Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-12-05 / 47. szám
Thursday, Dec. 5. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO DEÁK ZOLTÁN: MAGYAR NEMES” volt az első amerikai gyarmat, Virginia alapiloja MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT ES SZABADSAGÁÉRT IS KÜZDÖTT JOHN SMITH Chapin Library, JTiliiams College CAPTAIN JOHN SMITH Kevesebb, mint másfél ev választ el bennünket az Egyesült Államok önállósága kezdetét jelző Függetlenségi Nyilatkozat 200.évfordulójától. A hálás utókor ez alkalommal hódolattal emlékezik meg ennek forradalmi jelentőségéről. Ugyanakkor fel kell idéznünk Amerika történetének más, hatalmas, messzeviláglo eseményeit is. Az amerikai nép történelme ugyanis nem 1776-ban kezdődött, 1607-ig nyúlik az vissza, az első állandó' európai település, Jamestown város és Virginia gyarmata megalapita- sáig. Az amerikai magyarok es az egesz magyar nép szamara különleges jelentőségű ez az esemény; különleges meghatódottsággal emlékezünk meg a honfoglalás kezdetet jelző mozzanatról. Bármilyen különösen hangzik ugyanis, 1607. április 26.-án John Smith kapitány személyében feltételezhetően magyar nemesseggel, de mindenesetre magyar lovagi kiváltsággal, magyar címerrel rendelkező ember szállt partra a James River torkolatánál. Mielőtt rátérnénk John Smith fantasztikus karrierjének és különösen annak magyarországi es erdélyi vonatkozású részletei ismertetésere, helyénvalónak tartom közölni egy kiváló angol törtenetiro, Edward Arber professzor, John Smith összegyűjtött művei szerkesztőjének^ megállapítasát John Smith szerepéről az Egyesült Államok történetében: “Nem túlzunk, amikor kijelentjük, hogy ha Smith kapitány nem igyekezett, nem küzdött, nem tartott volna ki úgy, ahogy kitartott, az Egyesült Államok mai formájában talán létre se jött volna! A valószínűség törvényéi szerint ugyanis a Southern Virginia Társulat expedíciójának is meg kellett volna hiúsulni. Hiszen meghiúsult a spanyol De Soto éppúgy, mint a francia Laudon- niere által vezetett hasonló célú vállalkozás is. Azok az emberek, akik 20 evvel azelőtt Sir Walter Raleigh irányítása alatt próbáltak e vidéken angol gyarmatot alapítani, egytöl-egyig elpusztultak. Ugyancsak meghiúsult az előző évben az Észak Virginiai Társaság által szervezett települési kísérlet is Sagadahocknál. “Mi másnak tudható tehát be a James folyo melletti település fennmaradása, mint a szerencsés véletlennek, hogy ott volt ez az önzetlen, energikus, leleményes angol kapitány, FELVÉRTEZVE KELET-EURÓPÁBAN (ÉRTSD: MAGYARORSZÁGON ÉS ERDÉLYBEN ÁTÉLT KÜZDELMEIBEN—D.) NYERT TAPASZTALATAIVAL! Ha Smith meghalt volna, vagy hamarabb hagyta volna ott a gyarmatot, mint ahogy tette, a település elpusztult volna, mert minden kétséget kizáróan ő volt az ültetvény lelke, éltető eleme! “... mi több: ha a James River-i település összeomlott volna 1609 augusztus előtt, mielőtt a harmadik utánpótlás megérkezett, Bermuda sem lett volna angol település és a zarándokok (Pilgrims) sem jutottak volna el New Englandba. Minden valószínűség szerint Guianába mentek volna az annak óserdeiben, mocsaraiban való biztos pusztulásba... ... igy hát... legalább is egy néhány esztendeig mindama dicsőséges lehetőségeket, amelyek még ma is atsugarozzak azt, arai e szavakban: az Eszakamerikai Egyesült Allamok-ban rejlenek, ez a lelkes, ifjú angol kapitány tartotta gyenge fonalszálon a kezeiben..." (Preface- “The Works of John Smith,” edited by prof. Edward Arber, XII-XV. oldal) Ha nem is Írjuk mindenben alá vArber professzor lelkes megallapitásait — hiszen tudjuk, hogy a történelmet nem egyének csinálják, bár egyeseknek nagy szerepe lehet adott korszakokban, leközöltük azt annak illusztrálására, hogy mily kimagasló értékelést adnak John Smithnek egyes történészek. NÉHÁNY szó JOHN SMITH ÉLETÉRŐL A kor, amelyben John Smith élt és amely egyben az angol királyság világhatalommáválásanaképpugy, mint az amerikai civilizáció indulásának is a korszaka volt, a termelő erők fejlődése által létrehozott világválság forradalmi korszaka volt. A reformáció e válságnak részben előidézője, részben következménye volt. A tudományok, a termelési es közlekedési módszerek fejlődése, az ember diadala a természet erői fölött kibontakoztattak az ipar es a kereskedelem vilagaranyuva való fejlődését. Az újonnan felfedezett amerikai világrészből Európába áradó arany es más nemesfémek világhatalommá tettek Spanyolországot és Portugáliát. Az aranyra alapozott gazdasággal szemben Anglia épp úgy, mint Hollandia és Franciaorszag pénzemberei főleg kereskedelemmel igyekeztek résztvenni a világ természeti kincseinek, és az Öt világrész nepeinek kizsákmányolásából. A világ nagy kereskedő népeinek, a spanyoloknak, portugáloknak, franciáknak, hollandoknak hajói járták be a tengereket, hol kalózkodással , hol kereskedele mmel igy ekezve önmagukat es államukat gazdagitani. Ebben a korban, ebben a légkörben született 1580-ban es nőtt fel a Willoughby, Lincolnshire-i angol kisbirtokosi családból szármázó John Smith. Mint oly sok más fiatalembert, őt is lázba hozta a kor szelleme, ó is elhatározta, hogy elmegy világot járni, mielőtt döntene, hogy mi is akar lenni, mivel akar foglalkozni. A fiatalokban mindig feltalálható kalandvágy mellett volt John Smith-ben egy komolyabb es nemesebb inditoero is. A regi magyarországi latin mondás, hogy “Bella gerunt alii, tu Felix Austria nube” “Mások viseljenek háborút, teiszerencsés Ausztria csak házasodj!” Angliára vonatkoztatva úgy bővült ki, hogy amig a kontinens népei egymást marcangolták szüntelen háborúkban — es ez alól természetesen Magyarország sem volt kivétel — a 16. és a 17. században, addig Anglia főleg kereskedett, zsákmányolt és kizsákmányolt! De azért ők is tudtak róla, őket is aggasztotta, a török térhódítása Közép-Európában, így tehat, amidőn az aldatlan emlékű Báthory Zsig- mond erdélyi fejedelem 1595-ben pillanatnyi felbuzdulásában elhatározta, hogy ó lesz Európa meg- mentoje a törököktől, ö lesz. az, aki felszabadítja Erdélyt es Magyarországot is az elnyomás alól, és amidőn a lánglelkű Bocskai István segítségével egy nagy csatában valóban meg is verte a törököket 1595-ben Gyurgyevónál,egész Európa felfigyelt ra. A zsoldosok minden eddiginél nagyobb számban gyülekeztek azok zászlai alá, akik miként a félőrült II. Rudolf nemet-római császár is,elérkezettnek látták az időt a törökök visszaszoritasara. De bar a törökök hatalma mar előzőleg, 1572-ben a lfepan tói tengeri csata következtében megingott, az idő még nem érett meg Közep-Europából való végleges kiűzésükre. Mezőkeresztesnél a törökök visszaütöttek: megvertek Báthory es a császár hadait.; 1600. augusztusában pedig elfoglalták Kanizsát. j E város, a mai Nagykanizsa, akkoriban nagy- fontossagu vár volt. Egész Európát megdöbbentette a var elfoglalásának hire. A császár mozgósított. A papa keresztes háborút hirdetett. John Smith elhatározta, hogy — habár protestáns volt — ó is reszt vesz a felszabadító hadjáratban. Elhagyta Angliát es fantasztikusnál fantaszti- kusabb kalandok közepette, Franciaországon és Olaszországon keresztül eljutott 1601. nyarának elejen Grác városába, az ausztriai Stájerországban. Ott volt a törökök ellen mozgósított egyik császári hadsereg fohadiszallasa. Franciaországi baratai réven Smith kapcsolatba tudott lépni több magas- rangú császári tiszttel, mint például Herbertsdorf tüzérségi kapitánnyal, Khisl Kaltenbrunn báróval, a császári tüzérség főparancsnokával. Protestáns mivolta miatt Smith-et nem vették fel a császári csapatokba, ehelyett a modrusi Frangepán (Folta) Henrik baro alatt szervezett magyar seregbe osztottak be. Tűzkeresztséget magyar földön, a Zala megyei Felsolendva (amit Smith akkori német elnevezésével Ober-Limbach-kent említ) ostromában nyerte el. (Folytatjuk) 4
