Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-31 / 5. szám

Thursday, Jan. 31. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ UJ ÉLET A TISZA MENTEN Felavattak 1973-ban a Tisza-menti Kiskörénél, a második legnagyobb magyar folyón epitett uj vízlépcsőt, s ezzel fontos szakaszához érkezett a nagyara’nyu vállalkozás, amely a Tisza szabályozá­sával, hasznosításával körülbelül egymillió hektár területen uj életkörülményeket teremt. A kiskörei vízlépcső és a csatlakozó beruházások epitése ot es fel esztendővel ezelőtt kezdődött, több, mint 12 millió köbméter földet mozgatták meg, háromezer tonna acélszerkezetet építettek a műbe, átlagosan ötezer ember dolgozott e nagy vállalkozáson; 41 km hosszúságban megemelték a Tisza partvonalat, helyenként — kanyarok átvágásával — teljesen uj medret építettek a nagy folyónak. A beruházás első ütemének elkészültével 70 ezer hektár terüle­ten válik lehetővé a korszerű, öntözéses gazdálkodás. EURÓPÁBAN A NEGYEDIK A Tisza völgyének vizszabályozása méreteiben egyedülálló Magyarorszag történetében, nagyságát jól jellemzi, hogyha teljes egészében elkészül (Euro­pa negyedik legnagyobb vízgazdálkodási rendszere lesz. Jelentőségét kiemeli, hogy az ár- és belvíz­védelem mellett hasznosítják a vizierőt, hatalmas öntözőrendszert építenek ki, s nem utolsó sorban fejlesztik, korszerűsítik a viziüt hálózatot. A tervei valóraváltásával a Tisza völgyében jelentősen meg­gyorsíthatják az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését. Elég arra utalni, hogy jelenleg is e terület adja az ország ipari termelésének egyharmadát ,a mezőgaz­dasági termelésnek pedig több, mint a felet, de a további fejlődésnek mindinkább akadálya volt a gyakori vízhiány. A mostani szabályozási munkák alapvetően arra irányulnák, hogy kiegyenlítsék a Tisza szélsőségesen ingadozó vízjárását, tavasszal összegyűjtik a vizfeles- leget, s azt szabályozottan az igényekhez igazodva bocsátják a lakosság, valamint a tiszamenti ipari es mezőgazdasagi üzemek rendelkezésére. A mező­gazdaságilag hasznosítható időben ugyanis a csapa­dék a szükséges 500-600 milliméterrel szemben ál­talában 300 mm alatt marad ezen a vidéken. A vízlépcső a vizszint jelentős megemelésével lehetővé teszi, hogy Magyarorszag második legnagyobb fo­lyója nyáron kétszer annyi vizet adjon, mint a meg­építése előtti evekben. E hatalmas vállalkozás 1966- ban kezdődött, s teljes befejezése az 1980-as evek kozepere varhato. Addig megépül még a csongrádi vízlépcső is, amely Kisköréig duzzasztja majd fel a folyót; végső soron mintegy 300 ezer hektár terü­letre ad majd a Tisza öntözővizet. 5-10 MÉTERREL EMELKEDIK A VIZSZINT Erre az időre számos más létesítmény, igy egy hatalmas tórendszer is elkészül. A több mint 120 negyzet-kilométer kiterjedésű mesterséges tó létre­hozásával megteremtik a Tisza-táj üdülési, idegen- forgalmi és vizi-sportolási lehetőségét. Jellemző a tó méretére, hogy a Balaton után ez lesz Magyar- ország második legnagyobb tava, területe kb. egy­ötöde a Balatonénak. Csúcsidőben 400 millió köb­méter vizet tárolnak majd itt. A vízlépcsőnél fel­épül egy évi 120 millió kw/óra villamosénergiat szolgáltató erőmű és az érintett Tisza-szakaszon (Kisköre és Tiszalök között) megteremtik a bizton­ságos hajózás feltételeit. A duzzasztás-szintje 1985-1986-ra eleri a végle­ges, 91.20 méteres magasságot s igy a folyó 120 km-es szakaszán átlagosan 5-10 méterrel megemelik a Tisza szintjét, megszüntetve a korábbi nagy viz- ingadozasokat, s az egykor aszályos Alföld városai­ban és falvaiban a fejlődés uj távlatait nyitják meg. Elég megemlíteni, hogy mintegy négymillió ember el e körzetben, az ország összlakosságának kb. 40 százaléka, s a nemzeti vagyonnak is 42 százaléka itt összpontosul. A fejlődéssel együttjáró igényeket pedig jól szemlélteti, hogy a Tisza-menti ipar és mezőgazdaság a jelenleg évi kétmüliárd köbméter­rel szemben 15 ev múlva várhatóan évi negymilliárd köbméter vizet igényel. Az új mű megépítésével lehetöve válik ezeknek az igényeknek teljes és egyen­letes kielégítése. TRANSZKONTINENTÁLIS HAJÓÚT E vízrendezési munkálatok szorosan kapcsolód­nak a Tisza közös vízgyűjtő területén a környező országok közöf kialakulóban lévő együttműködés­hez, mely munkálatok összesen 160 ezer négyzet- kilométer területet érintenek. Csatlakozik a kiépí­tés alatt álló nagy transzkontinentális viziutrend- szerhez is. A következőkben ugyanis megépül a Tiszát a Dunával összekötő csatorna s igy a Fekete tengert és az Északi tengert összekötő hajózásra alkalmas európai viziut fontos összekötő szakasza lesz a Tisza, amelyen 1500 tonnás folyam-tengeri hajók is közlekedhetnek majd. A kiskörei vállalkozást a nemzetköziközvélemény is nagy érdeklődéssel kiséri s a FAO szamára pél­dául a vízlépcső es az öntöző rendszer egyben kísér­let is, amelynek eredményeit más országokban kíván­jak hasznosítani. A Tisza mentén 400 korszerű öntözéses gazdasagot alakítanak ki, s ezt megelőző­en hét modern gazdasagot hoznak létre, amelyek közül ötöt a FAO támogatásából szereltek fel. A Tisza nagyjelentőségű szabályozása es hozza csat­lakozó beruházások tehat nemcsak Magyarország egy jelentős területén teremtenek uj életfeltételeket, de egyúttal jelentősen hozzájárulnák a vizhasznosi- tas nemzetközi programjainak megvalósításához is. Újítsa még előfizetését! MAGYARORSZÁGON GYÁRTJÁK A LEGJOBB SZEMÜVEGLENCSÉT Vagy három eve lehet, hogy uj szemüvegre volt szükségem. Elmentem a vénnyel az egyik legforgal­masabb optikai üzletbe és Zeiss lencsebői Ttértem elkészítését. A kiszolgáló azonnal kijelentette, hogy # sokáig kell rá várni, az NDK-ból jön. Megrendeltem. Fél evet mondott, de majdnem egy év telt el, mire megkaptam, úgy, hogy kénytelen voltam egy mási­kat rendelni közben. Mindez azonban megváltozott azóta... Mátészalkán elkészült Európa egyik legnagyobb szemüveg-lencse gyára, a MOM (Magyar Optikai Müvek) égisze alatt. A gyártás már folyamatban van, 1975-re 20 millió lencse gyártását tervezik évenként. Ez a rendkívüli fejlemény annak köszönhető, hogy megallapodas jött létre a jénai (NDK) Zeiss művekkel, amelynek értelmében az NDK magyar partnerei megvásárolták a Zeiss lencse licenzet, a legmodernebb gepekkel együtt. Ezzel egyidejűleg a Zeiss Müvek átadta magyar partnereinek régi pia­, I » I , ca jórészét is. A budapesti MOM 1946 óta gyárt szemüveg- lencséket, 1973-ban 8 millió lencsét gyártott, 130 ezer kombinációban. A tervek szerint 1974-ben 10 millió lencsét gyártanak es ha az uj gyár eleri teljes kapacitását 1975-ben, 20 millióra emelik a gyártást. Jelenleg a gyártott lenesek 75 %-a exportra ké­szül. Szakértők velemenye szerint ez 90 %-ra emel­hető. A tradiciós, illetve a megszokott és a speciális lencsék ma több mint 40 országba kei ülnek. Többek között a NSZK, az Egyesült Államok, Francia- és Olaszország Megrendelők. Főbb típusok a gömbö­lyű és az íl ztígmatikus lenesek, továbbá olyan bi­fokális lenesek, amelyeknél nem latszik az elválasztó vonal. Színes leneseket is készítenek. Megkezdték a műanyag (plastic) lencsék gyártását is teljes szé­riában. Megvan a lehetőség ahhoz, hogy Mátészalka a világhírű Zeiss technológiával gyártott szemüveg- lencsével az óriási kereslet következtében a világ egyik legnagyobb gyara lesz. A ZEISS OPTIKAI MÜVEK Carl Zeiss 1846-ban alapitotta Jenában. Tulajdo­nosai titkos szerződéseket kötöttek más gyárakkal 1921-ben es U.S.A.-t kivéve az egész világpiacot ural­ták. A II. Világháború után az NDK kormánya a Zeiss üzemet államosította. A Zeiss Müveknek leányvállalatai voltak a NSZK-ban is. Ezek a hágai nemzetközi bírósághoz fordultak, hogy a Jéna-i müveket különböző ürügyekkel a NSZK-ba telepít­sék át. Hosszú időn keresztül folyt a per, végül is a jéna-i foüzem lett a nyertes. Nem volt kétség az­iránt, hogy á Carl Zeiss Optikai Művek, jénai üzem­kent volt eredetileg bejegyezve. A világhírű qeg egyik legismertebb gyártmányát, a szemüveg-lencsét most Magyarországon gyártják, ugyanolyan gepekkel, ugyanazzal a technológiával és dokumentációval, mint ahogyan azt Jénában gyár­tottak. . ügy velem, hogy ha legközelebb szemüvegre lesz szükségem és ZEISS lencsét óhajtok venni hozzá, hamarosan megkapom a Mátészalkára küldött ren­delést. Fodor Erna S —

Next

/
Oldalképek
Tartalom