Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 2. szám
AMERIKAI ARA 20 CENT Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act ofMarch 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXIX. No. 2. Thursday, Jan. 9. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York. N.Y. 10003. Tel: 254-0397 ford iinoK trriogrtjr hissmger KÜlÜGVminiSZIER ER0SZHR P0UTIKRJRT Kissinger katasztrófapolitikája Minden józanul gondolkodó egyen a legnagyobb rémülettel olvasta Kissinger külügyminiszter azon kijelenteset, hogy az Egyesült Államok kész katonai beavatkozással megoldani az ipari országok olaj- problemajat — szükség eseten. Kissinger e kijelentésere megadtak a kellő választ nemcsak az arab országok allamferfiai, de Europa ipari országainak szószólói is — mindannyian, egyhangúan állást foglaltak Kissinger katasztrofa-politikajaval szemben. Kissinger, mint tudjuk, mar hónapok óta arra törekszik, hogy egyseget teremtsen az olajfogyaszto ipari országokkal, hogy azok együttesen léphessenek fel az olajtermelő országokká! szemben, mos szóval, konfrontaciot hozzon letre az olajfogyaszto es az olajtermelő országok kozott. Az USA külügyminisztere nem erte el célját, mivel az európai országok semmi köndmenyek kozott sem hajlandók konfrontacios helyzetet teremteni az olajtermelő országokkal. Ez késztette Kissingert arra a kijelentésre, hogy az USA hajlandó, szükség eseten, erőszakot alkalmazni az olajtermelő országok ellen. Nem veletlen az, hogy Kissinger e kijelentése közvetlenül Rockefeller alelnöki tisztségbe való kinevezése után történt. Amikor Rockefellert kineveztek az alelnöki tisztségre, megírtuk, hogy veszélyes lépést jelent ez az ország es az egesz emberiség részére, mert az uj alelnök arról nevezetes, hogy o ajánlotta a kubai válság idejen a nyílt fegyveres beavatkozást. O volt az, aki javasolta a vietnami háború továbbfolytatását, a habom katonai győzelemmel való befejezését. O volt az, aki javasolta az atomfegyver használatai a Kínai Nepköztarsasag ellen, amikor ellentét fejlődött ki a Kínai Nepköztarsasag es Taiwan kozott Matsu es Quemoy szigetek hovatartozasa miatt. Ismerve Rockefeller e szerepet, tudatában annak, hogy o az ország legnagyobb olajvallalatanak fő- részvényese es hogy Kissinger Rockefeller hu csatlósa, joggal esik rémületbe minden józanul gondolkodó égvén világszerte. Kissinger e kijelentésére, melyet Törd elnök teljesen magáénak vall, az amerikai népnek meg kell adnia a méltó választ. MINDEN SZERVEZETNEK KÖVETELNIE KELL KISSINGER KÜLÜGYMINISZTER AZONNALI LEMONDÁSÁT. Semmi, de semmi más lépés nem nyugtatna meg az arab világ millióit. Ár USA ismetelten az atombombával fenyeget, ezúttal az arab világ színes lakóit. WASHINGTON, D.C. Ron Nessen, Ford elnök saj- tomegbizottja megerősítette azt a hirt, hogy az ország elnökének véleményét nyilvánítottá Kissinger külügyminiszter, amikor a Business Week heti folyóiratnak adott interjújában mondotta “Végső esetben nem lehet figyelmen kivul hagyni az erőszak használatát (az olaj kérdés megoldásában).” Kissinger e nyilatkozatban utalt arra, hogy ha az olajtermelő országok meg akarják fojtani az ipari országokat, fennáll fegyveres beavatkozás lehetőségeKissinger e kijelentése nagy felháborodást keltett az arab államok körében. Iran és Libia kijelentették: “Nem lehet az arab államokat fenyegetésekkel megfélemlíteni. Visszautasítjuk e kardesörtetést. Senki sem diktálhat nekünk, hogy mennyit számítsunk az áltálunk termelt olajért.” Az európai országok koreben is nagy az idegesség az amerikai kormány magatartása miatt. WASHINGTON, D.C. Az Esküdtszék bűnösnek minősítette John Mitchcllt, Nixon elnök volt igazságügy miniszterét, Harry Robbins Haidemant, a volt elnök legbennfentesebb kulcsemberét .John Dániel Ehrlichmant, Nixon belügyi tanácsadóját és Robert Charles Mardiant, az igazsagugyminisztérium osz- talyvezetojet, aki lemondott tisztségéről, hogy átKissingert, az amerikai monopóliumok, az iparikatonai komplexum szóvivőjét, minden további halogatás nélkül meneszteni kell külügyminiszteri tisztségéből es helyebe egy olyan személyt helyezni, aki nemcsak szóval, de tettel is bizonyítja, hogy hive a különböző gazdasági alapokon mukodo országok közti enyimlesi folyamatnak. Az amerikai nép, az egesz földkerekség népének erdeke kiva)ija ezt. Kiszivárgott a Camp David-ben tartott konferenciáról, hogy az ország energia problémájáról tanácskozók egyike papírra vetette a következő mondatot: "Oldjuk meg a kérdést a legolcsóbban, háborúval.” Egyesek szerint Frank G. Zarb, a Federal Energy Administration Ford elnök áital nemrég kinevezett direktora irta ezt. O tagadta az állítást és senki sem vállalta magara a “jelszó” apaságát. Masok azt szeretnék elhitetni, hogy ez csak egy “vicc” volt és nem komoly javaslat. Kissinger e kijelentése elmér- gesitette a már amugyis feszült közép-keleti helyzetet. NAGY A FELHÁBORODÁS A NSZK BAN Kissinger kijelentése nagy felháborodást keltett a Német Szövetségi Köztársaság — Nyugat-Német- orszag — kormányköreiben. Helmut Schmidt kancellár mondotta: “Kissinger politikája bevonna bennünket egy háborúba, a mi akaratunk ellenére. Mi tárgyalások utján óhajtjuk megoldani az olajkérdést es nem konfrontációval.” Martin Bangemann, a NSZK Szabad Demokrata Partjának vezetője mondotta: “Kissinger fenyegetése a ‘hadiflotta-politika’ alkalmazását hozza emlékezetünkbe, amikor ez évszazad'elején amerikai hadihajókról irányítottak az Egyesült Államok politikáját.” Eddig csak két demokrata képviselő — Henry Reuss, Wisconsin es John Brademas, Indiana — emelte fel szavát Kissinger kardesörtetése ellen. Hugh Scott, a republikánus szenátorok vezetője eltette Kissinger kijelentését, amikor azt mondotta: “Nem érdemelnénk meg nemzeti létünket, ha, szükség eseten, nem vagyunk hajlandók erőszakot alkalmazni.” vegye Nixon Ujraválasztasi Bizottságának jogi tanácsadói megbízatást, az ót vádlott közül csak Kenneth W. Parkinson ügyvedet mentettek fel a vádak alól. A négy bűnös ügyvedei kinyilvánították, hogy megfellebbezik az esküdtek döntését. Haldcman ügyvedje uj tárgyalást kérvényez. A vádlottakat bűnösnek talalta az Esküdtszék osszeeskűves és a törvény hátráltatása vádjában. Mitchell 25, a többiek 20-20 évi börtönbüntetést kaphatnak, ha Sirica biro a törvény szigorát alkalmazná. A Watergatc-botrány bűnösei minden lehetőt elkövetnek az ügy további halogatására. Közben a nép ellen elkövetett nagy bunuk ellenere minden biztosíték letétele nélkül szabadon maradnak. Fellebbeznek a Watergate botrány bűnösei
