Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-21 / 45. szám
Thursday, Nov. 21. 1974 3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A VILÁG ÉLELMEZÉS/ VÁLSÁGA Az utolso hónapok folyamán egyre fokozottabb mértekben került előtérbe a világ élelmezési válsága, a világ számottevő területein elő emberiséget fenyegető éhínség veszelye. A világ legjobb gazdasági, élelmezési és mezőgazdasagi szakemberei már régóta foglalkoznak ezzel a súlyos kérdéssel, es ennek eredményeképp ma mar sok mod áll rendelkezésünkre a válság megoldásara. Ennek a jegyeben gyűlt össze Romában a Világ Élelmezési Konferenciája, melyre több, mint száz ország küldte el szakembereit. Sok beszéd, sok szakvelemeny hangzott el ezen a Konferencián, de megoldást es annak hathatós végrehajtását nem eredményezte. Két korlátozó körülmény akadályozza az élelmezési válság megoldását. Egyik az, hogy megvan-e a kormányok es a pénzvilág vezetőiben az eleg erős akarat, hogy az elelemtermeles es szétosztás kérdését nemzeti es nemzetközi politikájukban első helyre tegyék? A másik, hogy a világ vezetői, a nemzetközi viszonylatok hagyományos gazdasági es politikai módszereinek segítségével, meg tudnak-e birkózni ezzel a válsággal békés utón? Ezek hiányában olyan helyzet alakulhat ki a mai világban, az egymástol-függes korában, amely veszelyez- tetná az emberiség békéjét, gazdasági nyugalmat és létének javulását. Sokan aggódnak az USA jólété miatt is, ha a világ élelmiszer kincséből, amelynek zöme az USA kezeben van, nem juttatnak más országoknak. Önző amerikai élelmiszer politika, beleértve a műtrágya-ellátást is, visszafele sülhet el, mert más országok is alkalmazhatnak hasonló politikát olyan anyagokban, mely életszükséglet az USA reszere. Ilyen helyzet kialakulása súlyos karokat okozhatna az USA gazdaságában, fizetési egyenlegében és a dollár értékében. Egy járulékos oka az ínségnek az, hogy a jómódú társadalmakban megnövekedett a gabonán nevelt állatok fogyasztása. Dr. Borgstrom, a Michigan State University tanárának számításai szerint a világ marha-allománya annyi gabonát fogyaszt, mint 8.7 milliárd ember. A mezőgazdaságnak évente 2 %-kal kell növelnie a termelést, csak hogy a népesség szaporodásával tudjon lépést tartani. Az utolsó évtizedek során az inseges országok más országokból szereztek be eleiem-szükségleteiket, azon országokból, amelyek képesek voltak többletet termelni,1 ezek az országok elsősorban az USA, Kanada, Ausztrália és Argentína. A jelen pillanatban az USA az, amely leginkább képes az Indiában fennálló éhínséget megszüntetni, bar ebben politikai megfontolások épp oly szerepet játszanak, mint a humánus érzelmek. Kétségtelen, és ebben leg- több szakember megegyezik, hogy hosszú lejáraton a megoldás abban található, hogy ki kell fejleszteni es terjeszteni a mezőgazdaságot a szegényebb országokban, a nepszaporodas korlátozásával egyidejűleg. Dr. Sterling Wortman nóvénykutato, a Rockefeller Foundation aligazgatójának véleménye szerint, négy követelmény kielégítésére van szükség, mielőtt a mezőgazdászok áttérhetnek uj, nagy ter- méshozamű növények termesztésére, és pedig: a.) uj, bizonyíthatóan magasabbrendú eljárásokra és anyagokra van szükség: nagy hozamú es betegségeknek ellenálló magokra, műtrágyákra és alkalmazásuk módjaira, öntöző módokra es rendszerekre többszöri aratás céljára. A tudósok mindezeket ki tudjak dolgozni a kutató intézetekben, ha meg van rá a szükséges anyagi fedezet; b. ) a mezőgazdászoknak rendelkezésere kell, hogy álljanak a szükséges anyagok, amikor es ahol kellenek, áltáluk megfizethető áron,’ c. ) a gazdászokat meg kell tanítani az uj anyagok es eljárások helyes hasznalatara, az oktatok maguk is gyakorlott gazdászok kell, hogy legyenek, akiket tisztelnek az egyszerű gazdászok' d. ) biztosítani kell a gazdaszoknak, hogy termékeiket el tudják adni olyan áron, amely megtéríti költségeiket és meg hasznuk is marad; ehhez szükség van a kormányok közreműködésére is. Ilyen körülmények között, mezőgazdasági tudósok úgy vélik, a fejlődő országokban a termelést legalább kétszeresére lehet emelni. A világ számos mezőgazdasági szakembere azt állítja, hogy az USA nem vállalt kellő méretű elkötelezettséget India élelemellatásának segítségére és félő, hogy India katasztrofális éhínség előtt áll, ha kellő segítség nem érkezik. De Indiának nemcsak élelem segítség kell, hanem az indiai gazdasz- nak műtrágyára és az öntöző szivattyúk meghajtásához üzemanyagra is van szüksége. Az USA-ban a már tápanyagban