Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-07 / 43. szám

s Thursday, Nov. 7. 1974. óhaza ÉDES ANYANYELVŰNK DR. SARLÓS ISTVÁN Mire tanít a betű? Alkotok es muélvezok egyaránt érzik: szükség van arra, hogy időnként Összegezzük azt, amit el­értünk, és hogy szót váltsunk arról, amit tennünk kell azért, hogy a jó könyv segítségével az olvasás létszükségletté váljék. A jó könyv egyaránt szolgálja a tudás növelését es rendszerezését, az oktatást, a tisztult, a gondolkodáson alapuló emberi látás­mód kialakulását. Gondolom, nem tévedek, ha fontos szerepet tu­lajdonítok az írás es olvasás tudományának, azaz annak, hogy a régmúlt korok emberei szükségesnek tartották, hogy gondolataikat írásjelek segítségével megismerhetővé és érthetővé tegyek a távollévők és az utokor számára is. Az iras, a gondolatközlés képi megformálása minden ismeret megszerzését le­hetőve teszi az ember számára — s ha mondanivaló­ját meg tudjuk fejteni, sikerül a múltat elfedő fátylat is fellebbenteni. Az írásjelek képi kifejezokepességének, ritmikus ismétlődésének, azonos betiiképek egyforma, vagy eppen eltérő kapcsolódásának felismerése, egy-egy letűnt kor megismerését tette és teszi lehetővé. A betűt helyettesitő rajzok e’s jelek, majd később az ABC, közvetítő szerepet töltöttek be a múlt és jelen között. S ha segítségükkel a régi korok embere­it is megismerjük, miért ne ismernénk meg révükön a ma együtt elő embermilliok minden gondját, baját es vágyát? A betű segít felfedezni a természet, az élet és az ember szépségét, és megtanít arra, hogy mitől kell óvakodni, mivel kell szembefordulni. A betű gon­dolatok es eszmek közvetítője, és ezért, aki jól gazdálkodik vele,erőt, bölcsességet, szépséget me­nthet belőle. Évezredek felsorolhatatlan szenvedése, küzdelmei során, az olykor titokban, veszélyek vállalásával meg­szerzett tudás tette alkalmassá az embert arra, hogy felismerje a természet és a társadalom törvényszerű­ségeit. E felismerés a múlt es a jelen gondolkodó em­berét arra késztette: ne nyugodjék bele abba, ami van, törekedjek többre és szebbre, mert ehhez van ereje, ez emberi joga es kötelessége. Ha Magyarország történetét, a haladás útját a szokástól eltérő módon akarnánk felvázolni, ehhez elegendő lenne, ha csak az irodalom kiemelkedő egyéniségeinek nevét sorolnánk fel és máris meg­jelenne előttünk egy adott kor képe, az akkori társadalom minden erényével és gondjával, ellent­mondásaival együtt. Janus Pannonius, Balassi Ba­lint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila neve, es irói, költői alkotásai a múltból szólnak hozzánk. A múltból es a múltról szólnak, de mi mégis tud­juk, hogy rólunk is szó van müveikben. Ok fejezték ki azt, amit koruk világot jobbá tenni akaró emberei tettek és éreztek. Ok leptek fel bátrán az ellen, ami idejet múlta és azért, ami a jovot jelentette. Ezért szükséges a múlt megértéséhez irasaik ismerete, mert ok embermilliók sorsáról szólnak, azokról, akiknek utódai es a harcban követői vagyunk. Es mert a magyar kultúra legkiválóbb művelői már a múltban is kitekintettek a világra — a haladás ügyét nemcsak a magyar szerzők, hanem a legkivá­lóbb világnagyságok alkotásainak kiadása és olvasása is elősegítette. Százezrek olvasnak rendszeresen, es százezrek olyan muelvezói a könyveknek, hogy tudják, mit kell, mit érdemes olvasni, s azt is tudják, hogy mire kár figyelmet szentelni. Hiszek abban, hogy a könyv szerelmesei akarva-akaratlanul is azonosul­nak nemzeti céljainkkal, jövőt formáló terveinkkel. Arról sem szabad azonban hallgatni, hogy nem kicsi azoknak a száma sem, akik ritkán vagy soha­sem vesznek könyvet a kezükbe. S vannak olyanok is, akik szívesen olvasnak, de kalauzra van szüksé­gük akkor, amikor a következő könyvet le akarjak venni a polcról. Szép és nemes a hivatása annak, aki az olvasás ügyet szolgaija. Ebben a vonatkozásban csak azok feladata szebb, akik a müveket Írják: az iróke és a költőké. Az ő ujjuk állandóan a társadalom ütő­erén van, érzik annak lüktetését és hat rájuk, ha e lüktetés üteme megváltozik. Az alkoto művész a lelkek mélyére lát és fel kell hogy fedje az ember rejtett, olykor titkolt érzelmeit és gondolatait, hogy ismeretei, tapasztalatai, önálló gondolatai és látnoki képessége alapján tudjon szólni az olvasóhoz, tegye számára érthetővé a világot. “Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz” — irta Pető­fi Sándor. Nagy és megtisztelő ez a munka, mert ha tiszta fejjel es igaz szívvel végzik, eredmenye: az egész társadalom szolgálata, az ember iránti tisztelet es szeretet novelese. Az alkotó ember, aki helyesen értelmezi azt, ami a világban történik, ezer és ezer szállal kapcsolódik a hétköznapok eletehez és munkájához. Érti es he­lyesli azt a törekvésűnket, hogy fejlődésünkkel egye­nes arányban erősödjék a munkásosztály vezető szerepe. Az osztály erősödése feltételezi az egyes munkás tudásának es helytállásának a fokozódását, es azt, ami ehhez szükséges, hogy rendszeresen nö­vekedjenek a munkások ismeretei a világról, s tehet­ségük, alkotókészségük mind teljesebben bontakoz­zék ki a munkában. Ehhez szükséges a jó könyv és az olvasás. A munkásmozgalom ősi hagyománya, hogy a szer­vezett munkás egyúttal olvasó munkás is. A mozga­lom és a könyv szoros kapcsolatban álltak egymás­sal. Barlang a Blikkben jy A miskolci Herman Ottó karszt- és barlangkuta­tó csoport a Bükk-fennsikon, a Borokástöbrök kör­nyéken, az eddigi legnagyobb zsombolyrendszert fedezte fel. A függőleges aknarendszerbe való le- jutás egyhetes megfeszített munkát igényel. A bar­langászok eddig 120 meter melyre jutottak le. Tisztább lesz a ráckevei Duna-ág Tervet dolgoztak ki a Rackevei-Duna-ágba folyo szennyvizek a jelenleginél tökéletesebb tisztítására. A Csatornázási Müvek délpesti szennyvíztisztító telepe jelenleg naponta 30 ezer köbméter viz tisz­títására alkalmas, s a most kidolgozott terv értelmé­ben 310 millió forintért úgy bővitik, hogy napon­ta 72 ezer köbméter vizet tud majd megtisztítani. Jobbágyok levele 1661-ből Nagy értékű dokumentumra bukkant kutatásai közben Bezerédy Győző, pécsi levéltáros. Az 1661- ben irodott jobbágylevel a török uralom alatt levő Somberekén kelt, s a török ellen harcoló magyar végvári vitézeknek szólt. Arról tudósítja a veszpré­mi vár kapitányát, hogy 6 forintot küldenek neki adó fejeben. Abban az időben ez számottevő összeg volt, kiváltképpen egy olyan szegény jobbágyfalu­nak, mint az egykori Somberek. # Mélyebb lesz a Velencei-tó A Velencei-to 15 évre szóló partvonal- es meder- rendezesi tervet elkészitette a Közep-dunantuli Víz­ügyi Igazgatóság. A program a tó környékének ál­talános rendezési tervéhez illeszkedik. Tizenöt év alatt többek között, 2,3 négyzet­kilométernyi nadat kotornak ki, nyolcmillió köb­méter iszapot távolítanak el, s huszonhárom kilo­méter hosszú partfalat építenek. Ezzel megválto­zik a nádasok és a vízfelület aránya az utóbbi javá­ra. A kotrások következtében tovább mélyül majd a tó. ▼ A veszprémi Bakony Müvek újabb, csaknem száz főt foglalkoztato üzeme kezdte meg a termelést Devecserben. A veszprémi gyár a közeljövőben tel­jes egészében ide telepíti a szifonpatrongyártást. HÉTVÉGEN USZODÁBAN'TENGERPARTON SÁTORBAN ÉS WEEKENDHÁZBAN A VILÁGHÍRŰ HASZNÁLJA ON IS FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban KELSO IMPORT, INC. 15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 . Phone: 212 255-0099

Next

/
Oldalképek
Tartalom