Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-14 / 44. szám
Thursday, Nov. 14. 1974. A magyar mezőgazdaság Utazták nélkül it I r» Sok szóbeszéd hangzott mar el a magyar mező- gazdaságról. Olvashattunk cikkeket külföldi lapokban, amelyek a szocialista átalakulás után egyszerűen elparentálták. Idehaza viszont olyanok is akadtak, akik azt mondták, mar csak néhány esztendő es mezogazdasagunk a világ élvonalába kerül. Akik meghúzták a lélekharangot, jócskán tévedtek. Ám azok is csalódtak, akik azt hittek, hogy a nagyüzemmé formálódás másnapján rögtön csodák történnék. De hat csodák nincsenek. Sikert csak a szívós, kémény munka tud teremteni. Ebben az utóbbi evekben nem is volt hiány. Az eredmeny sem maradt el. Tekintsük at tehát a mai helyzetet, es nézzük meg, most mar illúziók nélkül, hol tart jelenleg a magyar mezögazdasag. Kezdjük tálán a számokkal. Az 1961-965-ig tartó második ötéves terv előirányzata az volt, hogy a mezőgazdaság brutto termelese az előző öt evhez képest, 22.6 százalékkal növekedjék. Ezzel szemben a teljesítés mindössze 8.4 százalékos volt. A harmadik ötéves tervidőszakra előirt 15 százalékos növekedés viszont mar 15.6 százalékra teljesült. A negyedik óteves terv első két esztendejének kepe: 1971-ben 101.2, 1972-ben 101 százalék. Az eredmények tehát impozánsak. Különösen akkor, ha az 1972. évi súlyos aszályt is figyelembe vesszük. Mégis: 1972-ben a kalászosok termése 5.6 millió tonna, vagyis 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A búzatermés atlaga különösen szembeszökő. 1973-ban kereken 4.5 millió tonna búzát takarítottunk be, s ez egymillió tonnával haladja meg az utóbbi öt év átlagát. A hektáronkénti termesátlag tavaly búzából 34.7 mázsa volt. Remény van arra, hogy az 1974-es esztendő közel hozza az átlagot a 40 mázsához. S az aszály nem győzött az őszi érésű növényeken sem. 1973-ban az előző évi jo termést is túlhaladták. A kukorica termésátlaga elerte a 40 mázsát. Még néhány sokatmondó tény. Az elelmiszer- gazdasag külkereskedelmi merlege hosszú ideje pozitív egyenleggel zárul. 1960-ban egymilliard száz- harminchat millió devizaforinttal haladta meg a kivitel a behozatalt. 1971: harommilliardos behozatal, 6.6 milliárdos export. 1972-ben, 1973-ban, ha nem is sokkal, de az egyenleg tovább javult. Hadd tegyük mindehhez hozzá — elgondolkoztató, sok következtetésre okot adó tény —, hogy ma a magyar mezőgazdaságban 700 ezerrel kevesebben és félmillió hektárral kisebb területen dolgoznak^ mint 20 évvel ezelőtt. 1957-ben egy mezőgazdasági dolgozo öt ember szamára termelt élelmiszert, most kilenc ember igényét kepes fedezni. Az eredmények mögött rengeteg a munka. Megnövekedtek a beruházások. Mig 1961-ben például egy hektárra csak 51 kilo műtrágya jutott, 1972-ben már 155 kilo. A gépesítés is hasonló eredményekkel dicsekedhet. Ma évente 6-7 milliard forintot fordit gépesítésre a magyar mezőgazdaság, amelynek jelenlegi gépparkja 3.4 millió lóerő. Természetesen nemcsak gépekről van szó. Korszerűbb termelési módszerekről,fejlettebb öntözésről,megnövekedett szellemi erőről, az agrardiplomasok gyarapodásáról, a gazdasági reform hatóerejéről. Az elmúlt esztendőben gyorsabban fejlődött a szarvasmarha- és a sertésállomány is. Külföldről erkezett tehentörzsek is verfrissülest hoztak, igy a tejtermelés is erőteljesen növekedett. Nagy gond hazánkban a zöldsegtermesztes, noha a termelés korszerüsitese programszerűen halad. 