amúgy is gazdag talajban, egy font műtrágya megnövelheti a termest ket-harom fonttal, mig India tápanyagban sovány talajában ugyanaz a font műtrágya 6-8 font termest nyújt. Számottevő segítséget jelentene az is, ha az USA megszüntetné azt az évek óta fennálló rendszert, mely szerint a szövetségi kincstár megtéríti veszteséget azoknak a termelőknek, akik földjeiket parlagon hagyjak, es nem termelnek gabonát. Ennek a célja az volt, hogy a gabona fölösleg korlátozásával a piaci árakat a kivánt szinten lehet tartani, figyelmen kívül hagyva a világ számos területén fenyegető éhínségét. A nagy termelők ily módon óriási összegeket vágtak zsebre, minden munka es faradsag nélkül. Bizonyos USA érdekeltségek, ezek között a gabonakereskedők, akik a piaci árak ingadozásaiból szerzik vagyonukat, ellenzik a világméretű gabona- tartalekolást, azzal az érveléssel, hogy az, a fölösleg tárolásával, vagy pedig a hiánynak a tartalékból való fedezésével, állandósítani fogja a piaci árszintet, valószínűleg alacsonyan es akkor miből lesz a profit? Kétségtelen, hogy ezt a súlyos világméretű válságot nem lehet áldozatok nélkül megoldani, az áldozatokat pedig nyilván annak kell meghozni, akinek van miből. Itt pedig az USA áll az első helyen. Az USA mezogazdaságanak legnagyobb részé a bankok es konglomerátumok tulajdonában van, ezeknek a hatalmas profitjából es az asztronomikus méretű hadikiadások csökkentéséből előteremthetők mindazok az összegek, amelyekből az áldozatokat megfizethetik, és amelyekkel emberek millióit meg lehet menteni az éhínségtől. Vágó Oszkár VÁLASZTÁS VOLT, GÖRÖGORSZÁGBAN Görögországban Constantine Caramanlis miniszterelnök Uj Demokrata Partja kapta a szavazatok több, mint 50 százalékát. Ez parlamenti többségét nyújt részére. Második helyen áll George Mavros, volt külügyminiszter Liberális Partja. A harmadik szinten Andreas Papandreou szocialista pártja van. A Kommunista Párt jelöltjeire szavazok tiz százaléka adta szavazatai. Ezek a szamok még nem tükrözik vissza a választás végső eredményét. “Keresztények, zsidók es muzlimok békében élhetnek” EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. “Keresztények,zsidók és muzlimok bekében elhetnek az általunk tervezett Palesztinában” — mondotta Yasir Arafat, a Palesztinái Felszabadító Szervezet vezére az Egyesült Nemzetek közgyűlésen tartott beszedeben. Egy es fel oras beszédében többször elitélte Izrael magatartasat. “Cinizmus”-sal és “fajgyülölet”-tel vádolta Izrael jelen kormányát. “Izrael — mondta többek között Arafat — az imperialisták közép-keleten felállított támaszpontja, amely állig felfegyverezve állandóan veszélyezteti a térség békéjét.” “Idejöttem az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésére — mondta továbbá — egyik kezemben a beke jelkepevel, másikban a szabadságunkért harcoló fegyverrel. . . ne üssetek ki kezemből a béke jelképet.” Arafatot, mind beszéde előtt, mind beszéde folyamán es végeztevei a delegátusok nagy többsége lelkes tapssal fogadta. IZRAEL NAGYKÖVETE VÁLASZOL Yosef Tekoah, Izrael ENSZ nagykövete válasz- beszedeben a Palesztinái Felszabadító Front Szervezetét “gyilkosoknak” minősítette és kijelentette: Izrael sohasem fog beleegyezni, hogy a Palesztinái Felszabadító Szervezet független államot létesítsen Jordánban, vagy az Izraellal határos körzet bármelyikeben. “Ilyen állam létrehozása egyenlő Izrael megsem- misitésevel” — mondotta Tekoah. “Az Olimpián résztvevő atléták gyilkosait, akik Maalotban meggyilkolták a gyermekeket, Karthoum- ban meggyilkolták a diplomatákat, azokat nem szabad elismernünk a nemzetközi közösség tagjaiként”- mondotta Tekoah. Beszede végeztével szórványos taps hangzott el. Amikor Arafat beszélt, Izrael delegátusai távoltartották magukat az ülésről és Tekoah beszéde e- lott az arab államok képviselői hagytak el a gyúles- termet. Minden államférfi arra figyel most, milyen vi- nyony jön létre az USA es a Palesztinái Felszabadi • tó Szervezet között. Mind a Palesztinái Felszabadító Szervezet, mind Izrael támogatói nagy tüntetést rendeztek New Yorkban. A két tábort a rendőrök százai tartották távol egymástól. Ford elnök elvetette a Romában tartott éhség elleni konferencia amerikai küldöttségének azon javaslatai, hogy egy millió tonnával több gabonát adjunk a világ éhező millióinak felsegitésére. George McGovern, South Dakota demokrata szenátora támogatta a Szovjetunió azon javaslatát, hogy minden ország hadiköltsegének 10 %-át irányozzak elő az éhezők tamogatásara. GEORGE M «GOVERN
