Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-07 / 6. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ i •' ELMENTEK OK Az élet folyamata: aki született, meghal. Legyen az jó, vagy rossz, — a vég biztos. így aztan a legjobbak, a legértékesebbek is eltávoznák. Két asszonytársról akarok megemlékezni, akik évtizedeken át itt éltek és harcoltak velünk, itt küzdöttek egy szebb, jöbb jövőért. A második világháború befejeződése után visszamentek szeretett szülőhazájukba, áttették munkásságuk teret abba az országba, amelyet sohasem szűntek meg szeretni. TOMANICKA KATICA férjével, Kálmánnál Chicagóban élt. Mindkettőjük neve országosan ismert volt, szinte mintaként minden magyar mozgalmi körben. Tomanickáék otthonának ajtaja mindig nyitva volt mindazok szamara, akik mozgalmi körúton voltak Chicago es kornyékén. Kicsiny otthon volt, egy hálószobával. Ha a vendég no volt, Kálmán aludt más szobában, ha férfi, Katica költözött ki a hálószobából. Katica szücsmunkás volt. Munkája mellett talált időt a mindenkori magyar munkáslapok (a Magyar Szó elődei) számára, az IWO betegsegélyzö, az International Labor Defense és ki tudna felsorolni, meg mi mindenre. A Nők Világának lelkes terjesztője, árusítója volt. A háború alatt a Chicago-i North Side-on Katica vezetése mellett az ottani női csoport kötött, varrt, süteményt sütött es küldött az amerikai es a szövetséges katonáknak. Háborús kötvényeket és bélyegeket árusítottak a háború megnyerése céljára. Katica majdnem minden nap kint volt az utcán árusítani. Egyetlen fiuk Kami (Kálmán) a 30-as evekben a Szovjetunióba ment és a háborús évek folyamán mindössze csak annyi hirt tudtak kapni róla, hogy megnősült és a szovjet hadseregben van. Katica nagyon bánkódott fiáért és hogy férje ne lássa, az éjszakát sírta át erte. 1946-ban, röviddel a felszabadulas után, a két Tomanicka visszament szeretett szülőhazájába. Már előbb értesültek, hogy Kami is ott van. Segítettek a romeltakarításban es mindenben, amit az akkori, rombadőlt Magyarország talpraallitása megkívánt. Szép otthonuk volt és 1953-ban Katica büszkén mutatta be nekem Kálmán U-t és a 9 hónapos Kálmán Ill-t. Kálmán I. jónehany evvel ezelőtt elhunyt. Később Katica Budán abban az idősök otthonában kapott helyet, ahova csak az ország legjobbjai jutnak. Es most már ö is elment. Emlékét sokan őrizzük es munkája alapkőül szolgál az amerikai és a magyar nép jövőjénél; felepitesehez. • Nehéz elhinni, hogy a mi Molinari Bertánk nincs többe. Itt élt New Yorkban Magyarorszagba való visszatérte előtt. Úgyszólván naponta láttuk, gyűlésen, pikniken, összejövetelen, pedig naponta dolgozott. mint szücsmunkás kereste meg a megélhetéshez és a sokféle célra adományozott szükséges összeget, j Mert mindig adott. , A munkásság és az amerikai nép problémáival | a szűcs szakszervezet harcain keresztül ismerkedett i meg. Megértette és magáévá tette azt, hogy a kapitalista rendszerben a nép, a munkásság csak harcokkal képes barmit is elérni. A szűcs szakszervezet Molinari Berta es a többi hasonló harcosok küzdelmével elérte, hogy a szakma annakidején New York-ban 100 %-osan szervezett lett. A szűcs uniónak és más hasonló erős szak- szervezeteknek köszönhetjük, hogy ma a munkanélküli biztosítás az egész országban létezik. Az Amerikai Magyar Nők Egyesülete Béke Kampányára kiadott gyüjtőivekkel Berta az utcákat járta,’ tettleg bántalmazták őt, sőt volt olyan is, aki lábon rúgta, de igy is öt ivet töltött meg aláírásokkal. Egyizben New Jersey-ben egy pikniken volt, ahonnan 18 új Nők Vilaga olvasót hozott. Magyarország felszabadulasa után csomagokat I küldött, csomagra valót gyújtott, segített a csomagolásoknál, gyűjtött és adott a küldési költségekhez. Aztan hire jött, hogy falujának iskolájában a padok elpusztultak. Gyújtott, hogy az ottani gyermekek mielőbb tanuláshoz kezdhessenek. 1951-ben aztan ó maga is visszatért falujaba, de hamarosan Miskolcon foglalta el helyét különböző munkákban. Fáradhatatlanul dolgozott úgyszólván életének utolsó órájáig a partszervezetek, a Vörös- kereszt es a Hazafias Népfront kereteben. Regi harcostársai megbecsültek Bertát. 1965-bent amikor látogatóban volt itt, nagyon szép programos összejövetelen ünnepelték Ben Gold-dal együtt, es szép ajándékban részesítették. Barátnője és harcos társa ezt iija róla: „Magaval szemben nagyon puritán volt, de az emberek jólétéért szívesen áldozott. Adott az arvizkarosultak- nak, Vietnámnak, a Gyermekváros építésére es legtöbbet az itteni Szociális Otthon építésére, ahol utolso napjáig élt. Szobája falan még most is ott van a tábla: „Molinari szoba.” A magyar állam es magyar nép öt evvel ezelőtt a Szocialista Hazaért erdemeremmel tüntette ki. Miskolc város pedig díszpolgárává fogadta. Ezt a kitüntetést mar nem tudta átvenni. A munkásmozgalom fáradhatatlan harcosát a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc Városi Bizottsága és Borsod megye Tanácsa saját halottjának tekintette. Ettől a nagyszerű asszonytárstól veszek búcsút, az amerikai haladó szellemű magyarságnak jórészével együtt. Molinari Berta emléke még sokáig itt marad velünk. . H KAPHATÓ j © Horváth Ilona: I Magyar Szakácskönyv 1 (gj 388 oldalas teljedelemben @ H Ára: $ 2.50 ^ ^ ■§í Megrendelhető: a Magyar Szó Kiadóhivatalában ä II 130 E16 St. New York, N.Y. 10003/jgé Thursday, Feb. 7. 1974 Mrs. Guggenheimer Az uj polgármester, Abraham Beame, Elinor Guggenheimer-t nevezte ki New York város uj Consumers Affairs Commissioner-janak. Ez a közügyekben eddig is nagyon aktiv nő lelkesedéssel néz elébe új megbízatásának, amelyben majd nehez problémákkal kell szembenéznie. Eddigi tevekenysegei sokoldalú társadalmi szolgálatot foglalnak magukban. Aktiv volt napközi Otthonokban, tagja a városi Tervező Tanácsnak, társelnöke a városi Head Start bizottságnak, es több városi, közügyi intéz|nénynek is dolgozott. Azonkívül a New School for Social Research tanara és a WOR televízión is rendszeres előadásokat tart. Gazdag családból származik. Apja bankár volt és férje, Randolph Guggenheimer egy kiváló ügyvédi társulat beltagja. Mrs. Guggenheimernak az a véleménye, hogy olyan nő, aki nem családfenntartó, sok előnyt élvez. Kifejlesztheti képességeit es tetszése szerinti téren tevékenykedhet. Mint mondotta: „ha mint a családfenntartónak, gondjaim lennenek, nem mernek különböző uj dolgokat megpróbálni. Sok minden érdekel és azt az érdeklődést igy kielégíthetem.” Tanulmányait a Vassar egyetemen kezdte és a Barnard egyetemen fejezte be. Házassága után két fiút nevelt fel; mikor már ezek felnőttek és otthonról elmentek, Mrs. Guggenheimer igazi aktiv eletet kezdett. Újból beiratkozott az egyetemre (a Colum- j bia egyetem tanárképzőjébe), mert „pedagógiai képzettséggel a nők sokat képesek tenni a közért.” Nem szeret balba járni, az ilyesmi untatja. Szeret dolgozni és nagyon szereti New York városát. Televíziós programját hivatalba lépése után is folytatja, mig megfelelő pótlást találnak, de az erte kapott honoráriumot jótékony célra adja. Arra tö- l rekszik, hogy több árellenort alkalmazzanak és sür- i getni fogja, hogy nők nagyobb számmal vegyenek részt a városi kormányzatban. „Rendkívül nagy I szükség van a fogyasztok alaposabb tájékoztatására, mert amint látom, a fogyasztók problémái egyre szaporodnak.” i Egy vaskos, fekete fedelű bejegyzési naplót mindenüvé magával visz, amelyben a legaprólékosabb részletektől a legfontosabb napi teendőkig, minden benne van. Egy kis diktáló szerkezetet is hord magaval s kétszer hetenként bejáró titkárnője legepeli a feljegyzéseket es elintézi a levelezést. Minden : jtargyról gondos kartotékot tart és jól beosztja ten- ; nivaloit. Azonkívül szeret fózni, kézimunkázni és férjével együtt kinai porcelánokat gyűjt. Estéiket a taVsadalmi életnek szentelik. New York város fogyasztoközönsege sok reményt fűz Elinor Guggenheimer fogyaszto-űgyi adminisztrálásához.
