Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-28 / 46. szám

Thursday, Nov. 28. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 A JÖVŐ VONATJA VIZGÁT ÉPÍTÉSE HÉTVÉGÉN USZODÁBAN' TENGERPARTON SÁTORBAN ES WEEKENDHAZBAN HASZNÁLJA ON IS FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT A VILÁGHÍRŰ USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban KELSO IMPORT, INC. 15 W18th Street New York, N.Y. 10010 . Phone: 212 255-0099 LRC-nek nevezik, — amely a “lightweight, rapid, comfortable” rövidítésé — ezt a jóvo vonatjanak tekintett uj vonatot, amellyel jelenleg próba-utaza- äokat végeznek Ottawa és Montreal között. Később i U.S.-ban is kipróbálják. Az öt vagy tiz kocsiból allo vonat mozdonyát is kocsiját egy kanadai konzorcium dolgozta ki. \ vonatnak mindkét végen toló-húzó mozdony lesz. Az idén ősszel 120 mérföldes sebesseggel ren­des járata lesz Toronto es Windsor kozott. A ko­csik könnyűek, súlypontjuk alacsony es úgy vannak megszerkesztve, hogy kanyargóknál kepesek a regi vonatoknál 35-40 százalékkal gyorsabban menni. A vállalat reméli, hogy az Amtrak rendel ezekből a vonatokból U.S.-ban való használatra. Romlás fenyegeti a Rocky mountain vidékét A Rocky Mountain nyugati oldalán található az ország egyik még megmaradt romlatlan szép­ségű területe. De az ásványokban rendkívül gazdag vidék ipari kihasználása mar érezteti romboló hatá­sát es a vidék lakossága tehetetlenül nézi, hogyan pusztul napról napra és válik kietlenné a táj. Az ipari fejlődés, az egyre nagyobb nepesedes es a mind jobban meginduló epitkezés miatt olyan vál­tozások mennek vegbe, amilyenek az első telepe­sek megerkezese óta nem fordultak elő. Mondogat­ják is a lakosok: “Most mar megértjük, hogy mi­kent erezhettek magukat az indiánok!” A környék jovoje fölötti aggodalom létrehozta a Federation of Rocky Mountain States,Inc. szer­vezetet, melyben Montana, Idaho, Utah, Wyoming, Colorado es New Mexico kormányzati és üzleti vezetői vannak képviselve. Az idei évi gyűlésükön igen sötét képét festettek az ezeket az államokat érő várható fejleményekről. Mint Montana kor­mányzója, Thomas L. Judge mondotta: “Vidékünk intézői a történelemben talán a legnehezebb válasz­tás előtt allnak: hogyan védjük meg életmódunkat es környezetünk megkapó szépségét, ugyanakkor hogyan bocsássuk hazánk rendelkezésére gazdag energiaforrásainkat. ” A Rocky Mountain vidékéin nem közönséges ipari fejlődésről van szó. Ami legjobban aggasztja a lakosokat es a helyi kormányzati vezetőket az, hogy a múlt századi aranyi az nagy felfordulásai semmik ahhoz kepest, amibe most itt a nagy ener- giafejleszto es banyavállalatok, az ingatlanosok be- lekezdtek. Nagyon sokan azért költöznek oda, mert el akarnak menekülni a nyugati es keleti partvidé­kek varosainak zsúfoltságától es szennyezett leve­gőjétől, de most ott ugyanazt fogják előidézni. Ezeken a hegyvidékeken egymásután épülnek az óriási áramfejlesztő telepek, minden lejpijabbat a világ legnagyobbikának neveznek es meg' egyre- több van tervezés alatt. Ezeket majd mind olcso, külfejtéssel bányászott szénnel fűtik. Egyik telep mar működik Utah, Colorado, Arizona és New Mexico egybeszögellesi pontján, tiszta aramot fej­leszt, de a levegőt szennyezi. A tiszta aram Los Angeles, Phoenix és más nyugati varosokat lát el, de a piszkos levegő helyben marad. A további fej­lesztésről készített helyi tervek annyi csövet, veze­téket es vasútvonalat foglalnak magukban, hogy utópisztikus lázálomnak látszanak. Pedig ezek mind kivitelezés előtt állnak. Külfejtést! bányászatok, palaolaj fejlesztések mar megkezdődtek es nagy banyavállalatok egyre több arany, ezüst, urán, nyerssződa, molybdénum es mas ásványi bányákat szándékoznák megnyitni. Ezen az eddig is vízben szegény területen a vízhiány kezd aggasztóvá válni. A Rocky Mountain államok kormanyvezet'óinek vadja szerint a szövetségi kormány es a privát vál­lalatok a hegyvidék nyugati oldalának fejlesztésére szóló tervei mérhetetlen karokat okoznak. Azt is mondjak, nincs eleg hatalma a szövetségi kormány­nak, hogy megakadályozza ezt a tragédiát, mert Washingtonban az energia-habzsolo nyugati és kele­ti nagyipar aranytalanul nagy szambán van képvi­selve. Mar több mint tiz eve vitatkoznak arról Maine­ben, hogy epitsek-e, vagy ne építsék meg Dickey községnél a tervezett óri­ási vizgatot. Észak Maine­ben a St. John folyot szabályozó gat nagyobb lenne az egyiptomi As­wan gátnál és közel két mérföldén a világ tizen­egyedik legnagyobb gát­ja lenne. A múlt teli energiakrizis miatt most ismét előtérbe került a gat építésének kérdésé. Augusztusban a kongresszus 800.000 dollárt szavazott meg a Hadsereg mérnöki kara részere a folyamszabályozó gát várható ered­ményének tanulmányozására. A jelenlegi árak szerint hivatalosan félmilliárd dollar költséggel felépítendő gát a St. John folyo- nak es mellékfolyóinak vizét felduzzasztaná es 88.600 akemyi erdőségből mesterséges tavat terem­tene. Napi másfél oran at, a napi legnagyobb fo­gyasztás idejen, pótarammal látná el a New Eng­lands villanyhálózatokat. A termeszetvédök a privat villanytársaságokkal es fakitermelőkkel együtt ellenzik a gátat, mig a fogyasztok szervezetei es a koztulajdonu áramfej­lesztők pártfogói támogatják, a helyi üzletembe­rekkel együtt. A tervek szerint a földgat két hegység között épülné fel. Tizenegy mérfölddel lefelé a folyón, egy regi iskola közelében egy második kisebb gát épülné. A legvehemensebb ellenzője a nemrégen megszervezett, 21 csoportból álló Friends of the St. John nevű koalíció, amelynek a Sierra Club es a Wilderness Society is tagja. Azt állítják, hogy az epitkezes egy elsőrendű, sportolásra alkalmas folyot megszüntetne, elpusztítana a szarvasok es medvek erdeit, a pisztranghalászati patakokat a keleti vidék óstermészetenek egyik meg megmaradt helyen. Vannak, akik azt mondják, a gáttal járó vízmüvek csak jelentektelen mennyiségű áramot szolgáltatnának, ami nem érne meg a nagy építke­zést. De Michael J. Harrington demokrata képviselő, a vizgat legfőbb pártolója szerint az ilyen nagy­mértékű, koztulajdonu erőmüvek jó példát mutat­nának a privat tulajdonban lévő vállalatoknak. A St. John nyáron es ősszel sekely, széles át­gázolható folyo, de az olvadó havak idején meg­telik es gyakran kiont, ami 10 év alatt már hétszer előfordult, nagy kárt teve a környékbeli városokban és földeken. A gat épitése ezt megszüntetné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom