Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11. 1974 MI A MAGYARÁZAT ? A Los Angeles Times május 25.-i szama ban rajz jelent meg , amely a földgömböt emberi koponya formájában ábrázolja. A homlokreszt egy sző diszi- ti: FAMINE (ehinseg). A koponya tetején egy amerikai csalad ül, férj, feleség és két gyermek. Mind a négyen csupaszon. A férj és feleség beszélgetéséből a következő idézet van a kép álján: “Munkanélküliség, infláció, magas élelmiszerárak, lehetetlen kölcsönkamatok, csapnivaló vezetőség... és ez meg a ‘jo’ oldala a világnak!” Amellett, hogy a kép kétségbeejtő, a feliras azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy mind a felsorolt bajok elviselhetók, ha figyelembe vesszük az ehezo világ másik részét. Ezzel a keppel az a baj, hogy a foldgombnek csak a kapitalisták által uralt országait veszi figyelembe, s azzal akarja csillapítani az amerikai kedélyeket, hogy másutt a viszonyok meg rosszabbak, mint nálunk. A rajz hallgat a földgömb azon részéről, ahol nincsen munkanélküliség, ahol az élelmiszer es mas közszükségleti cikkek ara stabilizálva van, ahol a kamatrata nem emelkedik, ahol nincsen Watergate. 1917-tol 1932-ig az amerikai térképeken a Szovjetunió nem létezett. Ma mar ott van, de ugylatszik, hogy a L.A. Times vezércikk oldala nem vesz tudomást a Szovjetunió es a többi szocialista ország létezéséről. Pedig mar éppen ideje volna es az említett rajz szövege mellé odaírhatták volna, hogy a szocialista országokban a helyzet ennek pontosan az ellenkezője. Az egyszerű és nem politizáló amerikai átlagember is elgondolkozik afelett, hogy valami nincsen rendben nálunk. Bizony, nagyon sok jel arra mutat, hogy ma már nem eleg azt mondani, hogy “máshol még rosszabb”. Először azért mert ez nem igaz. Másodszor pedig felmerül a kérdés, hogy miért van nálunk munkanélküliség, infláció és miért kell Nixon elnöknek kétszer naponta kijelenteni, hogy ó nem gazember? Nagyon sok vita folyik ebben a kérdésben. Washingtonban ez a fő téma. De vitatkoznak a szak- szervezetekben, a munkanélküli segelyirodákban, az üzemekben, a farmokon, munkások egymás között, polgári körökben, demokraták és republikánusok is. A televízió, radio es a kapitalista sajtó mind mel- lebeszel. Még ha tudják is az igazi okát, vagy csak sejtik, egyenes választ nem adnak. Végeredményben ma már könnyebb erre a kerdesre válaszolni, mint 50 évvel ezelőtt. Már nem lehet istenverésnek vagy sorscsapásnak nevezni azt, hogy ebben a gazdag országban milliók éheznek, több, mint hat millió munkás munka nélkül van és egy részük már kiszedte a maximum munkanélküli biztositást, milliók nem tudnak orvosi segélyben részesülni, milliók olyan lakásokban kénytelenek lakni, amelyeket már régen le kellett volna rombolni, mivel életveszelye- sek és utolsónak, de nem utolsósorban, milliók tanulni akarnak, de nem tudnak megfelelő iskoláztatáshoz jutni. Ugyanakkor az amerikai nép szemtanúja annak, hogy a nagy monopóliumok milliárdos profitokat vágnák zsebre. Egyes cegek, különösen az olajvallalatok, 4 es 500 %-al emeltek profitjukat az utolsó hat hónapban. A hadikiadások es fegyverkezési költségek évenként több, mint 100 milliárdot tesznek ki. A kormány vezetőinek nagy részé, az elnöktől lefelé, közönséges csaló es bűnöző. Az úgynevezett törvényhozó testületek tagjai nagy' többségben a saját zsebükre dolgoznak. A munkásosztály egy részé, az elnyomott feketék és szinesbörüek jo része kezd kiábrándulni ebből az úgynevezett “jóléti társadalomból.” A kommunisták és a velük szimpatizáló tömegek a monopóliumok felszámolásában és a társadalmi rendszer fundamentális átszervezésében keresik a megoldást. .Annyi bizonyos, hogy eljött az idő, amikor már nem lehet bolonditani az amerikai nép egy jó részét azzal, hogy “rúgd ki a republikánusokat és válaszd meg a demokratákat.” A Watergate-ugv, a korrupt politikusok állandó leleplezése mind a két uralkodó partban äz amerikai nép egy részét cinikussá teszi, de egy igen nagy részé uj utakat keres. Uj pártok jelennek meg a színen. Figyelemmel kísérik az eseményeket Franciaorszagban, Olaszországban és más kapitalista országokban; a munkásosztály ezekben az országokban nagy eredmenveket ért el a politikai térén es meg vágjunk győződve, hogy az amerikai munkásosztály sem fog messze elmaradni a más kapitalista országokban harcoló testvéreitől. RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ I.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV.................................................................. cím..........................................;....................... VAROS............................................................. Állam.........................zip code................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003 NEMI BETEG GYERMEKEK SAN FERNANDO VÖLGYE; Feltűnő adatokat hozott nyilvanossagra a fertőző megbetegedések terjedéséről a San Fernando Völgy Egészségügyi hivatala. San Fernando Völgyében, Los Angeles egyik legnépesebb külvárosában, 1973-ban, az elmúlt tiz esztendőben a fertőző nemi megbetegedések, az 1963-as esztendő 840 esetével szemben 1920-ra e- melkedtek. Vagyis az elmúlt évben közel két ezer személy jelentkezett orvosi kezelésre gonorrea és szifilisz megbetegedesek miatt. Ezek között 11 tiz éven aluli gyermeket es 24 10 es 14 cv közötti fiatalt is kezeltek az orvosok. A fiatalkorúak jórésze leány. Kriby Mellingcr, az egészségügyi hivatal pedagógusa szerint az elmúlt evek statisztikai adatai alapján meg lehet állapítani, hogy a fertőző nemi betegek nagvresze fordul csak orvoshoz. Tehát az ilvcn statisztikai számítások alapján biztosra vehető, hogy a San Fernando Völgyében az elmúlt esztendőben legalább TÍZEZER nö cs férfi kapott fertőző nemi betegséget. A legtöbb megbetegedes a 20 és 24 cv- koruak között fordul elő. De Mcllingert aggodalommal tölti el az a tény, hogy a 17—19 évesek között a nemi bajban szenvedők száma 150 százalékkal emelkedett az elmúlt esztendőben. 1970-ig az orvos a törvény értelmében kiskorú betegeket csakis szülői beleegyezéssel kezelhetett. 1971-ben ezt a törvényt megváltoztattak, mert sok fiatalkorú a szülőtől való félelmében vonakodott orvoshoz menni. A felvilágosító nevelés hianya, az utcán szerzett félrevezető információk is nagv károkat okoznak. Mellinger szerint sok nó abban a téves hitben ringatja magat, hogy a szuletéskorlatozo pirulák a fertőző nemi betegségeket is elhárítják. Mellingcr esztendőkkel ezelőtt a los angelesi es különösen a San Fernando Völgy-i iskolákban tanítóképző előadásokat tartott. A legjobb oktato módszereket igyekezett népszerűsíteni a tanítok között a nemi megbetegedésekről. De a los angelesi Közoktatásügyi Hivatal úgy határozott, hogy az ilyen irányú segítségre mar nincs szükség es ezeket a nevelő előadásokat beszüntették. Áttanítok a legtöbb esetben ilyen tárgyát nem szeretnek kezelni. Sok esetben maguk a tanítok is nevelésre és felvilágosításra szorulnak, mert a nemi kerdesekben eppen olyan tudatlanok, mint az iskolás gyermekek. Sok esetben a saját előítéletüket erőszakoljak a tanulókra es vannak olyan tanítók isf akik azért vonakodnak a nemi betegségekkel foglalkozni, mert ez szerintük a fiatalok figyelmet a nemi életre hívná fel. Bár az állam törvényéi i már megengedik, hogy a tanítók a nemi megbetegedésekről előadásokat tartsanak, de mégis tartanak a szülök egy részétől, akik előítélettel viseltetnek nemi információk szellóz- tetese iránt. Tehat inkább hallgatnak, mert nem a- karnak a “közvéleménnyel” szembefordulni. Mellinger pedagógus tapasztalatokra épült meggyőződése szerint a nemi felvilagosito oktatást nemcsak az általános iskolák 6 osztályától kezdve, de már az elemi iskolákban a 10 evesek kozott is kőtelezővé kell tenni. 2
