Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-12-05 / 47. szám
5 Thursday, Dec. 5.1974. óhaza- A nyelvművelésről\ 48 pontban I Bárczi Géza új kóny,ve A magyar nyelvtudomány nagy óregje, kimagasló tudósa, Barczi Géza uj művet jelentet meg. Most kiadott kötete (Nyelvmuvelesünk, Gondolat) az immár kilencedik évtizedet taposó tudósnak azokat a nezeteit összegezi 48 pontba szerkesztve, amelyeket részben akadémiai eloadásokban-fölszo- lalasokban, illetve a “Magyar Tudományban' vagy más folyóiratokban e témában kifejtett, most azonban, sorbaszedve és kiegészítve, az egyes kérdésekben képviselt álláspontot, legújabb megfigyelésekkel tett teljesse. A szerző megjegyzi ugyan, hogy “nem mint szakember, nem mint nyelvművelő,... hanem mint az anyanyelvet szerető, anyanyelvéért olykor kissé aggódó magyar ember, egy a sok közül” fűz “igénytelen megjegyzéseket”, valójában e könyvével is segít eldönteni azt a mondvacsinált vitat, hogy vajon a nyelvmuveles tudomany-e, tudományos igényű tevékenység-e. Az olyan bátorító sorok, mint azok, hogy “a nyelvművelés harc a nyelv érdekéiért, szépségéért, jövőjéért...”, vagy mikor a magyar nyelv kiváló ismerőjét, a francia Sauvageot profesz- szor szavait idézi az “egy ézredeven at kiformált..., tökéletes es pallérozott nyelvről”, a magyarról, mar jelzi is ama kötelességet, amely e nyelv művelőinek, munkásainak sajátja. Természetesen nemcsak a nyelvmuvelődésröl,hanem az egyes témákról írott cikkek is jelzik a tennivalókat, amelyeket aztán könyve végén Barczi Géza az Összegezés cimu fejezetben kifejt. Itt egy országszerte kiépülő, afféle tömegszervezeti jelleget öltő társadalmi szervezet képét rajzolja meg,* ilyen hálózat helyi képviselőire támaszkodva mindenki, akinek munkájánál, beosztásánál fogva hatása van az élő nyelvre, elkerülhetné a nyelvi hibákat. A jól tagolt szerkesztés lehetővé teszi,, hogy a tárgyban valamennyire járatos olvasó szinte észrevétlenül hatoljon előre a nyelvi életnek mondhatni valamennyi területem (benne a hangzás, a helyesírás, a kifejezések, ragok, nevutók es igekótők dolgában föllelhető hibákra), majd megismerje a szerző velemenyet a közintézmények, a sajtó, a rádió, a teve, a közoktatás szereperői és nyelvalakitó munkásságuk megavitásának utjáról-módjáról. Nyelvtudományi szempontból is figyelemre érdemes a mu velekedese mind nyelvünk mai állapotáról, mind pedig a fejlődés irányítható voltáról. Ez utóbbi nemcsak azért fontos, mert teljesebb értelmet ad a nyelvművelésnek, mint mozgalomnak, hanem azért is, mert visszatekintve, roppant gazdag érvanyaggal bebizonyítja, hogy más és más korok nyelvművelőinek munkássága mennyire eredményes volt. Geleji Katona Istvántól és Apáczai Csere Jánostól kezdve Kazinczyn át egészen napjainkig. Mint ahogyan sok példát olvashatunk arról is, mikent károsodott a magyar nyelv egyes értékeinek pusztulásával es némely idegenszerűség meghonosodásával. Bárczi Géza semmiképpen sem ért egyet azokkal, akik mindenféle változást fejlődésnek minősítenek, s ezzel “azt vallják, hogy a nyelv fejlődésébe beszólni akarni helytelen önáltatás.” Ez az osztönősseg elismerése volna a tudománnyal szemben — mutat ra —, s e nezet “szüklátókörüségt A HÍD 125 eve, hogy felavattak a Lánchidat, s 25 éve az újbóli avatasnak. Ez volt az első állandó hid a Dunán — ha nem számítjuk azt a 20 pilléren nyugvó boltozatos hadihidat, amelyet Traianus római császár e- meltetett az Aldunán időszámításunk szerint 194- ben, s amelyet aztán Össze is romboltatott; a barbárok betorese ellen védekezvén. * A Lánchidat Széchényi István építtette. Önmaga nem lakhatta legnagyobb alkotását, a “vasiánczon függő hidat”: 1849. szeptember 5.