Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-06 / 10. szám

Thursday, March. 6. 1975. A MM ŰmEPŰlAK Koppenhágában, a Szocialista Part 1910. évi kon­vencióján Zetkin Klara ajánlatára a sok országból összesereglett delegátusok március 8.-át a n'ók tisz- teletere ünneppé avatták. Március nagyon szép hónap, a tavasz kezdete, a termeszét ebredése. Uj reménység tölti be a szive­ket, meg a ver is erősebben kering az erekben, a- mely mozgásra, tettre készteti az embereket. így a Nemzetközi Nőnap értéke is jelentősebb; ünneplés­re hivja a nőket és a férfiakat is, akik ezen a napon virággal, édességekkel és szeretetük különösebb megnyilvánitásával veszik körül a nőket. Zetkin Klárát es a delegátusokat nem késztette’k ilyen költői gondolatok a Nőnap megalapítására, hanem az a nagyszerű tény, amely 1908. március 8.-án New Yorkban a zughelyeken, pincékben dol­gozó munkasnóket az utcára vitte, több fizetést, r'óvidebb munkaidőt és emberhez méltó munkahe­lyet követelve. A sztrájk győzelemmel végződött. Nagy szenzáció volt ez abban az időben, amikor az Egyesült Államokban az ipari munkákban dol­gozó férfiak szervezkedése is meg nagyon kezdetle­ges volt. De világszerte, itt is, a harcok mind erő­sebbe valtak az emberibb élet megteremtéséért szer­vezkedésen keresztül. A Nemzetközi Nőnap nem jelenti a nők egyen­jogúságát, felszabadulását. Ez 1910-ben még na­gyon messze volt a megvalósulástól. Meg most is, 65 évvel később, amikor ugyan sok lépéssel halad­tunk előre ezen az utón, nagy távolságra vagyunk az igazi, a férfiakkal minden téren érvényesülő egyen­lőségtől. Néhány szóval tálán érdemes megemlíteni az ál­talában ismert eredményeket. A szocialista országokban alkotmány biztosítja a nők egyenjogúságát, de mégis még sok küzdelem­re van szükség, hogy az minden téren érvényesül­jön. Hatóságilag sok segítséget adnak a dol­gozó nőknek, a gyermekek munkaidő alatti elhelye­zésében, gondozásában es igy lehetőséget nyújta­nak a tanuláshoz,- az előbbre haladáshoz. A gyarmatosítás alól felszabadult országok nagy- resze is magáévá tette a nők egyenjogositásat. Ter­mészetesen a változás nem történhet meg könnyen ott, ahol odáig a nő szolgálója volt a szolga-életet élő férjnek es ott, ahol a vallas kötelezte a nőket fátyol viselésére. Az első női diplomata Alexandra Kollontay volt a Szovjetunióból. Később az Egyesült Államok is kinevezett nőket itt-ott, de nem sokat. A második világháború után mar találkozunk miniszterelnok- nókkel: Indiában, Sri Lankában (Ceylon), Izrael­ben. Ma Argentina elnöke nő és Franciaorszagban nemrégen hoztak letre nőügyi minisztériumot, ter­mészetesen miniszternővel az elen. Az angol kon­zervatív párt élére most egy no került és ez nagyon nagy szó! Ford elnök lakásügyi miniszternek nőt nevezett ki. Connecticut állam kormányzója nő, a kongresz- szusban is van néhány képviselőnő, de megközelí­tőleg sem elég. Bár az ország lakosságának több, mint fele nó, elnókno meg nem volt, de még elnök­jelölt sem volt nó. 1950-ben a rovidéletú Progresz- sziv Part jelölte az első not (feketet) az alelnöki tisztségre. Az AFL-CIO felső vezetosegeben sem volt még nó. Sok pozícióban találunk nőket. Van taxisofőr, zsoké, újabban bányász is. így azt mondhatna va­laki, hogy itt már egyenrangúak a nők. Ugyanakkor tény az, hogy a kongresszus áltál évtizedes haloga­tás után kb. 3 évvel ezelőtt megszavazott női egyen­jogúsági alkotmanymodositást meg nem sikerült ér­vényre juttatni. Az elfogadáshoz szükséges 38 ál­lamból eddig csak 34 járult hozzá es rövid idővel ezelőtt is két állam leszavazta. Sok mindent felso­rolhatnék meg, ami az amerikai no egyenjogúságá­hoz hiányzik, de már igy is hosszú a cikkem. Azért március 8. szép ünnepnap es szeretettel üdvözlöm nőtársaimat a teljes egyenrangúság re- menyeben. Gyarmaty Kató Javul a nők helyzete a munkahelyen MEG SOK KÜZDELEM KELL A TELJES EGYENLŐSÉGHEZ Egyre több nagy vállalat alkalmazási hivatala álla­pítja meg, hogy a nő alkalmazottak ritkábban ma­radnak ki a munkából, vagy változtatnak állást, mint azelőtt. Ez nemcsak az előző evekhez hason­lítva all fenn, hanem a férfiak statisztikájával szem­ben is. A munkaügyi hivatalok a nők helyben mara­dását elsősorban a gazdasági körülményeknek tulaj­donítják. Az emelkedő infláció es az egyre súlyos­bodó munkanélküliség miatt úgy a férfiak, mint a nők jobban ragaszkodnak állasukhoz, mint azelőtt. De meg a jelenlegi gazdasági krízis beállta előtt úgy az iparban, mint a kereskedelemben is a női al­kalmazottakat igen megbízható állandó munkaerő­nek tekintettek. Nagy szerepet játszik ebben, hogy a nők, mint dolgozok sok évi küzdelem után sok jogot es elismerést, előmeneteli lehetőséget vívtak ki maguknak. Egyes nagyvállalatok kedvező refor­mokat vezettek be, többnyire nem humánus meg­gondolásokkal, hanem kényszer nyomása alatt. Egy példa: 1971 decemberében Morren Haffner szabad­ságot vett ki a Southern New England Telephone Co.-tol, az AT&T alvállalattól, mert első gyermeké­nek születése esedekes volt. A vállalat akkori sza­bályai szerint a nőknek, terhességük hetedik hónap ja végevei el kellett hagyniok állásukat es a szülési szabadságolas alatt fizetést nem kaptak. De a női al­kalmazottak tiltakozása es az egyenloségi törvény szerint a vállalat perbe fogásának lehetősége miatt a cég engedett es valamennyire liberalizálta szabá­lyait. Ez csak annyiból állt, hogy tavaly Mrs. Haffner második gyermeke megszületéséig dolgozhatott és négy héttel később ismét munkába állhatott De fi­zetést ez alatt az idő alatt sem kapott. Az Egyesült Államokban csupán a munkaadó jó­indulatától függően még nagyon kevés helyen tart­hatják meg munkahelyüket a nők szülés után vagy kapnak fizetett szülési szabadsagot. A Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint, szülés után a munkába visszatérés joga ót év alatt 14 százalékkal, a fizetett szülési szabadság 12 százalékkal emelkedett Ezeket a reformokat többnyire a nők vivtak ki. A szakszer­vezetbe tartozó nők száma 1970-ben 4.3 millióról 1972-ben 4.5 millióra emelkedett; a szervezett nöi- munkasok vezettek ezeknek a reformoknak a kihar­colásában. Meg nagyon sok küzdelemre van szükség, hogy a nők egyenjogúsága a munkában biztosítva legyen, a szülés idejen es utana fizetést kapjanak es szülési szabadság után régi munkahelyükre vissza­mehessenek. Sok cégnél kivívták maguknak a nők az egyenlő továbbképzést, előmenetelt es mas jogokat. A válások számának növekedése, a férfiak mun­kanélkülisége vagy kis keresete miatt is egyre több nó lesz családfenntartó és nem változtathat könnyen állast. Más negativ körülmények is hozzájárulnák ahhoz, hogy a nók nem változtatnak munkahelyet; nem azért, mert elégedettek, henem mert bizonyos munkákra sok helyen nőket még most sem vesznek fel. Habár az előmeneteli lehetőségek jobbak, mint régebben, a legmagasabb vezetőségi pozíciókba még kévés no kerülhet be.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ­8 ------­Üdvözöljük a Nőket f a Nemzetközi Nőnap alkalmával f 'n«i na -J.ULILI.JLI.I H-JL JU ju. j i , , - i .. i ^ ..... ' * * ' ' •

Next

/
Oldalképek
Tartalom