Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-08 / 30. szám
3 Thursday, Aug. 8. 1974. .AMERIKAI MAGYAR SZO „SZÜKSÉG... TÖRVÉNYT BONT'' Három héttel ezelőtt a kongresszus két napos „vita” után törvényjavaslatot fogadott el, amely 2 milliárd dollár kölcsönt biztosit az ország „szorongatott” allattenyesztő milliomosai részére. NIXON ELNÖK MINDEN KÉSEDELEM NÉLKÜL - ALÁÍRÁSÁVAL - TÖRVÉNYERŐRE EMELTE A JAVASLATOT. Ez azt jelenti, hogy az ország 87 millió adófizetőjének dollárjait a milliomos állattenyésztők segítségére fordítják. Kedden, julius 31.-én, a képviselők 221 szavazattal 181 elleneben elvetették azt a javaslatot, amely — ha törvényerőre emelkedett volna — 800 millió dollárt irányzott volna elő az ország nagyvárosainak tömegközlekede8ere. Ebből az összegből 166.6 millió dollar volt eló^ irányozva New York város részére, mely lehetővé tette volna a 35 centes viteldij rögzítését. , VESZÉLYBEN A 35 CENTES VITELDIJ c-[ • Érdemes megemlíteni Dale Milford, texasi demokrata képviselő felszólalását. Többek kiűzött ezt mondta: „Ha mi erre a javaslatra szavaznánk, akkor az ország 80 sZazaleka támogatna a nemzet lakosainak 20 százalékát.” Milford képviselő minden bizonnyal szavazott arra a javaslatra, amely 2 milliárd (kétezer millió) dollár kölcsönt biztosított egy néhány tucat milli- omos allattenyesztő reszere. Helyénvaló volt Milford képviselő es társai szerint, hogy az adófizető polgárok siessenek a milliomos állattenyésztők segítségére, de helytelennek látták 800 millió dollár előirányzását arra, hogy az ország nagyvárosaiban, alacsony fizetésért dolgozó milliók ne fizessenek többet a tömegkózlekedesert, mint jelenleg. NAGY VESZÉLY k E sorok iroja úgy véli, hogy a new yorki tömeg- . közlekedést használó milliók nem hajlandók — több százezren nem KEPESEK — 45, vagy 50 centet fizetni egy-egy utert. Otven centes viteldij minimum egy dolláros, de sokaknak két dolláros napi kiadást jelent (csak a munkahelyre utazásért). A két, vagy három dolláros órabérért dolgozók százezrei egyszerűen képtelenek ezt a hatalmas összeget utazásra fordítani. Meggyőződésünk, hogy ezek a százezrek utat es módot találnak majd arra, hogy DÍJMENTESEN UTAZZANAK. Ezt a szükség által diktált cselekedetet majd csak úgy lehet megakadályozni, ha minden bejáratnál egy, vagy több rendőr ellenőrzi az utasokat, hogy fizetnek-e viteldijat, vagy nem. Az erre kolten- do hatalmas összeg csak fokozni fogja a varos amugyis nehéz pénzügyi helyzetet. A földalatti és autóbusz-viteldij felemelese politikai, társadalmi válságot hoz letre New Yorkban f • • f es az ország minden nagy varosában. A szakszervezeteknek, a haladó politikai partoknak, a nép erdeket szolgáló minden szervezetnek és egy ennek azonnal akcióba kell lepnie a 35 centes viteldij biztosítására? LA lógiai felépítményének alatamasztasara fogjak felhasználni. Mire e sorok nyomtatásban napvilágot látnak, a Ház igazságügyi bizottsága javaslata alapjan a Kongresszus plénuma már bizonyára tárgyalni fogja Nixon vád alá helyezésének kérdését, azt, hogy ajánlják-e a szenátusnak a búnper napirendre tüzesét. 1868 óta nem volt amerikai elnök ilyen vadak alapján a nép képviselőinek itélóbirósága ele állítva, a nemzet ilyen roppant belpolitikai megrazkodtatásnak kitéve. A kongresszusi bűnvádi eljárás, (impeachment) Nixon azt megelőző, az alkotmány aláásasara irányuló aknamunkája s az abból kirobbant Watergate-i botrány, miként arra mar az e kérdésről irt első cikkemben tavaly áprilisban rámutattam, az Egyesült Államok allammonopolista rendszere válságának mélységben, súlyosságban minden eddigit felülmúló uj szakaszát nyitja meg. A válság méretéit csak növeli, hogy olyan korszakban bontakozik ki, amelyben a kormányzat a belpolitikai válság mellett azzal csaknem egyformán súlyos gazdasági válsággal (infláció, munkanélküliség, energia s más nyersanyagválság) néz szembe. Külpolitikájának egesz építménye pedig több pontján megingott. (A NATO válsága, a vietnami, kozelkeleti helyzet, a portugáliai, görögországi, ciprusi fejlemények, stb.) Az amerikai imperializmus súlyos válságban találta volna magat a Watergate-i botrány es az elnök vad ala helyezese nélkül is. Érthető tehat, hogy az ország igazi urai, a vezető monopolisták es azok politikai ugynőTcei kezdetben mindent elkövettek az elnök perbefogasanak megakadályozasara. Ebbéli szándékuk elsősorban maganak Nixonnak eltussola- si kísérleteiben, (cover-up), majd nagy garral beharangozott külföldi utazásaiban, propagandaugy- nókei, jogtanácsosai, kongresszusi szövetségeseinek manővereiben nyilvánult meg. Amint azonban Nixon bűnös űzelmeinek akkora garmadája került nyilvánosságra, hogy az országos felháborodás következteben a palastolas politikailag lehetetlenné vált, a monopolisták döntő rétege belátta, hogy Nixon kimondott tehertétel lett szamukra, egyre kevésbé lesz kepes osztályerdekeiket hathatósan szolgálni. így alakult ki a kongresszusi többség Nixon perbefogasara. A nyilvánosság előtt természetesen nem hangoztatják, de a pernek hármas politikai célja van. Mindhárom eletbevágóan fontos pontján érinti a rendszert. A közvetlen első cél természetesen egy, a használhatóságai túlélt ügynöküknek, Nixonnak sutba (esetleg börtönbe) dobasa. A második cél az eljárásból a lehető legnagyobb politikai és ideológiai előnyt kisajtolni, az ,impeachment’ eljárásnak a demokrácia hatékonyságának, igazságosságának bizonyítékaként való feltüntetése révén. ' „Sehol másutt, mint itt az Egyesült Államokban ilyen per nem fordulhat elő”, hangzik az érvelés lapok szazaiban, a rádión, a televízión. Meg kell adni, a igazságügyi bizottság megnyitó ülésén elhangzott 38 beszéd valóban hatásos s nem egy esetben (különösen a bizottság fekete tagjai részéről) szenvédelyes tanusagtétel volt ademokracia elvei mellett es azok védelmében. Őszinte, bátor és tiszteletreméltó kiállásukat a demokrata és a republikánus párt vezetősége a politikai rendszer megingott tekintélye helyreállitasara szándékszik felhasználni. A következő tényék határozzák meg erre vonatkozó magatartásukat: 1. A Harris közvelemenyvizsgalo szervezet jelentése szerint az amerikai nép 59 százaléka tekinthető kiábrándultnak a rendszerből — több, mint ketszer- annyian mint 1966-ban. „A nép minden retege — hangzik a jelentés kulcsresze — megvetéssel tekint a politikusokra, a politikai folyamatra, kétségbevonja a gazdasági rendszer igazságossagat, az egyen szerepet társadalmunkban.” 2. A Gallup.szervezet jelentése szerint az átlagos amerikai úgy érzi, hogy anyagi helyzete sokkal rosszabb, kilátásai sokkal reménytelenebbek, mint bármely' más előző, hasonló vizsgalat idejen! 3. Egy harmadik kózveleményvizsgáló szervezet (Yankelovich) i felmerese szerint „az amerikai társadalom az elkövetkező evekben nagy megpróbáltatásoknak néz elebe... különösen a fiatal munkások elidegenűlese és kilatástalansága következteben!” Az amerikai monopolkapitalizmus kongresszusi vezető emberei az egész Nixon bűnpert a fenti súlyos jelenségek ellensúlyozása”* 1 2 3 a —ndszer ideoTisztan kicseng mar ez a szempont a vezető sajto- organumok a tárgyalásról szóló legelső* kommentárjaiból: „Akárhogy szavazzon is a kongresszus — véleményezi a Boston Globe vezercikkileg julius 26.-án — országunk jövőjét illetőleg végtelenül fontos, hogy a népnek nagyobb bizalma legyen kormányunkban, mint jelenleg.” „A tárgyalás felújította a fiatal cinikusokban es az Öreg hazafiakban megrendült hitűket a rendszerben.” Harriet Van Horne, N.Y. Post, jul. 26. „A tárgyalás a politikusok közmegbecsülesenek felujulasara vezethet. Bebizonyult, hogy a képviselők többségé nem bohoc, nem hipokrita.” Mary McGrory, Washington. Post. „A politikai rendszerünkkel szemben kialakult cinizmus idején — jegyzi meg a N.Y. Times vezér- cikkileg jul. 27.-én — ( a bizottság bebizonyította hogy) a politika nem olyan szennyes dolog, mint amilyennek az utóbbi években sokak szemeben feltűnt.” „Sokkal tó'bbről, mint csupán Richard Nixon ügyéről van itt szó — összegezi James Reston, a N.Y. Timesban jul29.-en — (és mellesleg alátámasztja érvelésünkét) a nepnek a kongresszusba, demokráciába es az alkotmányos rendszerbe (értsd a tőkés rendszerbe. D.) vetett hitéről.” (folytatás a 7. oldalon) _ AMERIKAI , MAGYAR SZO Published weekly, except 3rd 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 Eaif16th Street, New York, N.V:i0003 Eat. » 2nd Out Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.O. of ________ New York, N.Y. Előfizetési, árak: Tint York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50. felevre $ 7.00. Minden más loilfóldi országba egy évre J 15.- félévre $ 8.00.
