Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-07 / 43. szám
s Thursday, Nov. 7. 1974.-AMERIKAI MAGYAR SZO AMÍG TUDOMÁNY LESZ Marie Sklodowska-Curie “Marie Curie élete olyan gazdag nagy tettekben, hogy az ember szeretne történetet úgy mesélni, mint valami legendát.” Negyven esztendeje halt meg Marie Curie. Marie Sklodowska-Curie, a legnagyobb no-tudós a természettudományokban. Aki a fizikában és a kémiában olyan felfedezéseket tett es olyan eredményeket ért el, amelyek lehetővé tettek a tudományok ugrásszerű fejlődését es újak kialakulásához vezettek. Aki 1898-ban felfedezte (és lengyel hazájáról nevezte el) a polöniumot, majd alig fél évvel később, férjével, a saját kutatásait felfüggesztő és felesége kísérleteihez csatlakozó Pierre Curie-vel a rák nagy ellenfelét, a rádiumot. Az első asszony, aki Nobel- dijat kapott és az első, sokáig az egyetlen ember, aki kétszer nyerte el a legmagasabb nemzetközi tudományos kitüntetést. Az első katedrára került nő a párizsi Sorbonne-on és az első, aki a radioaktivitásról előadásokat tartott. Aki 1914-ben, a világháború kezdetén, a sebesültek érdekeben megszervezte a francia hadsereg röntgenhálózatát, mozgó röntgenlaboratóriumaval maga is járván kórház- ról-kórházra. Aki férjével együtt lemondott a rádium szabadalmaztatásáról, előállításának es gyógyászati felhasználásának jogáról. Nem egyszerűen a gazdagságról mondtak le ezzel, hanem a gondtalanabb eletrol is. S aki felfedezéseit és módszereit az egyetemes tudomány érdekében önzetlenül mindig a világ tudósai elé tárta. O vezette az első rádiumintézetet, fiatal tudósok sokaságát nevelve és támogatva. Aki közjegyzői okiratban laboratóriumának ajándékozta — mielőtt egyáltalán elfogadta volna — azt az 1 gramm, vagyont érő rádiumot, amelyet tudományos munkája folytatásához az őt tisztelő amerikai nők szereztek neki. Akit számos egyetem választott diszdoktorává és akadémia levelező tagjava a világon, de akit a francia Természettudományi Akadémia 1911-ben, a legkiválóbb tudósok támogatása ellenére: “Nők nem lehetnek A FÖLDÖN.. az Akadémia tagjai” indokkal visszautasított. És akit 1922-ben — anélkül, hogy kérte volna — a párizsi Orvosi Akadémia, 35 tagjanak kezdeményezésére, kültagjava választott. Negyven esztendeje halt meg Marie Curie, aki a legboldogabb és legboldogtalanabb ember volt. A legboldogabb, mert életet annak szentelhette, ami annyira a lényege volt. A Tudománynak. A legboldogabb, mert az elet nagy ajándékaként hozzá méltó élettársra talált, aki a küzdőtársa, a munkatársa is volt. Mert Iréné leánya örökölte szüleitől a tudományok szenvedélyes szeretetét és folytatta szülei munkáját. Mert még megélhette, hogy Irene és férje, Frederic Joliot-Curie létrehozták a mesterséges rádioaktiv izotopot —, amelynek nagy jelentősege van a gyógyászatban az aranynál sokkalta drágább természetes radiummal szemben, s meg tudhatta, hogy várományosai az 1935. évi kémiai Nobel-dijnak. Es a legboldogtalanabb, mert túl érzékeny ideg- rendszere jóformán alkalmatlanná tette az örömökre. Mert a tudományos eredményekkel végül is elért világhír es siker inkább zavarta és megriasztotta, mint örömet szerzett neki. Es a legboldogtalanabb, mert 38 évesen, tiz évnél alig hosszabb házasság után, özvegyen maradt, elveszítve azt a férfit, aki “a klasszikus es modern fizika történelmi határának egyik legérdekesebb, legvonzóbb és talán legnemesebb egyénisége” volt. Részletesen ismertetni lehetetlen, erzekeltetni is nehéz e szűk keretek közt Marie Curie legendásan szép életet. Elszántságát, amellyel kutatásait végezte, rendszerint igen mostoha körülmények között, savaktól es lúgoktól örökke sebes ujjakkal. Ahogyan négyéves, megfeszített munkával, nyolc tonna urán- szurokércból előállította az első tiszta rádiumklori- dot! 0,1 grammot! Ahogyan betegen is, szürke- hályoggal is és az általa felfedezett sugárzástól megtámadott, fogyo vörösvértestekkel és fogyó erővel is dolgozott... A tudományban a dolgok az érdekesek, nem pedig a személyek, vallotta, elutasítván a személye iránti minden érdeklődést. Ebben nem volt egeszen igaza. Hiszen amíg tudomány lesz a Földön — márpediglesz, amig csak ember él —, Marie Sklodowska Curie-re mindig emlékezni fognak. Ranner Gizella rfWWWWWWflWftftftrtftWWSWWWWWWW TERJESSZE -í LAPUNKAT! UWWVWWWWWMMWUWWVWWVWVVVWVb A NO/ iGyeNJO HIÁNYOSSÁGAI A HITEL ÉS A DOLGOZÓ NŐK f tf Majdnem minden esetben, amikor dolgozo no férjhez megy, hitelezői azonnal lezáiják folyószámláját es ajánljak, hogy közös számlát nyisson férjével. Vannak esetek, amikor a nő folyószámláját házassága után is megújítják, de ahhoz a férjtol ajánlólevelet kérnek. Egyéb méltatlanságok is történnék nőkkel a hitelszámlák terén. Ha egy dolgozo no, aki férjnél volt, de válás vagy özvegység miatt egyedül marad, nagy nehezen jut saját nevén hitelhez. Sok nó azt tapasztalja, hogy férj-feleség közös számlájának jo hitele a válás után a ferjre száll, de a rossz hitel mindkettőjüket üldözi. Egy elvált dolgozó no például képtelen volt jutányos áron autó.biztosítást kapni, mert a férjének nagyon rossz hajtási rekordja volt. Épp ezert nagyon sok férjes, dolgozó nő vesz ki saját maga szamara is hitelszámlát, hogy igy minden esélyre biztosítva legyen. Lehetnek közös bankszámláik, vagy közösen vehetnek ki nagyobb bevásárlásokra kölcsönt, de az asszonynak is van külön hitelkártyája, saját nevén. Habár általában az egyedülálló dolgozó nők kaphatnak hitelt, többnyire magasabb kívánalmakat szabnak meg, mint a férfiaknál. Nőktől magasabb keresetet, állásban töltött hosszabb időt kívánnak. Egyedülálló dolgozó nők házkólcsónt, vagy egyéb nagyobb kölcsönöket is nehezen kapnak. Ebből a szempontból a nőket mindig nem tekintik egyenlőknek. A hitelvállalatok azzal indokolják ezt a megkülönböztetést, hogy sok állam tulajdonjogi törvényei szerint a férj rendelkezik felesége keresetével. Huszonkét államban tiltották már be a nemi megkülönböztetést hiteladás terén, de ezek között nem minden államban szüntettek meg még a maradi tulajdonjogi törvényeket. Még mindig nem hoztak hatásos szövetségi törvényt, amely ezeket az elavult állami törvényeket megszüntetné. Tavaly a szenátus megszavazott egy erre vonatkozó törvényjavaslatot s a képviselöházban most ősszel kerül megtárgyalásra. De a két javaslat annyira különbözik egymástól, hogy kis esély van arra, hogy ilyen törvény meg ebben az ülésszakban érvénybe léphessen. A hitelezők jelenleg nemcsak a hitelt kérő fizető képessege és rekordja alapjan ítélik meg a hitel megadását, hanem olyan tényezők alapján is, mint van-e valakinek telefonja, egyedül lakik-e, vagy szüleivel? Előnyben részesítik a 26-64 év közöttieket es néhány pontszámmal csökkentik a szegény vidékeken lakok eselyeit. Nem szívesen adnak hitelt azoknak sem, akik feleségért vagy gyermekért tartasdijat fizetnek, akik társadalombiztosításon élnek, meg ha bármilyen jo is a hitelük. Melina Mercouri, görög színésznő Amszterdamba érkezett, ahol tö- meggyűléseken arra kéri a hollandokat, adakozzanak es segítsék a Görög Szocialista Part választási kampányk'óltsége- inek fedezését. A görög katonai diktatúra megbuktatását követően november 17.-én lesz az első demokratikus képviselő választás.
