Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-06 / 10. szám

-Thursday, March. 6.1975. A magyarorszagi lapok az elmúlt időben több ertekes cikkben foglalkoztak Vambery Armin elet- utjával, a világhírű tudós méltatlanul elfelejtett ér­demeivel. Kerek száz eve — kezdte Vambéry Ármin hirdet­ni a budapesti egyetem orientalista professzoraként hogy a magyar nyelvet nemcsak a finnugor korú őseredetre kívánatos visszavezetni, hanem a török- altáji népekkel való közelebbi kapcsolatokra is. Eltérően az eddigi egyoldalúan hangsúlyozott finn- ugoros rokonságnak legtöbb magyar képviselőjétől, Vambéry Ármin csakis bizonyító érvényű, reálisán megfogható tények és .argumentumok szellemi túl­súlyával tanúsította, hogy nyelvileg is, neprajzilag is nyomon követhetőbb a rokonságunk a Közel- Kelet altaji-török nepeivel, mint e terben s időben is távolabbi finnugor nyelvcsaladu északi nepekkel. Nem tagadta ó ezt az ősibb származeku, kezdetle­gesebb társadalmi életforma szűkös szókincseire alapozott, régibb finnugor rokonságot sem, csak az ellen tiltakozott, hogy a magyar nyelvrokonság másik eleteros szárnyat, a török-altaji eredetűt ki­iktassak, elfeledtessek. Amikor Vambéry Armin kifejtette a magyar nyelv és nép törbk-altáji közelrokoni kapcsolatait, mar világszerte kimagaslóan tisztelt közel-keleti esközep- azsiai utazóként, földrajzi s néprajzi felfedezőként, a keleti nyelvek kritikai összehasonlító tudósa és múvelödeshistorikusa hírében állt. Nyelvész kor­társainak szine-java nem tagadta nézeteinek helyt­állóságát, s nem is akadt, aki elegge tudományos felkészültséggel Vámbérynek életében hatarozottan ellentmondott volna. Régészeink, historikusaink szi­ne-java pedig határozottan megerősítette Vambéry török-altajiközeli nyelvrokonsagi tényállításait. Oly- kepp méltatták a magyar nép tórok-altáji kapcso­latait, mint amelyek a nyelvészeten túlmenően a múlt ellenőrizhető valóságával egyező, szellemi és tárgyi műveltség pozitív tényeivel is alátámasztott történelmi való igazság. Ámde, akik nem mertek, nem tudtak meg Vambéry Ármin eleteben tudomá­nyos hitelességgel megcáfolni Körösi Csorna Sándor e meresz modern alkoto örökösének bizonyitelcait a közeli török-ugor rokonságunkat illetőleg, azok elferdítették az ö nyelvésztanitását. Elhitették hami­san — kétségkívül a nyilatkozni mar nem tudó nagy halott kisebbítésére —, hogy Vámbery teljes­séggel tagadta nyelvünk kapcsolatát az északi finn­ugor nyelvek családfájával. Ez a hamis beállítás szinte mindmáig elteijedt, úgy, hogy Vambery t, mint szinte csakis a világhírű utazót, földrajzi fel­fedezőt dicsérték. Ámde, a magyar nyelv- es nép­szokások alkotó mesteri földeritojéról hallgattak. Ennek a hallgatásnak a következmenyei károsak­nak minősültek a múltban is, de még károsabbnak Ígérkezik a tudomány jövőjére. Az ifjú nemzedek látó szemei előtt nem szabad elrejtenünk azt a tudományos tényt, hogy a magyar nyelvrokonság­nak két szárnya van. Tehat a magyar nyelv finn­ugor szárnya mellett, a másik, a torok szárnyát is megbecsülni illik. A magyar nép rokoni hovatartozandosagat végső fokon Bartucz Lajosnak, a honfoglalaskori sírokban végzett antropológiai vizsgálatai döntöttek el, aki 1828-ban kimondta, hogy “a múltban a mongol kaukázusi fajta volt a legősibb es túlnyomóan jel­legzetes magyar fajtipus, de nemcsak a múltban, hanem napjainkban is.” Ám Bartucznál még dön­tőbb jelentőségű kiváló antropológusunk, Tóth Ti­bor megállapítása, 1968-ban ( hogy “az ősmagyarok és a Kama folyó menti csoportok kö­zött jóval nagyobb eltérések vannak, mint a fent említett Eszak-Káspi-törzsek között. Az osmagyar- sag tehat nem a Kama mentén, hanem a Kaspi- tönál alakult ki!”Emlitsuk meg, hogy Katona István es a helyszínen járt Jemey János is azt állította, hogy őseink eppen erről a területről, Parthiabol vándorolták el a III. században a hun támadások idején. Ez pedig fedi Tóth Tibor kutatásainak az eredményeit is. Nagy Tibor megemlíti, hogy a ma­gyar nyelv- es saokáseredet török altaji szamya nem mozog elég életerősen Vambéry Ármin halála.óta. Félreértés ne essék, azt senki sem tagadja, hogy a magyarság részben nem finnugor eredetű, de ez csak az egyik szárnya az eredetüknek, a másik szárnya a tórok-altaji. Ezt a szárnyat reprezentálja Vámbery. Vámbéry nem állította soha a magyarság tiszta turk eredetét. Szerinte a magyarság egy ugor magból szármázott, amely valahol egy bizonyos időben türk elemekkel keveredett, és ez utóbbiak lettek ennek a keveréknek a vezető eleme. Nyelvészeti szempont­ból pedig Vámbery azt bizonyítja, hogy a magyar nyelv torok eredetű szavai nem jövevény szavak, hanem éppoly ősi elemei a magyar nyelvnek, mint az ugor eredetűek. Ami az otorók nyelvet illeti, Vambery szerint a magyar nyelvkincs otörök részé régibb, mint az orchoni felirat, tehat a VII. század előtti időből származik. A keveredes tehat a török nyelv szem­pontjából is igen régi időben mehetett végbe. De Vambery figyelembe veszi azt is, hogy az ótörök nyelven való keveredésen kívül még újabb, üjtörök szavak is kerültek a magyar nyelvkincsbe. Az ugor és a török elemek keveredését Vambéry tehát egy igen régi, elavult kifejezéssel élve “történelem- előtti” korszakra helyezi. KÖZÖS MUNKATERV Együttműködés. A nyíregyházi, valamint a Lengyel országban lévő Rzeszow főiskolai kozott hivatalos megállapodást írtak alá a két intézmény együttmű­ködéséről. Ennek kereteben a szabolcsiak részt vesz­nek egy tátrai sitáborban, lengyel építőtáborokban, kicserélik tanulmányi tapasztalataikat. Évente egy­száz fiatal kölcsönös látogatására kerül sor. Felhívás a Világ asszonyaihoz » 1975. a Nők Nemzetközi Eve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1975. evet a Nők Nemzetközi Evenek deklarálta. Az ENSZ a Nők Nemzetközi Eve tiszteletére Világkongresszust hiv össze 1975. október 20-24.-ig Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában. Magyarorszag vallalta azt a megtisztelő szerepet, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa vendegeként meghivta Tihanyba a Balaton partjára a Világkong­resszus Előkészítő Bizottságának alakuló ülése részt­vevőit. Ezen a nemzetközi találkozón 34 nemzet­közi, 13 regionális es 34 nemzeti szervezet, valamint 23 nemzeti előkészítő bizottság találkozott Tihany­ban. A nőszervezeteken kivul resztvettek a találkozón a szakszervezetek, a bekeszervezetek es a béke­mozgalmak, a vallási mozgalmak es a keresztény szervezetek, a sport es az ifjúsági szervezetek kép­viselői, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége es az ENSZ szakosított intézményeinek képviselői, parlamenti képviselők es 53 ország neves politikai és társadalmi személyiségei. A Nők Nemzetközi Evének Nemzetközi Elő­készítő Bizottsága a konzultatív találkozón külön­böző nemzetközi, regionális es nemzeti szerveze­tekből alakult meg. Az Előkészítő Bizottság — Felhívást—t bocsátott ki a világ lányaihoz es asszo­nyaihoz, mindazokhoz, akik egyetértenek a Nők Nemzetközi Eve célkitűzéseivel. A Nemzetközi Előkészítő Bizottság üdvözli es támogatja az ENSZ közgyűlésének hatarozatat, mely bejelenti a Nők Nemzetközi Evet. A Felhívásban mindazokhoz fordul, akiknek vé­leménye szerint a nők megkülönböztetésének bár­melyik formája az emberi jogok durva megsértése, — akik felismerik a nők felelősséget otthonukban, csaladjukban es a gyermekek neveléseben, — akik szerint a társadalom fejlődése csak akkor lehetséges, ha a nők elérik valódi egyenlőségüket a családban, a munkában, a kulturális, a társadalmi és a politikai életben, — akik úgy vélik, hogy a férfiak és a nők egyen­lő kózreműködese döntő jelentőségű az emberiség fejlődése, a társadalmi igazsagossag, a demokrácia, a nemzeti fuggetlenseg es a beke szempontjából. A Nemzetközi Előkészítő Bizottság felhív min­denkit, hogy tegyek a Világkongresszust valamennyi vélemény és párbeszéd nyílt fórumává, ahol minden­fajta véleményt ki lehet fejteni, segítsek elő a köl­csönös megértést es az egyseget az egyenlőségért, a fejlődésért es a békéért! Keszitsük elő és tartsuk meg együttesen a Világ- kongresszust ! Dolgozzunk együtt, hogy ez a kongresszus a il • • f I f 0 ff Nők Nemzetközi Evenek kimagasló esemenyeve váljék! Reméljük ezután, hogy a hires tihanyi visszhang nemcsak a magyar tenger pártján hangzik majd, hanem a Tihanyi Felhívás, a tihanyi kiáltás a nők érdekeinek védelméért visszhangra talal a világ min­den humánusán érző emberének lelkeben! Bajkóné Révész Zsuzsa TERJESSZE LAPUNKAT .7 —óhaza— llilílV a, nyelvész

Next

/
Oldalképek
Tartalom