Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-03 / 38. szám

TTiursday, Oct. 3. 1974. 7 ATÖRTÉNELEM KENYEREI Ki gondolna, hogy a kenyer, amit naponta oly természetesen szegünk meg, többfmint háromezer esztendős. Egy vállalkozoszellemu párizsi pék, Marcel Sarrau kiállítást rendezett a különböző korokból ismert “történelem kenyereidből. Ahhoz azonban, hogy elkészíthesse házi kiállításá­nak ’’legszebb darabjait”, előtte hónapokat töltött a párizsi nemzeti könyvtárban és az NSZK-beli Ulm kenyermuzeumaban. Itt tanulmányozta, hogyan sü­tötték az ókorban, a középkorban és a nagy éh­ínségek idejen az ember nélkülözhetetlen táplálékát, az ember kenyeret. Az alábbiakban ismertetünk nehányat a gyűjteményből. Az eukrifi kenyér. Az első kenyér, előtte csak a lepényt ismerték, valószínűleg időszámításunk előtt 1150-ból való, hiszen III. Ramses sirjában találtak rá a régeszek. Vadon termo növények durván őrölt magvából készítették ’’tésztáját” és forró kövek között sütöttek. A szív- és kutyakenyer. Már az ókorban más ke­nyer illett a hétköznapi és az ünnepi asztalra. A szivkenyeret eljegyzések alkalmával, a kutyakenye­ret a nagy vadászatok idején szolgálták fel. A fügekenyér. Finomlisztből készült, de nem közvetlenül emberi fogyasztásra. A legszebb darabo­kat ugyanis a krokodiloknak, az egyiptomi szent állatoknak adtak. S ha már a krokodilok beteltek a finom falatokkal, az asztalra is került belőle. A pompeji kenyér. Ezt a kenyeret 79-ben egy pompeji pék gyúrta búzalisztből. Azon a napon 81 kenyeret akart sütni, de a végzet közbeszólt: kitört a Vezúv es a félig kész kenyeret és a varost maga alá temette. Az idő azonban megőrizte sza­munkra: 1748-ban Pompeji romjainak feltárásakor bukkantak rá, és azóta a helyi múzeumban őrzik. A fonott kenyér. Az ókori Kínában egyes vidéke­ken, amikor a félj meghalt, feleségét vele együtt elégették es eltemettek. Később már csak a feleseg hajfonatát temették el a halott férjjel. Egy kínai háziasszonynak támadt az az ötlete, hogy egy haj­fonatra emlékeztető kenyeret készítsen es ezzel helyettesítse az özvegy fonatát. A Jeruzsálem koronája. 1099-ben Gode Froy de Bouillon tiszteletere, a jeruzsálemi pogányok fölött aratott győzelem alkalmából készült a jeru­t m f n i t f zsalemi kenyer, amely egy toviskoronat jelkepez. A házassági kenyér. Finomlisztből gyúrták a tész­táját, és egymásba fonödo gyűrűkből alakítottak ki a házassági kenyeret. A dupla fonatu gyűrűk a férfit, a szimplák a not, együtt pedig a házasság megbonthatatlanságát szimbolizálták a középkor­ban. *A vörösfóld kenyer. Svédországban a XII. század­ban, az éhínség idejen ezt ették az emberek. Emészt­hető földből, rénszarvas es sertés véréből gyúrták, a közepén látható lyuk pedig arra szolgait, hogy a mennyezetre függeszthessek, es ezzel a rágcsálók ellen megvédjek. Napoleon kenyere. Saint Denis (Párizs külvárosa) pekje sütötte a különleges formájú kenyeret, annak emlekere, hogy felesege és Napoleon (tálán éppen a kenyer minőségen) összeszólalkozott. Miért nem sósak a tengeri halak? A tengeri hal értékes táplálék, felmerül a kérdés — miért nem sós az ize? Magunk is tapasztalhatjuk, hogy a halhús semmi' vei sem sósabb izu, mint bármelyik más hűsfeleseg, annak ellenére, hogy az állatok elettere az 1.5 - 3.5 százalék sótartalmú tengervíz. Feltehető, hogy a ha­lak valamilyen módon “sótalanitjak” a tengervizet, vagyis kivonjak belőle a szervezetük szamara felesle­ges ionokat, mielőtt sejtjeikbe beepitenek. A biológusok mar régóta feltételezik, hogy a só- talanitás folyamata a halak kopoltyuinak sókivono sejtjeiben történik, amint az a közelmúltban be is bizonyosodott. A kísérletek során a kutatok édes­vízi halakat kulonbozo koncentrációjú konyhasós vízbe telepítettek át és megállapítottak, hogy a ha­lak gyorsan alkalmazkodtak a víz sótartalmához. A legtöbb halfaj kopoltyuinak sokivono sejtjei — ha szükséges —gyorsan kifejlődnek, es szamuk a viz sótartalmához igazodik. A sókivono sejtek mű­ködésének pontos felderitese meg folyamatban van. ivóvíz AZ ETNABOL Az ivóvízben szegény Szicíliában egy éven belül elkezdődik annak az érdekes programnak a megvaló­sítása, amely lehetővé teszi több helyiség lakosságá­nak és mezőgazdaságának vízzel való ellátását. Ehhez Európa legnagyobb ma is működő vulkán* * ját, a csaknem 3300 méter magas Etnát készülnek “megcsapolni”. Miközben a vulkán a csúcsnál kb. 200 méterrel melyebben fekvő kráterekből egyre újabb lávatomeget dob a felszínre, a csúcsot állandó hótakaro fedi, amely folyamatosan olvad, de egyi­dejűleg folyamatosan pótlódik is. Az olvadekviz es a csapadék a porózus vulkánikus kőzetben a mély­be szivárog. így a hegy lábánál alig 120 meteres mélységből napi 250 millió liter vízhozam varhato. Ez akkora vízmennyiség, hogy például a Nemet Szö­vetségi Köztársaság 1970-ben mert egy napra eső ivovizszuksegletenek egynegyedet fedezni tudna. FERIM Műszaki Külkereskedelmi vállalat é&M H-1829 BUDAPEST MAGYARORSZÁG TELEX; 22-5054 Különféle építőanyagok Epitöüveg Fémszerkezetek “FÉMMUNKÁS” Saniteráru “FIM” “ELZETT” záriakat ám Különféle szerszámok Műszaki tömegcikkek “GRÁNIT” csiszolókorongok Háztartási cikkek: öblös és kristályüveg ám “ALUFIX” aluminiumedény, kukta, teflonedeny stb. Sport es camping am: “FEG“ vadászfegyverek és “NIKE” sportlőszer Vizalatti búvárfelszerelés, műanyag ám és egyeb camping cikkek. EXPORT ES IMPORT VALLALATA- AMERIKAI MAGYAR SZÓ-------

Next

/
Oldalképek
Tartalom