Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-14 / 7. szám

Thursday, Feb. 14. 1974 7 Egri Károlyné Nezem a kezet. Nem finnyás urikez: földek sara, puszták szele cserzette érdesre, kemenyre. S mégis valami csodálatos könnyedséggel, valami egészen melyről származó biztonsággal siklik az irótoll a papiron,s mint a tavasz varázsütésere, keze nyomán tarka rétek nyilnak, tündéri virágok, „bukréták” mosolyognak az emberre. A „varázsló”: Egri Karoly ne, vagy ahogy a Kalo­csai Nepmuveszeti es Háziipari Szövetkezetben hiv- ják a hires iröasszonyt: Marcsa néni. Iroasszony? A kalocsai nyelvhasználatban iroasszonynak nevez­tek azt a parasztasszonyt, aki mindennapi munkája mellett a népi himzesek elorajzólásaval, „kiirásaval” foglalkozott. Hogyan lesz valakiből a forrnak, a szinek értő ■ mestere? Marcsa néni igy vall erről: — Mar kisiskolás koromban első rajzoló voltam. Ha volt egy kis szabad időm, rögtön elővettem a ceruzát, és megpróbálkoztam az öregektől ellesett mintákkal. Tizenöt éves voltam, amikor egyszer föl­vitték Pestre, a Mezőgazdasági Kiállításra, és tálán ez volt az a nap, amikor örökre eljegyeztem magam a népművészettel. Hat évvel ezelőtt léptem be a szövetkezetbe mint bedolgozó, most pedig tervező­ként dolgozom. Csodálatos művészét ez. Újra és újrateremti ön­magát, Motivumainak számát a változatok kimerit- hetetlen lehetosege miatt aligha lehetne pontosan megállapítani. Egy szakmari parasztlányka egyszer 529 motívumot gyűjtött össze, de ez meg koránt- 1 sem a felső határ — mert ilyen nincs is! Ez hat a tit­ka annak, hogy a kalocsai kürás alapján készült né­pi hímzés rajzban es színben azonos módón kétszer nem fordulhat elő. íme egy színes csokor a kalocsai viragmotivumok népi elnevezéseiből, istenkepapu- csa, csöngetóvirág, szegyónvirag, kikapósvirág, szö- mermesliliom, papuluska, tűskösrúzsa, ördögszöm es sok más csengó-bongo nevű tünemény. A szinpompás kalocsai népművészét, különösen a hímzés és pingálás (falfestés), most éli reneszán­szát. Felfigyelt rá a nagyvilág, s a kalocsai író- es pingálóasszonyok szívesen látott vendégek minde­nütt, ahova elviszik a fény művészétét. Marcsa néni, az egyszerű homokmégyi parasztasszony előtt 1968- ban tárult kapu a világra. így mesel élményeiről: — Első utam a hires csipkevarosba, Brüsszelbe vezetett,aztan 1969-ben Milanóban, 1970-ben pedig Moszkvában jártam. Tavaly Szíria fővarosában, Damaszkuszban voltam, néhány napja pedig Hel­sinkiből jöttem haza. Mindig, mindenütt nagy szere­tettel fogadták, órákig elálldogaltak mellettem, és néztek ahogy dolgozom. Legnagyobb elmenyem? A sok tengörlátás... Az valami csodalatos! Amikor megérintettem kezemmel a vizet, azt hittem, álmo­dom: soha nem hittem volna, hogy egyszer életem­ben eljutok majd oda. Persze, Marcsa nénit itthon is rengeteg tennivaló várja. Elhalmozzák megrendelésekkel, ami szinten egyik jele a megbecsülésnek. Nem is olyan régen például a világhírű amerikai filmszineszno, Elisabeth Taylor számára tervezett egy álomszép stólát, de munkáiból jó néhányat mondhat magáénak egyik leglelkesebb hive: Japán magyarorszagi nagykövete. A homokmégyi hazban van egy szoba, amely olyan, mint egy viragoskert. Valamennyi viraga az ó keze munkája, egy ihletett művesz remekei. Egri Károlynét úgy ismertem meg, mint egy elé­gedett, boldog embert. Mert igazán boldog lehet az, aki olyan világot teremthet magának, melyben er­dők, mezők virágai, a fák, füvek tiszta zöldje bol­dogítja az embert, a művészt. Csapai Lajos Farkas Zemplénben A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem nemzet­közi prepalálo műhelyébe a Borsodi Állami Erdö- es Fafeldolgozó Vállalattól értékes küldemény: egy hatalmas szürkefarkas érkezett. A zempléni hegyekben bukkantak ra a tetemére, az állat a ró­kák mérgezésére szánt eledeltől pusztult el. A fel- tetelezés szerint az Európában kiveszőiéiben lévő vadallat a szlovák Kárpátokból eleséget keresve ke­rülhetett át magyar területre. | SOBEL OVERSEAS CORP. IVVJI rAHAVilÄVCrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 KIVÍV ft IvlIuYIIOIltfCU — TELEFON: (212) 535-6490 — UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A. Magyarországra. — TUZEX Csehszlovákiába / i - - - .......-...... ■ - ­KÖR SPORTCSARNOKOT KAP BUDAPEST Budapestről sokszor mondjak a külföldiek, hogy valóságos “sportváros”, sok szép létesítménnyel, ki­tűnő sportolókkal, a versenyzői utánpótlás nagy ba zisával. Ahhoz viszont, hogy a fejlődés folyamatos legyen, újabb es újabb pályák, uszodák, csarnokok epitese szükséges. Igaz, meg varat magara a fovaros nagy sportcsarnokának epitese, de örvendetes, hogy közvetlenül a hires Népstadion szomszédságában, egy kisebb fedettcsamok munkálatai mar megkez­dődtek. Az osztrák dr. Kurt Köss szabadalma alapjan épül ez a körcsarnok, amely 50 méteres átmérőjű, játék­téré 22x44 meteres. Ez annyit jelent, hogy minden teremsportnak megfelelő otthont nyújt: lehet itt kosárlabdázni, röplabdazni, vívni, asztaliteniszezni és igy tovább. A tervező osztrák mérnök természe­tesen gondolt a nézőre is, ennél a tipusu csarnok nál az egyik oldalon ezer személyes tribün épül amely tökéletes rálátást, kifogastalan elhelyezést biztosit a szurkotoknak. Ezzel meg nem “merül ki” a csarnok, mert egyeb helyisegek egesz sora is all majd itt rendelkezésre-, öltözők, irodák és egy torna­terem is, ahol bemelegíteni, edzeni is lehet. A szépvonalu, modern körcsarnok épitese 28 mil­lió forintba kerül s minden remeny megvan arra, hogy 1974 középén atadjak rendeltetesenek. A spor­tolók, a szövetségek mar nagyon várjak az avatast es tervezik azt is, hogy milyen nagy esemenyek szín­helye legyen. Az első minden bizonnyal az 1975. évi vivo világbajnokság, amely itt és a szomszédos, mar meglevő,Olimpiai Csarnokban fogadja a sportág leg­jobbjait. A budapesti után legközelebb Tatabányán, Szol - nokon es Kaposvárott épül hasonló létesítmény, sót tervezik, hogy a későbbi 120 meteres átmérőjű tíz­ezres nagy csarnokot is ennek a mintájára epitik fel. MMMMMMMMMMMMMMMMMMMM Töltik a föld alatti tavat Megkezdődött Magyarország első föld alatti mes­terséges tavának feltöltese. A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal több mint egymillió forint költ­séggel tovább építi a Baradla-barlang kijáratánál kialakított pihenoközpontot, a barlangban pedig a csaknem fel kilométer hosszú és 20-25 méter széles csónakázótó medrét most töltik a föld alatti patakok vizével. A tó feletti cseppkő vés szikla­mennyezetet mintegy száz reflektorral világítják meg, s februárban a kialakult tó vizére bocsátják a négy, egyenként 20 személyes akkumulátor-meg- hajtásu csónakot. 'a A szegedi szabadtéri játékok végleges programja A szegedi városi tanacs végrehajtó bizottsága jó­váhagyta a szabadtéri játékok 1974. évi vegleges programját. Eszerint az idén folytatódik a klasszi­kus magyar drámák bemutatása a Dom téri színpa­don. A játékokat július 20-án Vörösmarty-.Czillei és a Hunyadiak cimü kétrészes történelmi drámájá­val nyitják meg. Kacsóh Pongrác János vitézé — julius 26-an, 28-án, augusztus 2-án és 10-én — szerepel a műsor­ban. Fellép a játékokon a több mint száztagú minszki balett. A Magyar Állami Népi Együttes uj, egesz estet betöltő műsor-összeállítással lép majd színpadra augusztus 15-én, 18-án és 20-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom