Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-07-04 / 27. szám

Thursday, July 4. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZG 3 “VALÓSZÍNŰTLEN ” C.L. Sulzberger a N.Y. Times politikai kommen­tátora. Sulzberger ur rendszerint nemzetközi prob­lémákat tárgyal irasaiban. A világ legnagyobb polgári lapjának ezen Írója állandóan utazik, a világ minden részeben megfor­dul. A helyszínen végzi 'tanulmányait es igyekszik olyan színben megjelenni az olvasó előtt, mint aki tárgyilagosan ir a különböző országok problémái­ról. Sulzberger a N.Y. Times junius 22.-Í számában megjelent cikkében az olasz helyzetet jellemzi. Rá­mutat az olasz nemzetgazdaság gyengesegere, melyet válságossá tett az olaj árának hihetetlen emelkedése. Majd feszegeti a gazdasági válság politikai következ­ményeit es ezzel kapcsolatban a következőket írja: “...mindennek a következmenye a pénzügyi hely­zet esetleges Összeomlása és társadalmi zűrzavar, miközben a kormány tehetetlenül vergődik.” “NEM VALÓSZÍNŰ, HOGY AZ OLASZ NÉP ELFOGADNA EGY KOMMUNISTA REZSIMET, MÉG AKKOR SEM, HA AZ TÖRVÉNYESEN JUT­NA HATALOMRA.” Nem tudjuk, hogy Sulzberger ur itt a saját véle­ményét nyilvánitja-e, vagy lapja magatartásai, vagy ...a CIA tervét tárja akaratlanul a N.Y. Times ol­vasói ele? Mert e kijelentésében van egy alapvető ellent­mondás. Ha az olasz nép többsége az olasz Kom­munista Párt programját teszi magáévá és ezt a pár­tot bízza meg az ország ügyeinek intézésével, akkor elvárható, hogy a nép többségének akarata érvénye­süljön. Vajon mi késztette Sulzberger urat arra, hogy megjósolja: “Nem valószínű, hogy az olasz nép elfogadna egy kommunista rezsimet.” Itt minden bizonnyal Chile jutott eszébe, ahol egy népkormány, a Kommunista Párt együttműkö­désével jutott hatalomra demokratikus választás ut­ján. A chilei demokratikus kormányt megdöntötték a katonai diktatorok,a hadsereg ...és a CIA segítségé­vel. Sulzberger ur minden bizonnyal hasonló fejle­ményekkel kecsegteti magát az olasz helyzettel kap­csolatban, E sorok kasakor nem tudjuk, miként fejlődik a helyzet Olaszországban. Vannak, akik úgy vélik, hogy a válság olyan fokot ér el, mely kényszeríteni fogja a kormányt a külföldi kölcsönök visszafizeté­sének megtagadására, ami számos pénzügyi intéz­ményt csődbe döntene, aláásná az ipari országok (kapitalista országok) pénzügyi egyensúlyát es min­den nyugati országra kiható gazdasági válságot idéz­ne elő. VAN-E KIÜT? Mások szerint - ezek köze tartozik többek között Herbert Stein, Nixon elnök gazdasági tanácsadója es Emilio Colombo, olasz pénzügyminiszter - az olasz kormány hajlandó es képes egy, a nemzetközi ban­károk által követelt “önmegtagadó” rendszert be­vezetni. E rendszer lényege: csökkenteni a fogyasztást az országon belül 5 milliard dollár értékkel és felfo­kozni az országból külföldre szállított árukat 5 mil­liárd értékkel - évente. E terv szerint Olaszország megoldaná jelenlegi problémáját: a havi egy milli­árd dollár külkereskedelmi deficitet. Még nem tudjuk, melyik álláspont érvényesül. A Stein-Colombo-terv természetesen nem jelent e- gyebet, minthogy a gazdasági válság okozta problé­mákat a munkásosztály és a középosztály életszín­vonalának csökkentésével próbálják megoldani. Eb­be azonban beleszólása lesz a szervezett munkásság­nak és a Kommunista Pártnak. A javaslat második része: a kivitel emelese, szin­tén nem kecsegtet jő eredménnyel, mivel Francia- ország, Anglia, Japán és a többi