-én első sikertelen öngyilkossági kísérlete után Döblingbe vitte orvosa. A szabadságharc leverése után a császáriak gyorsan elvégeztettek az utolso simításokat a hídon, November 20.-an szemerkélő’ esőben, hegyesen pödört bajusszal Haynau, a magyár nép hóhéra sétált át elsőként rajta. Nyomában katonái, kereskedők, mágnások. A hídépítő magyar munkásokat kiutasítottak Pestről, keressenek máshol munkát. * A másik avatas 1949. november 20.-a,vasárnapra esett. Szép verőfenyes idő volt. A Roosevelt téri dísztribünön helyet kaptak az ózdi es diósgyőri munkások is, akik a hidalkatrészeket készítettek. Végeláthatatlan sorokban tízezrek vonultak át a zaszlódiszben öltözött hídon. Büszkék voltak rá az emberek, joggal: 20 hónap alatt végzett a 400 építő a roncsok kiemelésével, az uj erősebb szerkezet elkészítésével. * Az első baleset 1848. julius 18.-án történt: elszakadt a felvonolanc, összezúzta a munkaállványt, sok ember a Dunaba esett, köztük Széchenyi is. Augusztus 20.-ra kiemelték a folyóból a láncot es folytatódott az építés. * A második robbantás 1945-január 18.-án következett; hetprobas német es magyar fasiszták a pesti hidfo lánckamráját repítettek a levegőbe. A hid Ösz- szeroskadt, az ötezer tonnás vasszerkezet, mely a maga korában technikai csodának számított, bús csonkok tömege lett. * Kecsesen es méltósággal áll a hid mintha egy hinta ringna a folyó fölött. Jelképe lett Budapestnek, jelkepe lett annak a küzdelemnek, amelyet a magyar nép legjobbjai vívtak a haladásért, a szabadságért. * Aki most atballag rajta a csípős dunai szélben, a sirályok riogató hangját hallgatva, megérzi, hogy ez a hid nem csupán közlekedési eszköz, hanem mul- tuhkegy darabja, amelyre mindig jó szívvel gondolhatunk. Paládi József ÚJ LABORHÁZ ÉPÜL A VESZPRÉMI VEGYIPARI EGYETEMEN A Veszprémi Vegyipari Egyetem 1975-re uj laborházzal bővül. A tízemeletes épületben a Iaboratoriu- mokon kívül műszaki könyvtár, tanácsterem is épül. Először 1849 május 21.-én akarták felrobbantani, amikor a magyar honvédek visszafoglalták a budai Varat. Az osztrákok négy mázsa lőport halmoztak fel a hid budai szakasza alatt. Allnoch ezredes égó szivarjával meggyujtotta a kanócot. ., A hid ép maradt, az ezredes darabokra tepve repült a levegőbe. * ben találkozik a félművelt ember felfogásával.” A mar említett Összegezésben visszatér a nyelvművelőket serkentő gondolatra, s ezt írja: “A nyelvművelő lelki alkata legfontosabb tulajdonságának a csüggedetlen lendületet,a makacs kitartást vélem... Aki fáradt lemondással, mindenbe beletörődéssel all be a nyelvművelők hadrendjébe, az magával hozza a kudarcot. Rendületlen bizalommal a lehetetlent is meg kell kísérelni, nemcsak minden részsikerből, hanem minden kisebb-nagyobb kudarcból is uj erőt meríteni a további harcra.” Hozzátehetjük: azzal az eltökéltséggel es szenvedéllyel, ahogyan Barczi Géza tevekenykedik a magyar nyelv ápolásán, tokéletesitesén. V Sz. J. | ANYAIMYELVÜNlTB HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, í andudjék annak meghoaai ibbit ii írót ideje- I ben goodoekodai. J Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. ! B r f Megújításra: ...............• ■ • • I J Naptárra: $ . .... | I Név: • ............. ! i Gm: ........... • J Város:.............................Állam:..........y I I Zip Code;.......... . I AMERIKAI MAGYAR SZÓ |l30 East 16th Street, New York, N.Y. 10Q03j Újítsa meg előfizetését!