1972-ben mar ötezer hektáron alakultak ki speciális gepekkel felszerelt bazisgazdasagok, s a termőterület 1973-ra megketszereződött. Hasonlóan javulás mutatkozik a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a cukorrépa es a burgonya termelésnél te. A Duna-Tisza közén jelenleg folyamatban van a szőlőtermő területek rekonstrukciója, es elkezdtek a tokaji szóloskertek rekonstruálását is. A mind fejlettebb mezögazdasag még egy gond enyhítését is előmozdítja, feloldja a feszitó munkaerő-helyzetet. Egyrészt — mikent cikkünk elején egy számadattal is bizonyítottuk — a gépesített, fejlett szocialista mezógazdaságegyre kevesebb Munkáskezet igenyel, s ez ma, amikor a munkaerőgond igen jelentős, nem kis eredmeny. De az iparosított földművelés és állattenyésztés csökkenti a falutol való elszakadás vágyát is. S ez is nagy öröm. A fejlődés ebbe az irányba hat. A termelőszövetkezetek es az állami gazdasagok tavaly például 91 ezer hektáron termesztettek zárt rendszerben, ipari technológiával kukoricát es termésük 30 százalékkal haladta túl az országos átlagot. Termelőszövetkezeteink egesz sora fogott már Össze, hogy tejet, húst dolgozzanak fel ipari módón, gyarapítva vele a tagság jövedelmét, s elősegítve hazánkban a termek- bóséget. A magyar szocialista mezogazdasagnak — összehasonlítva eredményeit a világéval — nincs oka szégyenkezésre. Sikerei szepek, es van ereje, hite is, hogy beváltsa a holnap reményeit. t. HÉTVÉGÉN USZODÁBAN' TENGERPARTON SÁTORBAN ES WEEKENDHAZBAN HASZNÁLJA ON IS FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT A VILÁGHÍRŰ USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban KELSO IMPORT, INC. 15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 , Phone: 212 255-0099 6 AZ ELSŐ NYILVÁNOS MAGYAR KÖNYVTÁR Ebben az évben ünnepelik az első nyilvános magyar könyvtár, a Klimo püspök által 1774-ben alapított pécsi Egyetemi Könyvtár fennállásának 200. évfordulóját. Az európai hirü bibliotéka számos értékes kiadványt őriz, köztük ritka középkori kéziratokat és nyomtatványokat. Ebben a könyvtárban található — egyebek között — a XV. századi kéziratos nagykállói kódex és a Velencében nyomtatott úgynevezett pécsi missale, valamint több más kiadvány a könyvnyomtatás kezdete utáni évekből, évtizedekből. A könyvtár különös buzgalommal gyűjtötte es gyűjti a régi magyar könyveket, s ma már mintegy 350 regi — 1711 előtt készült — müvet őriznek az ódon falak között. A könyvtár létrejöttének körülményei ismertek a pécsi püspöki levéltárban lévő dokumentumokból.-A nagy műveltségű Klimo György püspök, újból életre akarván kelteni a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított pécsi egyetemet, gazdag1* bibliotékot teremtett.a leendő oktatási intézmény szamara. Ez a szándék késztette arra is, hogy a gyűjteményébe az egyházi jellegű könyvek mellett felvegyen világi kiadványokat es könyvtárat megnyissa a polgárok előtt. Az egyetemmel kapcsolatos tervei meghiúsultak, viszont fennmaradt a könyvtára, amely a XVIII. századi Magyarország legnagyobb föuri-föpapi gyűjteményei közé tartozott. A könyvtár kezdetben a Püspökvár délnyugati tornyában működött. 1830-ban Szepesy István püspök felépítette a könyvtár mai épületét: a Leonardo da Vinci utcában álló klasszicista stilusu palotát. 1923-ban a pozsonyi tudományegyetem Pécsre költözött, és ekkor lett az addigi püspöki könyvtárból egyetemi könyvtár. A jubileumra kivül-belül megújul a messze földön hires pécsi bibliotéka. A Művelődésügyi Minisztérium másfél millió forintot bocsátott a renoválás céljára. Az évforduló tiszteletere — az ev folyamán — országos jellegű ünnepségeket tartanak Pécsett. Az eseménysorozat keretében könyvtáros vándorgyűlésre kerül sor. A Klimo-gyűjtemén\ legszebb, legertekesebb darabjai miniatűr kiadásban megjelennek az évfordulóra. Magyar technológiával épül a datolyafeldolgozó Folyékony cukor gyártására alkalmas üzem felépítéséről , a technológia es a berendezések szállításáról a napokban 6.5 millió dollar értékű szerződést irt alá a Komplex és az iraki ipariig) i minisztérium képviselője. Az üzemben — amely várhatóan 1976-ra épül fel — évi 30 ezer tonna folyékony cukrot állítanak elő lrak legfontosabb mezőgazda- sági termekéből, a datolyából. A gvar felszerelései a kisegítő berendezésekkel együtt a Komplex es a Gépexport Vállalat szállítja. A datoh afeldolgozó folyekonycukor-gyartastechnológiáját a Magyar (.likőripari Kutató Intézel es a Lang Gépgyár közösen dolgozta ki, s már több országban szabadalmaztattak. —óhaza— ÜM ÉVES 6 .
