Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-06 / 10. szám

Thursday, March. 6. 1975. ÉVRŐL ÉVRE A Pentagon kémhálózatot épített ki az ország­ban, milliónyi egyéni lapot orzótt a “gyanús” vagy “veszélyes” egyénekről. Mikor a botrány kiderült, nagy zaj tamadt, vizsgálat indult... aztan elaludt. Olvastuk, az iratokat nem semmisítettek meg, senki sem akarja ellenőrizni, folyik-e a kemkedes tovább, vagy nem. Az FBI tiz millió személyt tart nyilván, mindig újra kitör a felháborodás, hogy jelentekte- len ügyekből kifolyólag, vagy felmentéssel végző­dött perek adatai alapján rengeteg ember exiszten- ciáját tette tönkre az egyéni adatok téves vagy hiányos közlese hatóságokkal, munkaadókkal, meg­akadályozva a munkakeresok alkalmazását. A nixo- ni Feher Ház már kiépített es meg kiépítendő — sokkal vészesebb — kémszervezetéröl mindenki olvasott, állítólag ilyen már nincs, de hogy az ira­tokat megsemmisitettek-e, nem tudjuk. A telefon- vállalatok lehallgatják a beszélőket és a hallottakat besúgják a rendőrségnek, birosagnak. A Department of Justice, a rendőrség — naponta olvassuk — tör­vény ellenere hallgatja ki a telefon-beszelgeteseket, csempész “bug”-okat lakásokba, irodákba. Az egye­temek, iskolák tetszés szerint jegyzik fel a diákok igaz vagy hamis adatait, eltitkolván azokat az érde­keltektől es szüleiktől. Állandóan uj botrányok törnek ki, uj vizsgalatok indulnak es marad minden a regiben. Éppen azért most, amikor minden eddiginél nagyobb hűhóval közük, hogy a Cl A (Central Intelligence Agency) a törvény ellenére a belföldön 10.000 emberre (vagy többre?) kémkedett es min­denki megtorlást Ígér, nem szabad hinnünk a fo­gadkozások komolyságában. Symington szenátor, akinek bizottsága a CIA felügyeleti felettese volt, felháborodást színlel,de sokszor megírtak, hogy a bizottság a felügyeletet mindig elhanyagolta. Min­denki bizonyítja, hogy minderről nem tudott, pe­dig minden újságolvasó hetenként olvasott ilyen ügyekről évtizedek óta. Ne higyjiink el semmit, várjuk meg, a korábbiakkal ellentétben — lesz-e ezúttal eredménye a vizsgálatnak, lesz-e egyáltalán komoly vizsgalat? P. SHELTON, Conn. Lángba borult a Grand Sheet Metal Vallalat itteni üzeme. A tűz oka eddig isme­retlen. Ezer munkás veszítette el munkáját, mely gazdasági válságba sodorta a 29.000 lakosú várost. WASHINGTON, D.C. Az Emberi Szükséglét Sze­nátusi Bizottsága 71 oldalas jelentésben nyilvános­ságra hozta, hogy 20 millió szegény, aki jogos szövetségi élelmiszerjegyekre, nem él e jogával, mert nincs tudomása a törvényről. AMERIKAI ' , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Glass Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 12.50 dollár, fele'vre 7.00 dollar. Minden más külföldi országba] egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár. VESZÉLYBEN A “HÉT” Érdemes felfigyelni Ford elnök és külügyminisz­tere, Henry Kissinger utóbbi napokban elhangzott beszédeire. Soha ezelőtt nem észleltünk annyi elha­tározást, annyi elkótelezettseget, mint e beszédek­ben. Ha bárki azt hinne, hogy Ford elnök es külügy­minisztere a munkanélküliek aggasztó helyzetéről, vagy a nyugdíjasok millióinak nyomoráról, vagy az adótehertöl görnyedő polgárokról, vagy a fekete nép egyre tűrhetetlenebb, lazadasra ösztönző hely­zetéről beszelt, természetesen tévedne. Az ország el­nöke es külügyminisztere “Kambodzsa közvetlen összeomlásáról” szónokol. / Persze hamis az a beállításuk, hogy “Kambodzsa” van veszélyben, mert csupán Kambodzsa politikai hatalmat kezében tartó korrupt Lón Nol kormány all az összeomlás küszöbén, miután a kambodzsai nép által támogatott hazafiak serege vasgyürüként fogja kórul Phnom Penht, az ország fővárosát. Mig az USA legmagasabb tisztségeit betöltő egyé­nek “Kambodzsa megmentésén” szorgoskodnak, addig az ország egyik alapintézményé a másik után omlik össze. Az ország vasútvonalai olyan rossz állapotban vannak, hogy egyes pályatesteken óránként nyolc merföldes "sebességgel” halad a vonat és ennek elle­nere a szerencsetlensegek száma emelkedik; csődbe ment New York állam azon szerve, amely a közsege- lyen élok, kiskeresetűek es nyugdíjasok részere épít lakásokat. , Most jön a hir, hogy VESZÉLYBEN VAN A METROPOLITAN OPERAHÁZ. Nincs pénz az or­szág egyik vezető kulturintezményenek további fenn­tartására. Történik ez a világ legnagyobb, leghatalmasabb, leggazdagabb magántulajdonon alapuló országában. Nincs pénz e kulturszervezet fenntartására, mert az NEM HOZ PROFITOT. Mi az egyetlen megoldás? Hogyan lehet ezt az intézményt továbbra is fenntartani? . Csak egy mód van ra — mondja Anthony Bliss, a “Met” direktora: az alkalmazottak egyezzenek bele RÖVIDEBB IDŐRE SZÓLÓ SZERZŐDÉSBE ÉS TÍZ SZÁZALÉKOS BÉRLEVÁGÁSBA. A vezetőség javaslatára Harold Elitzik, a zeneszek egyik képviselője ezt mondta: “A vezetőség e ja­vaslata nem tiz, hanem 35 százalékos bérlevágaíst jelent, mely egész életmódunk megváltoztatására kényszerít bennünket.” Bliss direktor, hogy biztos legyen javaslata elfo­gadásában, kilátásba helyezte a Metropolitan vég­leges likvidálasat. Összedőlnek az ország gazdasági, politikai, erköl­csi. . . es ma mar kuturintezmenyei is. Ismeretlen okokbol A #« tűz ütött ki New York­ban a Telefon Vállalat 13. utca es 2. Ave.-i központjában es ennek következteben a varos e negyedeben 173.000 tele­fon használhatatlanna vált. A tüzet csak 15 órai nehéz és veszélyes munkával tudták elfojta­ni. Több tűzoltót kórház­ba szállítottak. Telefonszolgálat hi­ányában több száz kis üzletember súlyos anya­gi helyzetbe került. LAPUNKNÁL SEM MŰKÖDIK A TELEFON. A telefonvállalat ezer munkást állított be a telefonszolgalat helyre- állitására, de több, mint három hetet fog igénybe venni, amíg a telefont a varos e negyedeben ismét használni lehet. MODESTO, Cal. A mezőgazdasagi munkások nagy tüntetést rendeztek a E. & J. Gallo bortermelő irodaépülete előtt. Több, mint 10.000 munkás es velük rokonszen­vező követelte, Hogy a vallalat szervezett munkáso­kat alkalmazzon. A United Farm Workers arra kéri az ország la­kóit: ne vásároljanak Gallo terméket, amig a cég sztrájktörőket alkalmaz. * MONTREAL, Que. A papírgyárakban dolgozó 40.000 munkás 41 százalékos bér köve telest nyúj­tott be a munkáltatókhoz. A kollektív bérszerzodes május elsejen jár le. BUENOS AIRES, Argentina farmerjei sztrájkba léptek. Tiltakoznak a mezőgazdasági termékek ala­f . csony ara miatt. ADDIS ABABA, Ethiopia katonai vezetői lepeseket tettek arra, hogy a termőföldet kiosztják a lakos­ság között. 0 BURBANK, Cal. A Lockheed vállalat újabb 1.000 munkást bocsát el. e NEW YORK, N.Y. A Daily News napilap postázói és szállítói sztrájkba léptek. A lap csak néhány ezer példányban jelent meg.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----­_________i3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom