Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-12 / 35. szám
Thursday, Sep. 12. 1974. 6 J^JEDESjjj^l ANYANYELVŰNK Dr. Szent-Györgyi Albert Szent-Györgyi Albert professzor nemrég tett magyarországi látogatásakor portréfilmet készített róla a magyar televizio. A két részes filmről a magyar sajtó kritikusai a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg. Hadd idézzünk néhány mondatot a Magyar Nemzet kritikájából: “Szent-GyÓrgyi Albert televíziós varázsát szép magyar beszéde is emlékezetessé tette. Úgy fűzte szavait, mondatait, rögtönzött hasonlatait, mintha nem is majd harminc esztendeje élne távol szülőhazájától. — Néhány nappal a Szent- Győrgyi film előtt kortarsától, a nyolcvan esztendős Bárczi Géza nyelvész professzortól kérdezte a televizio egyik riportere: mi szükséges ahhoz, hogy valaki jól beszelje anyanyelvet? “Mindenek előtt logikusan kell gondolkodni” — volt a válasz. Logikus gondolatfonalai őriztek meg Szent-Györgyi Albert anyanyelvi logikáját is. De mi őrizte meg mondatainak, szavainak magyaros hangsulyözasat — amely hangsulytórvenyek ellen szinte mindig vétenek az “amerikás” magyarok és gyakran vétünk mi is, Budapesten élok? Nagy, nagy szeretete hazánk — hazája — iránt, amelyet a margitszigeti beszelgetes zárómondataiban oly szemérmesen es kicsit nosztalgikusan sejtetett.” ooo Magyar konténerek New Yorkban A Magyar Hajó- és Darugyar tóbb évre szóló szerződést irt ala a New York-i Containers nemzetközi konténerforgalmazo társasaggal, a nemzetközi szabványoknak megfelelő konténerek szállítására. A szer. zodés értéké meghaladja a tízmillió dollárt. A Ma gyár Hajó- es Darugyár évi 800-1500 darab 20 tonnás konténert szállít üzletfelének, amely a világ egyik legnagyobb konténerforgalmazó társasága, és az egyetlen olyan vállalkozó,amely konténerhajók es rakodódaruk bérbeadásával is foglalkozik. A szerződés alapján az amerikai cég dokumentációk átadásával segíti a magyar vállalatot a konténerek mtt - szaki fejlesztésében, ami a konstrukció allando világszínvonalon tartását szolgálja, es ezzel a Magyar Hajo- és Darugyár termékének versenyképességét is fokozza. KIOLVASTAD A LAPOT? ADÓ TOVÁBB) MAS IS TANULHAT BCL6LB-AMERIKAI MAGYAR SZÓ A Budapest-i közgazdász világkongresszusról ». r ii t ' t * Hetvenöt ország 1600 közgazdásza reszvetelevel augusztus 19.-tól augusztus 24.-ig zajlott le a IV. Közgazdász Világkongresszus. Tiz témacsoportban sokoldalúan megvizsgáltak az integráció problémakörét. Plenáris üleseken es munkabizottságokban 13 fó’referatum es 40 eloadas foglalkozott olyan kérdésekkel, mint a nemzetközi integráció értelmezése, ennek elvi problémai, mérési lehetőségei, az ipari szektorok kapcsolatai, a nagyipari vállalatok országon belüli es országok közötti összefonódása, együttműködésé. A kongresszust Fritz Machlup, a Nemzetközi Kozgazdasagi Tarsasag leköszönt) elnöke (amerikai) nyitotta meg. Azután Fock Jenő, a magyar Minisztertanács elnöke üdvözölte a kongresszust. Nagy tapssal fogadott beszéde után C. Lengi, az ENSZ képviselője, majd dr. Csikós Nagy Béla, a vendéglátó Magyar Kozgazdasagi Társaság elnöke üdvözölte a részvevőket. Az első plenáris ülés a gazdasági integráció típusait vizsgálta. Behatóan elemeztek a háromfajta országcsoport, vagyis az európai szocialista, a fejlett kapitalista és a fejlődő országok közötti integrációs rendszerek, valamint a gazdasági integráció és a nemzeti szuverenitás összefüggéseit. Többen rámutattak, hogy a közös piac hatása a kívülálló országok különböző csoportjaira, nem egyforma. Fo haszon- élvezője az USA, amely a közös piaci országokban keresett bonyolult gépek, technikai eszközök fo szállítója. A fejlődő országok es a szocialista országok helyzete hátrányos a közös piac protekcionista vámpolitikája következteben. Az európai gazdasági közösség agrarpolitikaja a hazai fogyasztókat is sújtja, mivel az importált élelmiszerekre kiszabott növekvő vámkorlátok megdrágítják a termékeket. Több szocialista közgazdász rámutatott, hogy a szocialista és kapitalista integráció közti különbségek igen jelentősek es illúzió lenne, ha nem értekeinek kellőképpen ezek jelentőseget. A KGST és a közős piac közötti együttműködés sok tekintetben sajátos mechanizmus kidolgozását követeli meg. Ennek tükröznie kell a különböző csoportulások sajátosságát es a felek igazi egyenlo- segenek elvein kell alapulnia. Helytelen volna a szocialista államtól olyan módszerek es mechanizmus bevezeteset követelni, amelyek a kapitalista integráció sajatossagai; ugyanígy nem volna reális törekvés, ha a szocialista integráció sajátosságait a kapitalista világban akarnak meghonosítani. A kongresszus második plenáris ülésen megvizsgálták, meghatározhato-e valamely integrált terület optimális nagysaga. Az előadok ezzel kapcsolatban az egyes regionális tömörülésekre ható külső tényezőket es az egyes integrációs csoportulasoknak a gazdasági stabilizációhoz fűzött erdekeit mérlegelték. A szocialista közgazdászok aláhúzták, hogy a tervszerűségen alapuló szocialista integráció kedvezően hat a harmadik világ országaival való együttműködésre, mar csak azért is, mert az integrációs kapcsolatok a harmadik világ számara csökkentik a piaci versenyből fakadó bizonytalanságot. Fritz Machlup amerikai professzor a kozgazdasagi gondolkodás történetéről tartott előadást, ismertetve újszerű kutatásainak eredményeit. Ezek az integráció gondolatának és fogalmának kialakulásáról, fejlődéséről nyújtanak átfogó képet. A kongresszus alkalmából megrendeztek a kozgazdasagi könyvek nemzetközi kiállítását, amely áttekintést ad a közgazdasági irodalom gazdag anyagáról. E kiállítást Szabó Kálmán akadémikus, egyetemi tanár nyitotta meg. A Magyar Nepköztarsasag Minisztertanácsa aug. 19.-en este a Gellert Szállóban fogadást adott a Negyedik Közgazdász Világkongresszus tiszteletére. A közgazdászok kongresszusa 10 szekcióban folytatta munkáját. Többek között Bognár József professzor magyar, Robert Maijolin francia, Roman Moldovan roman, Jeanna Wealbrueck belga, Willie Kuntz NDK, Gottfried Haberler amerikai professzor, Hans Wielgerodt nemet, cseh es lengyel közgazdászok is tartottak előadást. Fodor Erna Lerakták az alapokat Jo ütemben halad a Halász - bástya szomszédságában a magyar-amerikai közös vállalkozásban tervezett Budapest Hilton Szállodaépítésé. Befejezéshez közeledik a déli épületszárny alapozása. A Hess András tér felöli szárny szerkezetet augusztus 20-ra készítet - tek el. Az épülő ultramodern szálloda homlokzatát modern formaelemekkel, de gótikus stílusra terveztek. A szálloda központi részé a déli szárny lesz. Itt a fold alatti szinten lesznek a rendezvénytermek, a konyhák, raktárak, szociális létesítmények, a Fortuna utca szintjén pedig a fogadóhelyiségek, a hall es az étterem. Az északi szárnyban foként szobák és lakosztályok kapnak helyet. Ezért zavarja meg a Halászbastya es a Matyas-templom harmonikus, szép ritmusú soktornyu panorámáját mostanában jó ideig három idegen forma: három épitődaru. Épül a Hilton Hotel - hirdeti a pesti oldalnak is e három gemlábu, eget ostromló szerszám, s bizarr újszerű látvánnyal szórakoztatja a nézőt, mig el nem készül a nagy érdeklődéssel vart új e’pite’szeti különlegesség.