ipari országok, ha nem is azonos, de hasonló problémákkal küzdenek és ezek az országok is korlátozni kívánják a belső fogyasztást és emelni a kivitelt. Bárhogyan is oldódik meg az olasz válság, az o- laszországi fejlemények kihatnak majd minden más országra. A NIXON—BREZSNYEV CSUCSTALALKOZO (folytatás az első oldalról) világ bekejere, arra a bekere, melynek érdekében a mi két országunk olyan sokat tehet.” A moszkvai tárgyalások után Brezsnyev titkár vendeget Oreandaba, Fekete Tenger menti üdülőjébe vitte. Itt két napon at tovább tárgyaltak főleg a föld­alatti atomkiserletezesek további korlátozásáról, il­letve annak teljes betiltásáról, valamint a tamadó atomfegyverek kordában tartásáról. Mi történt a múlt héten ? Nixon elnök Brüsszelben alairta az Ottawa, Kana­dában kidolgozott és elfogadott NATO nyilatkoza­tot. A szervezethez tartózó 15 nemzet fogadalmat tett a Nyilatkozatban, hogy a jövőben minden kö­zős ügyben előzetes tárgyalást folytatnak, mielőtt döntő határozatot hoznának. A közelmúltban feszült volt a viszony az európai országok és az USA között, egyrészt azért, mert Washington nem tudatta európai szövetségeseit azon elhatározásáról, hogy enyhíteni kívánja a viszonyt Kínával és a Szovjetunióval, másrészt azért, mert az európai országok nem voltak hajlandók repülőterei­ket az amerikai hadsereg szolgálatába állítani hadi- felszerelések szállítására Izrael részére, a tavaly ok­tóberi háború idején. Kétnapos értekezletet tartott Londonban a beke- erők tavalyi moszkvai világkongresszusán megalakí­tott végrehajtó bizottság állandó összekötő bizott­ságának munkacsoportja. Tizenkilenc nemzetközi szervezet képviselői számolták be a moszkvai kong­resszus határozatainak teljesítéséről és megvitatták a további teendőket. _ Az USA kormány elitélte Gaafar al Nimeiry szu- dani elnöknek a nyolc palesztinai terrorista felmen­tésére szóló döntését. 15 hónappal ezelőtt meggyil­kolták Cleo A. Noel, Jr. nagykövetet es elődjét, George C. Moore-t Khartoumban, Szudán fővárosá­ban. A bíróság a nyolc terroristát életfogytiglani börtönre Ítélte, de azt az ország elnöke azonnal 15 évi fogságra enyhítette es ezt követően átadta okét a Palesztinai Felszabadító Bizottságnak. Azóta már Kairóba érkeztek. £ A dollár értéke csökkent a vüag pénzügyi piacán, miután nyilvánosságra hozták, hogy az USA keres­kedelmi mérlege május havaban 776.9 millió dollar deficittel végződött. ^ A Képviselőház Jogi Tanacsa elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza a Watergate botránnyal kap­csolatos adatokat, — kivéve azokat, melyek a nem­zet biztonságát sértenék, mint Kambodzsa törvény­telen bombázásának részleteit. Győzelemmel ért véget San Franciscóban a 4,000 apolóno sztrájkja. Tizenegy százalékos béremelést, (eddigi havi S 915.-fizetésük $ 1035-re emelkedett), több fizetett szabadságot kaptak, valamint minden második hét végén munkamentességet. Ugyancsak kiharcolták, hogy véleményüket figyelembe veszik/ hány ápolónőre van szükség egy-egy osztályon. J AMERIKAI - * MAGYAR SZÓ Published weekly, except Séd-A 4th week in July by Hungarian Word, toe. 130 Eait 16th Street, New York, N.Y.10003 Eot. as 2nd dass Matter, Dec. 31.1952 ander the Act of March ^1, 1879, at the P.O. of ■ New York, W.V. _________ QifoetM ink: New York váróéban, as Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50. félévi« $ 7.00. Minden mát ldUföUb országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom