Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-09-05 / 34. szám

Thursday, Sep. 5. 1974. LEHALLGATOTT BESZÉLGETÉS (Lapunk sok munkatársa közül egyiknek — nem tudjuk milyen uton-módon — alkalma volt lehallgat­ni Nelson Rockefeller USA alelnökjelölt es Nelson Rockefeller olajbáró, aki többek között Venezuela olajforrásainak tulajdonosa,között lefolytatott be­szélgetést.) Olajbaro: Elrendelem a venezuelai nyersolaj "ter­melés csökkentését. Ezt természetesen a köz javara teszem, vagyis, hogy vállalatunk részvényesei meg­kapják az általuk megérdemelt részvényjárulékot. USA alelnökjelöltje: Rémülettel hallottam azon hatarozatat, hogy mesterségesen csökkentik a nyers­olaj termelést. Rémületemet nem maga a döntés okozta, hanem annak időszerűtlensége. Elvégre én is azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy egy vallalat első és mondhatnám egyetlen feladata: profitra dolgozni. Ezzel nemcsak a rész­vényesek, de az ország nepenek érdekét is szolgaijuk. Abban is egyet érték Önnel, hogy minél magasabb a profit, annal nemesebben cselekszünk. Most azonban más szempontot is figyelembe kell venni. Amint tudja, jelenleg csak alelnök-jelolt va­gyok, de ahhoz, hogy hivatalosan elfoglaljam e tiszt­séget, szükséges a képviseloház és a szenátus többsé­gének jóváhagyó szavazata. Igaz, hogy a képviselők es a szenátorok többsége reám adja majd szavazatát, amikor arra kerül a sor. De vigyáznunk kell arra, hogy ezek a képviselők es szenátorok ne tűnjenek fel olyan szinben az átlagember szemében, mintha ok a mellényzsebünkben volnának, akik hajlandók úgy cselekedni, úgy szavazni, ahogyan azt mi dik­táljuk. Olajbaro: Kedves barátom... USA alelnökjelölt: Kérem, hallgasson meg figye­lemmel, mielőtt válaszolna es véleményét nyilvání­tana. Meg nem fejeztem be érvelésemet. Olajbaro: jő, jő, de... USA alelnökjelölt: Elvégre is én vagyok az ál- elnökjelölt és ki tudja, egy nap talán az elnök is. Illő tehat, hogy meghallgassa teljes véleményemet, mielőtt válaszolna. Szóval, amint mondta, emlékszik ra, en nem vagyok a nyersolaj kiaknázásának mesterséges csök­kentese ellen. Nem ellenzem a lepeseket a profit felemelesere. En csak e döntés időpontját, vagy ennek közhírre tetelet vonom kérdőre. Tegyük fel, hogy a képviseloház, vagy a szenátus EGY tagja feláll, amikor jelölesem jóváhagyását tárgyalják e’s felteszi a kérdést: Mr. Rockefeller, Ön, ugyebár, a venezuelai olajforrasok tulajdonosa? Mit felelhetek erre? Ezt mindenki tudja, a válasz tehat csak IGEN lehet. Elvárható, hogy ha a kérdést feltevőnek volt elég merészsége, vagy úgyis mondhatnám, irántam tanúsított tiszteletlensege, hogy feltegye az első kérdést, bizonyara egy másik kérdéssel folytatja: „Most, amikor Ford elnök kijelentette, hogy az infláció-ellenes harc a legfontosabb feladat, miért nem akadályozta mega venezuelai olajtermeles mes­terséges korlátozását, amikor ez a döntés csak ola­jat tesz az infláció tüzére? Kepzelje el, milyen helyzetbe tett Ön engem, amikor e hir napvüágot látott az USA újságok ha­sábjain? Végül, de nem utoljára, ne felejtse el, hogy ne­künk figyelnünk kell arra, hogy a szavazók ne is­merjék fel, hogy az általuk választott képviselők es szenátorok valójában a mi jelölteink, legyenek azok demokraták, vagy republikánusok, s ne jöjje­nek arra az elhatározásra, hogy jo volna egy olyan pártot felállítani, melynek jelöltjei a nép és nem a mi érdekeinket szolgaija. Olajbaro: Valóban igaza van. Erre nem gondol­tam. En csak a profit emelesere gondoltam. Minden más gondolatot elűzök agyamból. így neveltek fel engem. Ez volt az en bibliám. Sajnálom — nem tehetek róla. ...g ...e Utcai harcok Newarkon A múlt vasárnap és hétfőn utcai harcokra került sor a város rendőrsége és a portorikoi lakosok kö­zött. A harcot a rendőrség támadása robbantotta ki, melyet a piknikezó lakosok ellen követtek el, azzal a magyarázattal, hogy szabályellenes kártyázásnak akartak véget vetni. Az eredeti támadásban vasarnap több sebesülés volt mindkét fél részéröl. A támadást követően a tömeg tüntető menetben a városhaza ele vonult, ahol Gibson polgármesternek sikerült megnyerni a tömeget a békés távozásra. Másnap, hétfőn, a portorikóiak nagy számban jelentek meg a varosháza előtt, ahol szószólóik tárgyaltak Gibson polgármesterrel. A tárgyalás órák hosszat tartott, eredmény nélkül. A portorikóiak követelték a rendőrfőnök elbocsátását. Gibson pol­gármester e követelésüket nem volt hajlandó el­fogadni. A tömeg türelmetlensége percről percre emelke­dett, egyesek köveket és sörösüvegeket dobáltak az epületre. Erre kivonultak a városházából és a környező utcákból a rendőrök és lövésre készen puskákkal megtámadtak a tömeget. Több embert véresre vertek, többek között két terhes asszonyt. A tömeg futásnak eredt, közben betörtek számos üzlet ablakat. Gibson polgármester felszólította a lakosságot, hogy maradjanak otthon, ne menjenek az utcára. Kedd reggelre a „rend” helyreállt, de a hangulat továbbra is nagyon feszült. 59+1-60 A napilapok első olda­lán olvashattuk: az egy fontos kenyér árat 59 centről 60 centre emel­ték. Egy evvel ezelőtt az egyfontos kenyer ára 49 cent volt. Egy év alatt, az ara 60 centre emelke­dett. Ez 22 százalékos emel­kedést jelent. Ismeteljük es hangsú­lyozzuk, mert ez valóban ismétlést es hangsúlyozást követel: egy ev alatt a szegény nép legfontosabb táplálékának, a kenyérnek az ára 22 százalékkal emelkedett. Ez eszünkbe juttatja Ford elnök valaszat, melyet első sajtokonferenciajan adott egy újságíró azon kérdésére, hogy a szegény munkások mitévők legye­nek az arak allando es rohamos emelkedese követ­keztében? „Mindenkinek egy lyukkal szükebbre kell szo­rítania a nadrágszijat” — válaszolta az elnök. Ford elnök ezen egyszerű, félreérthetetlen, kí­méletlen, mondhatnánk kegyetlen kijelentése tisz­tán mutatja, hogy az uj elnöknek fogalma sincs arról, hogy az éhbérért dolgozok, a kiskeresetűek milyen problémákkal kuzkodnek napról napra, s mi több, nem törődik a munkások millióinak kétségbe­esett helyzetevei. 0 WASHINGTON, D.C. A kormány jelentése szerint az ország vegyi üzemeinek dolgozói közül 500.000 egészségét veszélyezteti az arzénnal való munka. E munkások közül sokan rakban szenvednek. WASHINGTON, D.C. Ford elnök javasolja, hogy a szövetségi kormány 3.5 millió alkalmazottjának járó beremelest a kongresszus három hónapra halassza el. • WASHINGTON, D.C. Mexico átiratban kérte az USA kormányát, hagyja abba Kuba elszigeteleset célzó politikáját. WASHINGTON, D.C. Megkezdődtek a tárgyalások a banyabárok és a bányamunkások között. A kollek­tiv munkaszerzo’Hes november 12.-en jár le. • PARIS, A Lloyds Bank Ltd. 75 millió dollár vesz­teségről számol be, ami a pénzvállalat „rendellenes” tranzakcióinak tudható be. — AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----------­"IS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom