Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-21 / 45. szám

Thursday, Nov. 21. 1974.

9

AMERIKAI MAGYAR SZO.

Elhunyt

LENGYEL MENYHÉRT

BUDAY GYÖRGY METSZETE

Kereken harminc esztendő telt el azóta, hogy a fasiszta pribékek abdai tömegsirba taszitottak Radnóti Miklóst.- Költészetet, emberi nagyságát

méltassuk? vagy a poklok poklának legsötétebb bugyrába juttatott nemzet sorsáról elmélkedjünk? A gyalázatról, a felelősségről,a soha el nem feledhető tanulságokról? Nemzedékek feladata ez. Ha csak Radnótit pusztította volna el a fasizmus — az is Örök szégyene lenne a kornak.

A költő életenek utolso szakaszáról, a halálba torkolló “erőltetett menet” előtti napokról emlékezik a szemtanú,a régi jó barát: Szalai Sándor akadémikus.

1944 késő tavaszán Radnótit is, engem is, bar nem együtt, elvittek Borba, a nemetek jugoszláviai kényszermunkatáborába, ahova a magyar kormány bérbe adott egy nagy német vasútépítő vállalatnak hétezer magyar munkaszolgálatost. A táborok az épülő vasútvonal menten voltak elszórva es elvben nem érintkezhettek volna egymással. En azonban, aki az úgynevezett Rhón táborban voltam, csakhamar megtudtam, hogy talán öt-tiz kilométerrel az utón feljebb fekvő Heidenau táborban van Miklós. Ezt nem volt nehéz megtudni, mert bár tiltva volt a közlekedés a táborok között, mégis az volt a helyzet, hogy miután minden rakodómunkat, minden szállítást munkaszolgalatosok vegeztek, tehat mindig megvolt a taborközi — ahogyan mi neveztük — “telefon”.

Ezen üzentem is Miklósnak, első Ízben, hogy en Rhön táborban vagyok, igyekezzék ide átjutni. Miklós rövidesen alkalmat talált erre, hogy atlátogasson hozzám. Beszélgetésünkből ennyire emlékszem. Azt mondtam Miklósnak: “írsz verseket”? Mire azt felelte gyorsan, hogy: “Szebbeket mint eddig. Es te filozofálsz?” Azt mondtam: “Remelem, jobban mint eddig.”

Sok egyebet itt nem beszelhettünk, de akkor mar mindannyian tudtuk, hogy a Vörös Hadsereg romániai áttörése és a jugoszláv partizán sereg közeledése következtében az épülő hosszú vasútvonal menten fekvő táborok lakóit úgyis fel fogják terelni Borba, a hírhedt Berlin táborba.

Es itt, Berlin táborba verődött végül össze, szörnyű ehezes közepette, rettenetes körülmények között, ez a hetezer munkaszolgálatos. De annyiban mégis szerencsesén alakult a helyzet, hogy szomszédos barakkba kerültem Miklóssal. Ekkor mar tudtuk azt, hogy néhány nap múlva el fogjak indítani az egesz munkaszolgálatos sereget a magyar hatar fele, két menetlépcsoben. Es fel is készültünk arra, hogy ki-ki igyekszik barátaival ugyanabba a menetlépcsöbe kerülni. Dehat sokat nem lehetett válogatni, bár furcsa módón Miklós azon igyekezett, hogy az első menetlepcsobe kerüljön, amely végül is oly tragikus sorsra jutott. Vajon azt remelte-e, hogy az első menetlépcsó — ha hazajut — előbb jut haza; ki tudja?

1944 őszét irtuk. Amikor kiderült, hogy Miklós az első menetlépcsoben van, en a másodikban, akkor gyorsan összefutottunk. Megbeszeltük azt, hogy mindegyikünk lemásolja a maga irasait, a másik számára, hogy azt magával vihesse. így, ha egyikünk el is pusztul a másikkal hazajutnak feljegyzéseink. Két vagy három óra múlva Miklós hozta öt versét. A Hetedik eclogát, a Nyolcadik eclogát, az Erőltetett menetet, az A la recherche-e és a Levél a hit- veshez-t ■ Én azonnal lázasan olvasni kezdtem, és nem is tudom elmondani hogy mit jelentettek akkor ott, Berlin tábor kellős közepén ezeket a verseket először megismerni.

Miklós közben elsodródott tőlem, pakolt. Az első lépcső már menetre készen állott, amire újra eljutottam hozzá, hogy azt mondhassam neki:' “Miklóson mindig tudtam, hogy nagyon jó költő vagy, de most tudom, hogy magyar klasszikus vagy. Én

azt hiszem ez a halhatatlansag.” Mire Miklós rám né - zett: “Halhatatlansag? Felek, nagy szükségem lesz erre ezen a mostani utón.”

f fl » »I

Es akkor elindult az első menetlepcso, amellyel Radnóti Miklós nem erkezett meg többé sehova.

Oly korban éltem en e földön Mikor gyermeknek átok volt az anyja S az asszony boldog volt, ha elvetélt, az elő irigylé a ferges siri holtat, mig habzott asztalan a suru meregoldat.

Oly korban eltem en e földön

mikor a költő is hallgatott,

es várta, hogy tálán megszólal újra,

mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más

a rettentő szavak tudósa, Ezsaias.

(Radnóti}

Lengyel Menyhért, a Nyugat első nemzedekenek képviselője október 23.-an 94 éves korában Budapesten elhunyt.

Néhány hete csak, hogy oly hosszú távoliét után sürgető kivansagara, családja hazahozta Budapestre. Balmazujvaros fia — aki sem az Egyesült Államokban, sem Itáliában, ahol az elmúlt 20 evben élt, nem irt es nem is beszélt más nyelven, csak magyarul — magyar földben akart pihenni. Legutolsó nyilatkozatában utalt ra, hogy amig — nem is olyan régen — meg naplóját irta, azokkal a nagy szellemekkel “beszélgetett”, akikkel hosszú elete során találkozása volt. Elsősorban Ady Endrével: első mélta- toi köze tartozott, s Ady őbenne Ibsen magyar tanítványát” becsülte, arcképe Lengyel Menyhért romai szobáját díszítette. Sokat foglalkozott mind naplójában, mind emlékezeteben Bartók Bélával is, bár mindig azt mondogatta, hogy A csodálatos manda- rinert neki nem jár erdem, hiszen b csak egy ötletet adott hozzá, es a mu minden értéké Bartók művészetéből fakad. Arra azonban büszke volt, hogy ama kévés ember köze tartozott, akikhez a nagy zeneszerző élete utolso eveiben Amerikában ragaszkodott.

Saját müveiről utolsó eveiben már nem igen ejtett szót, legfeljebb A nagy fejedelemről, mert hogy ez volt az első színdarabja, és ez hozta össze két nagy szellemmel: Pethes Imrével es Hevesi Sándorral. Az utókor azonban meg fogja őrizni — a Hálás utókor, a Tájfun és a Sancho Panza királysága cimü színművei mellett — A boldog város cimü érdekes regényét es nem utolsósorban az első világháború alatt született publicisztikáját. Az irodalomtörténet*

Írás úgy tarthatja számon a Nyugat 1915-1917 közötti évfolyamait, mint a hodito háború elleni tiltakozás legfontosabb magyar fórumát, s ennek oka Ady és Babits versei mellett főleg Lengyel Menyhért cikkeiben rejlik.

Igen nagy kort ért meg Lengyel Menyhért. Volt részé sikerekben es kudarcokban, vad háborúkban es szép kalandokban, valóságos es szellemi utazások* ban. Az első Nyugat nemzedek forradalmas indula- tu müvesz-generációjának utolso képviselője ment el most közülünk,Tisztelettel adózunk emlékének, nem feledve, hogy Lengyel Menyhért a modem magyar irodalom úttörőinek egyike, szellemóriasok fegyvertársa, történelmi korszakok tanúja és részvevője volt.

JÓZSA JÁNOS RAJZA

HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT,

2 s»veskedjék annak meghoaaubbitásáról Ükje- I

ben gondoskodni. I

Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. J

I Megújításra: $•••?•■;.......•......................... I

| Naptárra: $ . .*............... |

• Név: .............

. |

j Qm‘ .......... J

I Varos:................................Állam:............... I

! Zip Code:.............

AMERIKAI MAGYAR SZO |l30 East 16th Street, New York, N.Y. 10003f