Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-22 / 32. szám
Thursday, Aug. 22. 1974. 0------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS irta: Dr. LÁSZLÓ FERENC C. EGYETEMI DOCENS, AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATAL FŐOSZTÁLYVEZETŐJE Abaligeti tavak Baranyában AZ EMBERISÉG KÖZÖS GONDJA Korunk egyik nagy gondja azoknak a környezeti ártalmaknak a megszüntetése, melyek a technika robbanásszem fejlődése, valamint az urbanizáció következmenyeként világszerte megjelentek és az emberiség letét veszelyeztetik. A föld térképén sűrűsödnek, a gazdaságilag fejlett területeken pedig már sajátos összefüggő régiókat alkotnak olyan ővezetek, ahol a szennyezések az életfontosságú közegekben: a vizben, a levegőben, a mezőgazdaságilag művelt területeken, tehát- az egesz földi eletszferaban meghaladta a megengedhető mértéket és emiatt pótolhatatlan természeti források pusztulnak, a szennyezések visszahatnak az ember fizikai, szellemi es szociális fejlődésére, beárnyékolják az otthoni és a munkahelyi környezetet. Az emberiség fejlődése során hosszabb távon eddig meg mindig létrejött az egyensúly a technikai fejlődés s az emberi környezet között.Századunkban azonban a második tudományos-technikai forradalom a fejlődést olyan mértekben felgyorsította, hogy a kiegyenlítő hatasu társadalmi védekezés már nem tud e folyamattal automatikusan lépest tartani. Napjainkban mar tudatosan irányított tevekenyseg- re van szükség, annál is inkább, mivel a veszélyek automatikus társadalmi felismerése általában csak nagy késéssel következik be. Ma a gazdasag- es a környezetfejlesztes viszonyát az ellentét .és az egymást kiegészítő bonyolultság dialektikája jellemzi. Az emberi élet és a bioszféra kapcsolata komplex, szövevényes, sokoldalú. Az idevágó feladatokat csak multidiszciplináris megközelítéssel vehetjük számba. Egy-ket tudományág Önmagában nem érhet el tartós eredményt. Fontos, hogy a közös erőfeszítéseknél a közelítés mindig humáncentrikus legyen. A legsürgősebb, hogy a társadalmi ökológia és a környezetgazdaságtan mielőbb találja meg a közös utat. Civilizációra szükség van, még hozzá a mainai sokkal fejlettebb technikával, de ennek ökologikusnak kell lennie es zökkenőmentesen be kell illeszkednie földünk biológiai rendszerebe. A nemzeti előrelépéseket követniük kell a világszinten egyeztetett helyreállító, majd állagóvó intézkedéseknek. Az egyetemes emberi érdekek felé vezető utón kihagyhatatlan közvetítő láncszem a szomszédos országok regionális együttműködése. Mindezek mellett azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a jelenert vagyunk felelősek cselekedeteinkkel a természeti környezetre gyakorolt hatást illetően, hanem a jovo mikénti alakulásáért is. Körültekintő előrelátásra van szükség minden egyes olyan elhatározásnál, amely valamilyen vonatkozásban hatast gyakorol környezetünkre, mivel különben a következmenyek igen károsak lehetnek. A bajokat általában meg kell előzni és nem pedig folyton utólag orvosolni. Az ok es okozati összefüggések logikája alapján tehat elemző módón, sokoldalú vizsgalattal, komplex szemlélettel kell egy-egy olyan intézkedést előkészíteni, amely a természeti egyensúly kedvezőtlen megbontásához vezethet. Mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy az egyensúlyi állapot megbontása egy-egy területen — meg ha az viszonylag jelentéktelennek is tűnik — a tovagyűrűzés következtében rendkívül nagy kihatással járhat. Fontos alapelv az is, hogy a környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásának megszervezései nem lehet megvalósítani a társadalom hatékony közremukódese nélkül. A környezetvédelemnek tevékenységünk egész területen kell jelentkeznie, be kell építenünk mindennapi cselekvésünkbe. Ott kell lennie az elmélet es a tudomány mindennapjaiban. A tudományos kutatás szerves részéve kell válnia, mégpedig nem elkülönült tudományként, hanem minden kutatási téma részeként. Ugyanez vonatkozik a termelésre is, mivel annak csaknem valamennyi területen keletkeznek környezeti ártalmak, ezert a termelés megszervezésével párhuzamosan intézkedéseket kell tenni a kó'rnyezeti ártalmak csökkentesére. Érvényesülnie kell a környezetvédelemnek az oktatás es a népművelés területén is, az általános oktatástól kezdve az egyetemi oktatásig, úgyszintén a különböző továbbképzési formákban. így tudjuk ugyanis csak viszonylag rövid idő alatt elérni, hogy a közgondolkodásban teret hódítson a környezetvedelem jelentőségének felismerése. JKiskörei Duzzasztómii MI TÖRTÉNT EDDIG MAGYARORSZÁGON A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÉN? A környezetvédelemnek .Magyarországon jelentős hagyományai vannak. A magyar mérnökök (elsősorban a vizimernőkók és erdőmérnökök) a török korban lejátszódott folyamat hatásainak alapján egyre eredményesebben szálltak szembe a talaj- pusztulás, az erózió következményeivel: az erdőmérnökök a reforesztáció, a kultúrmérnökök a viz- mosasmegkótés-kopárfasitás, a mezőgazdasági mérnökök — a talajbiológusok — a sáncolás es a talajélet helyreállítása térén. Kezdeményezéseikben — amelyek nem egy esetben az ország határain túl is ismertté váltak — a mai környezetvédelmi törekvések nemzetközi rangú előfutárait tarthatjuk számon. Magyarországon a kornyezetvedelem terén jelentős állami intézkedések történtek az utóbbi 15-20 evben. A kormányzat kellő időben felismerte a probléma lényegét és a tennivalók körét. Ennek tudható be, hogy jogalkotásunk az emberi környezet védelmére vonatkozó jogi rendelkezések kiadásában és alkalmazásában már eddig is számottevő eredményt ért el. E jogszabályok alapján színvonalas munka folyik a vizminöségvedelem, a levego- es talajszennyeződés elleni védekezés, a természeti értékek megőrzése, stb. térén. Megkezdődött a kor- nyezetvedelmi feladatok tervezese a hosszutávu nép- gazdasági koncepciók keretében es hatékonyabbá vált a környezetvedelemmel összefüggő tudományos kutatás is. A környezetvedelmi feladatok vonatkozásában illetékes szervek azt a helyes álláspontot képviselik, hogy az emberi környezet védelmében és megóvásában nem a szó szoros értelemben vett védekezés az elsődleges cél, hanem a megelőző, tervszerű kör- nyezetalakitas. Az ezekhez szükséges feltételek elsősorban a beruházási politikával, a célszerű technológiák megválasztásával, helyes gazdasági szabályozókkal, átgondolt, következetes települe’sfejlesz- tessel alakíthatók ki. E cikk keretében nem áll módunkban a környezetvédelem valamennyi kérdésével behatóan foglalkozni, hanem annak csupán egyik fontos területét, mégpedig a vízgazdálkodást tekintjük át. A VÍZ SZEREPE ES JELENTŐSEGE A KÖRNYEZETI HATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL A természeti környezet védelmének keretei között rendkívül fontos helyet foglal el szerteágazó jelentősegénél fogva a viz. Ugyanis mindennapi életűnknek és gazdálkodásunknak olyan széles területeit talán egyetlen természeti tényező sem hatja át, mint a viz. A településhálózatok fejlődése, az országok gazdaságtörténetének alakulása mindig függvénye volt a viz jelenlétének. A társadalmi és gazdasági fejlettség mai szintjén a küzdelem a vízért és a viz pusztító erői ellen egyre élesebbé válik. Hiába a föld roppant nagy — 1.3 milliárd km3 - víztömege, ha ennek csak 0.5 %-a. közvetlenül hasznosítható edesviz, melynek jelentős része még szennyezett is. A szennyezés alapjaiban változtatja
