Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-21 / 8. szám
Thursday, Feb. 21. 1974 7 AMERIKAI MAGYAR SZO Fodor Erna'. y ^ A SZEGEDI SZALÁMIGYÁR HÉTVÉGÉN USZODÁBAN' TENGERPARTON SÁTORBAN ES WEEKENDHAZBAN HASZNÁLJA ON IS A VILÁGHÍRŰ FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban KELSO IMPORT, INC. 15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 Phone: 212 255 — 0099 Olyan rengeteg feldolgozásban levő húsfélét meg nem láttam sehol, mint a szegedi szalámigyárban, ahol Dr. Piros László igazgató vezetett kórul bennünket, ismertetve a gyártás technikai folyamatát es a gyár ipari-gazdasági összetetelet. 300.000 hízott sertést vágnák, de van mar hely 500.000-re, ezenkívül 150.000 szarvasmarha kerül feldolgozásra. A múlt evben 5,370.000 kg legjobb minőségű szalámit gyártották, ennek 72 %-át külföldre szállítottak. A háború utolsó eveiben a gyár nem is termelhetett, részben nyersanyaghiany miatt, de a németek is lepten-nyomon akadályozták. A felszabadulás után a Pick szalámigyár lassanként szocialista nagyüzemmé változott. A gyártás titkos mesterség volt, csak a mester tudta, mit kell hozzáadni. 1948 áprilisban államosították a gyárat. Ekkor 65 munkása volt, néha a szezonban, sokkal több. 1949-ben kezdődött a cse- megeszalami gyártása, s ezáltal a munkáslétszám állandósult. A technológiát korszerűsítettek es az export 18 %-rol 36.6 %-ra emelkedett. Az első 5 éves tervben mar 184 %-ra emeltek a termelést. 1965-ben elkészült a 2 emeletes szociális épület, ezer adag etel főzésére alkalmas gépesített konyhával, valamint étteremmel. Itt nyert elhelyezést a korszerű orvosi es fogorvosi rendelő. A munkások jövedelme állandóan emelkedik, az utolsó két evben 10 %-al. Egy-egy munkás évente 1400-1500 ft. értékű védő es munkaruhát kap. A munkások rengeteg újítással gazdagították a gyárat es ezért komoly összegeket kapnak. Elet- szemleletük, kulturális színvonaluk, szakmai tudásuk sokat változott es egyre jobban kialakul a szocialista tudat a gyárhoz, a köztulajdonhoz való viszonyuk. Az I. világháborúig sok olaszt alkalmaztak a gyárban, akik novembertől márciusig dolgoztak Szegeden. A gyár területén laktak, teljes ellátást kaptak, bérük havi 80-100 korona volt. A gyártás ideny- jellege miatt olyan hazai munkásokat alkalmaztak csak, akik nyáron másutt dolgoztak. A munkaidő 1914-ben reggel félharomtol este 7 óráig tartott. A munkasokat megmotoztak, nehogy egy deka sza lamit is elvigyenek. Ha hosszabb ideig dolgoztak egy teremben, az ajtót rajuk zárták, meg inni sem mehettek: igy óvakodtak ajszalami evéstől, hiszen az elbocsátás veszelye állandóan a fejük fölött volt. Magukkal hozott hideg etek ettek ebédre, munkaruháról maguknak kellett gondoskodniok. 1936-ban sztrájkot szerveztek, de besúgok réven ez Pick Jenő tudomására jutott es azonnal elbocsátottá a vezetőket. A II. világháború alatt a berek 40-60 fillérrel emelkedtek, viszont a közszükségleti cikkek ára az infláció következteben sokkal többel emelkedett. 1969-ben a gyár századik évfordulóját ünnepelte. Eddig két és fél milliard ft. befektetéssel nagyob- bitottak, korszerűsítettek, 1973-ban ismét egy milliárd forint volt a befektetés. Ma már 18 húsüzem tartozik hozzá, a munkásság 28.000, 740 egyetemet végzett, 640 szaktechnikumi diplomás és ezrek középiskolát ve’geztek. 1975-re évi 10 millió kg. szalámi gyártása a terv. Pick Mark cseh származású kereskedő 1869-ben terménykereskedést alapított, mely a 70-es években kisebb paprikaőrlő-teleppel es kereskedéssel bővült. Kisebb mennyisegű szalámit is gyártottak, de csak 1883-ban vált külön a szalámigyártás a cég többi agától. 1888-ban aranyérmét nyertek országos kiállításon. A század első évtizedében a szalámi vált a Pick gyár fótermekéve. A magyarorszagi szalámigyárak (eredetileg 28) tönkrementek, a megmaradtak mint Pick, Hertz, Dozzi és Vidoni, a monarchia összeomlása után is régimódi üzemek voltak. A tönkrement ország nem tudta felvásárolni saját ipari termekéit sem, kivitelre pedig kévés lehetőség nyílt. A gyárak 1921-ben 100, 1923-ban 75 vagon szalámit exportáltak. A II. világháború előtti par évben indulhatott csak meg a termeles, de a háború ezt is megállította. A húsipar jelenleg 150- fele termeket gyárt, fagyasztott félkész árukat is, ez utóbbi legnagyobb részét exportra, mert a magyar közönség még mindig ragaszkodik a frissen vágott húsokhoz es kevesen értik meg, hogy mennyivel könnyebb a háziasszony munkája, ha félkész es gyorsfagyasztott élelmiszert használ. De lassan ez is eljön, hiszen állandóan folyik a nevelés a rádión és a televízión. HOTEL EUROPA A fovaros egyik legszebb pontján — a hárshegyi kempingben — uj szálloda épül. A Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság megbízásából a K pület- épitö Vállalat épiti a 13 emeletes, 16 szobás „Európa” Szállodát. A szálloda tószomszédságában egy vendéglátó kombinát is épül. II honfoglaló magyarok és szomszédaik A Volga bal partján végzett ásatások leletei sok mindent elárulnák őseink és a volgai bolgárok kapcsolatairól. A feltárt sirleletek alapján bebizonyosodott, hogy a magyarok IX—X. századi őshazájában bolgár törzsek is éltek. A tatárok által elpusztított bolgar-magyar települések apró leletei nagy segítséget nyújtanak az egykor ott élt, népek életének megismeréséhez. Ezeknek az ásatásoknak az eredményei részét alkotják a Magyarországon most készülő összefoglaló régészeti kézikönyv anyagának. Az ötkötetes sorozat azonban csak egyike azoknak a régészeti műveknek, amelyeknek elkészítésében a szovjet es magyar kutatók évek óta együttműködnek. Moszkvában tavaly jelent meg egy szovjetmagyar őstörténeti tanulmány, amely csaknem 600 oldalon foglalja össze az ugorok történetét. A moszkvai kiadvány megjelenése után határozták el a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársai, hogy Magyarországon is kiadnak egy őstörténeti tanulmánykötetet ,,A honfoglaló magyarok és szomszédaik” címmel. 80000 perc zeneexport Nyolcvanezer perc zenet exportált tavaly a Magyar Radio a különböző külföldi országok rádióállomásainak. Alig múlt el olyan nap, mikor ne indultak volna zenés magnetofonszalagok Budapestről a világ számos országába, a Szovjetuniótól Uj- zelandig, Japántól Kanadáig, a Nemet Demokratikus Köztársaságtól Ausztráliáig. A világ mintegy 80 különböző rádióállomása kapott tavaly zenei felvételt Magyarországról. A legtöbb zenét a Nemet Demokratikus Köztársaság és az angliai BBC adó kérte. A komolyzenei felvételek közül a legnagyobb érdeklődés a modern kamarazenei programok iránt mutatkozott. Az operák közül több mint tiz ország Erkel „Bánk-ban”-ját rendelte meg, sok rádióállomás mutatta be a Bartók, Kodály és Vikár gyűjtéseiből összeállított népzenei programot, Szokolay „Samson” cimű operáját. © TERJESSZE LAPUNKAT
