat fúr. A környezetvédők sürgetésére a vállalatoknak most meg kell szüntetniük májustól augusztusig a vizalatti robbantásokat, hogy a halaknak ne ártsa­nak. Észak Alaszkában az olajvezetek nagy részét a rénszarvas vándorlási területeken a permafroszt alatt eltemetve építik; ott a meleg csöveket lehűtik, hogy az örök jég fel ne olvadhasson fölöttük. SZENNYEZETTSÉG JAPÁNBAN A Tokiói-obólben végzett vizsgalatok azt mutat­ják, hogy az óból szabályos holt tengerré vált a vízben felhalmozódott ipari hulladék következté­ben. A vizsgalat szerint az öböl vizebe jutott ipari es háztartási hulladék naponta mintegy háromszáz tonna nitrátot es huszonkét tonna foszfátot tartal­maz. Ennek következteben rohamosan csökken az öböl vizének átláthatósága es pusztulnak az élő­lények. ____5 SOBEL OVERSEAS CORE fir YU rAÜAVHfilfftÉA 2,0 EAST Mth street, new york, n. y. 10021 IKRHfUUUYIlVAdEU - TELEFON: (212) 535 6490 UTAZÁSI IRODA -IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZES - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK UCKA Magyararmzagra — TÜZEX CtefuzlovákSába Ússs ss mSESEEESSSSSäSBm

Next

/
Oldalképek
Tartalom