Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 2. szám

Thursday, Jan. 9. 1975, AMERIKAI MAGYAR SZÓ SOK VESZÉLY VAN A VILÁGON 1931 óta nem razta meg ilyen gazdasági válság a világot, 1945 óta nem fenyegetett igy a harmadik világháború, soha nem ehezett ennyi — egy milliárd vagy több? — ember, nem dühöngött ennyi fasiszta es katonai diktatúra, nem kínozták ennyi országban — legalább hetvenben — a foglyokat, kivált a poli­tikaiakat, nem folyt egyidoben ennyi “kis háború.” Miért folyik a nem-szocialista országokban a leg­hangosabb propaganda az alig három milliónyi izra­eli zsidóság s a néhány száz szovjetbeli elegedetlen es Izraelbe (?) vándorolni kivano zsidó “védelmé­ben”? A világkép ez eltorzitasa hamis útra viszi a külpolitikát, sót nagyhaborus összecsapás vegvesze’- lyevel fenyeget. Hogy van az, hogy 30-40 éve milli­ónyi zsidó (es nem zsidó) elpusztítása nem nagyon izgatta az emberek lelkiismeretét, most a féktelen hírverés minket is arra késztet, hogy annyit foglal­kozzunk ezzel a problémával. CIONISTA ORSZAGALAPITAS Barmiképp Ítéljük meg Izrael alapítását es politi­káját, ez az ország van, él, egy majdnem 2000 eves remeny teljesülése, létet meg kell vedeni. De ez nem jelenti, hogy nem szabad ez országot bírálnunk. A korai cionizmus a gyarmatosítok ideológiáját tet­te magaéva. Vegigházaltak a kenyurakat, a cárt, a szultánt, stb. — es az angolokat, mert más világ­részekben ok is kenyurak voltak — hogy adjak nekik Palesztinát, az arabok földjét, vagy más területeket, ahol mindenütt eltek az “alsóbbrendű” (nem fehér) nepek. Ezekre a cionisták sohasem gondoltak és amikor 1916-ban egy angol miniszter, Balfour, jo­gosította a zsidókat, hogy Palesztinában — ami nem illette a briteket — “nemzeti otthont” csináljanak, megindult oda csekelyszamu orosz es lengyel zsidó települése, az ott elő arabokkal való sürü össze­csapások közepette. Meg a második világháború végén is többször annyi arab élt ott, mint zsidó, Ekkor azonban megváltozott a helyzet. A nagy katasztrófa után Közép- és kivált Keleteurópából, majd Eszakafrikából, Elöázsiáböl sokkal több zsidó keresett biztonsagot es vágyott nemzeti, létre Pa­lesztinában és a nagyhatalmak is némileg kárpótolni akarták ókét veszteségeiken. De már sokan nem emlékeznek arra, hogy az angolok, nyugatázsiai erdekeik védelmében,elleneztek a tömeges “aliyat”, elfogtak hajóikat, internálták őket, amire a zsidó k'úlönitmenyek — mint az Irgun, a Stern gang — sokkal gyilkosabb terrorral válaszoltak, mint ami­lyen ma az arabok terrorja ó ellenük, s amivel ma ok vélik igazolni, hogy nem tárgyalnak a palesz- tinai arabokkal, akiket Golda Meir nem is tekint nemzetnek. De a zsidó-arab ellenségeskedes annyira fenye­gette a közep-keleti beket s a nyugati hatalmak olajérdekeit, hogy 1974-ben az ENSZ úgy határo­zott, hogy a palesztinai brit mandátumon egy zsidó cs egy arab allam alakuljon. Ezt a határozatot most mar mindenkinek el kellene fogadnia, noha az igen gyenge erkölcsi, politikai és jogi alapon állott. A zsidókat kárpótolni kellett a nemet kegyetlensege- kert. de a kárpótlás nem a nemetek földje volt, hanem az araboké, akik nem bántották a zsidókat, sót akik a zsidókkal a történelem folyamán sokkal jobban bánták, mint a keresztények: a zsidó kultúra fénykora is arab uralom alatt volt. A szavazás az ENSZ közgyűlésen volt, amelytől ma Izrael kormá­nya megtagadja a jogot, hogy országát illetően sza­vazzon, szerintük ez csak a Biztonsági Tanács joga, de amikor Izrael letenek jogosságára hivatkoznak, ezt a Közgyűlés határozata alapjan teszik. Es végül, a népek önrendelkezesi jogát — aminek védelmére az ENSZ alakult — nem vettek figyelembe, az ara­bokat nem kérdeztek, mit szolnak Palesztina fel­osztásához. IZRAEL Ma mar arról is hamis képét terjesztettek el, hogy miképp történt Izrael elismerése. Anglia tilta­kozott, Truman fanyalgott — a Szovjetunió volt az Izraelt elismerő első nagyhatalom, erre termé­szetesen Truman is megadta a jóváhagyást. De nem hagytak jóvá az arabok, minden oldalról megtámad­ták az országot, minthogy azonban kezdetleges seregeik voltak, Izrael, amely a létet vedte, legyőzte az egesz koalíciót es nagyobb területet kebelezett be, mint amennyit az ENSZ megítélt számára. A háború lefolyását is elhomályosította a propaganda, régóta elhallgatják, hogy elsősorban cseh fegyver­szállítások tették lehetővé Izrael hadisikeret. Ez azonban meg nem biztosította az ország életképes­seget. A kis területet úgy osztottak meg, hogy Izrael komoly haderővel szemben csaknem védhe- tetlen volt, északi es deli részét egy keskeny föld­sav kötötte össze, amelyet messzehordo ágyukkal át lehetett lőni. t Es sokkal súlyosabb politikai hátrányokkal in­dultak. Miután arra hivatkoztak, joggal, hogy min­dig üldöztek okét és biztonságot keresnek saját földjükön, oda mentek, ahol három oldalon halálos ellenségek fogják okét kórul és ahol mint ostrom­lott várban kell élniók. Es ahol, a megosztás után is, jelentős arab kisebbség maradt uralmuk alatt, amely persze — mint ma látjuk — nem nyugodott bele a helyzetbe, Örök veszély t jelentvén szamukra. Es ami a legrosszabb, néhány nagyarányú tömeg­irtás után — amit Izrael rádiója hangosan hirdetett (legismertebb Deir-Jassin falu 300 lakójának le- gyilkolása) 600.000 megrémült arab mindenét ott­hagyva menekült az országból. Izraelnek mindent meg kellett volna tennie, hogy a 100 milliós arab- saggal jó viszonyban legyen, ehelyett mindent meg­tett a helyzet elmergesitesére. Az azóta megszaporodott palesztinai arabok egy részé beleolvadt a környező országok nepeibe, na­gyobb részé azonban ma is nyomorult táborokban él, az ENSZ támogatásával. Ez persze az arabok bűne, eleg gazdagok voltak, hogy a menekülteket illően letelepítsek... de ók ragaszkodtak hozzá, hogy a palesztinaiak visszakapjak elvesztett földjüket. AZ AMERIKAI BAZIS így 25 ev óta Izrael egy nagy katonai tabor, az USA legerősebb külföldi bázisa, amely sajat magat, de az USA nyugatazsiai érdekéit is védi es jelentős részben ebből cl. A világ zsidósága büszkén hivatko­zik rá, hogy rövid idő alatt szép, modern országot épitettek, ahogyan ók mondják: “a pusztában.” Ez nem i^az, Palesztina nem volt pusztasag, az,ara­bok megélték ott, bar alacsonyabb színvonalon. De tudnunk kell, hogy a lakosság számához cs az ország területéhez viszonyítva egy ország sem ka­pott annyit külföldről, mint Izrael: az USA kor­mányától, a világ (kivált az amerikai) zsidóság tá­mogatásából es a nemet jóvátételből. Láttuk az 1973-as habomban, hogy az USA késedelem nélkül 2.200 millió dollárt szavazott meg Izraelnek, csak­nem annyit, mint amennyi a világ minden más országának nyújtott segely volt. Legalább 15.000 millió dollar — illetve ennyi értékű áru — jutott Izraelnek, nem számítva a turisták kiadásait, a tő­kések befektetéseit és a.t. Ebből valóban minta- orszagot epitettek. Vagy inkább: épithettek volna. Belső es külső okokból az eredmény hiányos volt. Mert hiányzott az igazi nemzeti egység. Az uralkodó csoport (már ennek felső rétégé) a “fehér” (európai-amerikai, elsősorban orosz-lengyel) zsidóke, akik köze csak kévés közép- es deleurópai került; a zsidók 55 %-át kitevő “színes” (afrikai-ázsiai) zsidók helyzete né­mileg hasonló az amerikai négerekéhez (a magyar- eredetű zsidók “svarcáknak” hívják szefárd cselé­deiket es sofőrjeiket). A félmilliónyi (1967 óta több mint egy milliónyi) arab pedig másodrendű állampolgár, voltaképp nem is tekinthető állam­polgárnak. Természetes, hogy egy kívülről ennyire szorongatott ország a belső nyomást nehezen állja ki, miként azt az 1974 őszi arab, a korábbi “zsidó párducok” (panthers) forrongásai és a mostani mun- kastűntetések, a pénzérték-leszállítása miatt — mu­tatják. Peregrinus Befejező rész a következő szambán. SAJTÓ FÚZIÓ A montreali magyarnyelvű cionista lap, a Menora, amellyel ez az újság mar többszőr foglalkozott pél­dátlan uszításai folytan es a Toronto-new yorki Magyar Elet, mindkét lap külön szerkesztoseget fenntartva, gazdaságilag egyesül, new yorki szer­kesztőjük mar közös. Bar a Menora zsidó sovinisz­ta újság, mig a Magyar Életbe szélső jobboldali ko­rábban szélső antisemita munkatársak írnak, a két lap vilagfelfogasa közös, csupán a Menora az izraeli, a Magyar Elet Magyarorszag (persze nem a mai, ha­nem a visszahozandó reakciós kormányzat alatt) ha ditásai követelik, “legalább is az 1914-es határokat” Közös a két lap az amerikai politika megiteleseben is. Mindkettő Nixon-Agnew kettősét tisztelte, a vi­etnami háborút támogatta es az utóbbi lapban ma mar vállvetve jelennek meg zsidó származású mun­katársak es korábbi fasiszták cikkei. Igazi sztárja a Magyar Életnek azonban az amerikai magy arság mai fo uvolto dervise, Stirling György, aki par eve ki- rohant Magyarorszagrol, hogy' megtanítsa a szegény amerikaiakat az igazi antikommunizmusra, mint a budapesti “szabadsaghosok” illusztris tagja. Hogy a Magyar Zsidók Vilagszovetsege, amely — mig veze­tői Budapesten a magyar zsidóság áltál ünnepeltet­(folytatás az 5. oldalon) AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosban, az Egyesült Államokban es Kanadaban egy évre 12.50 dollár, felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba; egy evre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár. ______________3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom