Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 4. szám
6 Thursday, Jan. 24. 1974 . óhaza A torony belső kapubejárata felett 1928-ban helyezték el Kisfaludi Stróbl Zsigmond domborművét, amely a város lakóinak hűségét fejezi ki. 1921-ben a város lakói népszavazással döntötték el, hogy Magyarországhoz akarnak-e tartozni. Ebből az epizódból és a Kisfaludi Strobl művészi alkotásából származik a hűség városa elnevezés. A városkapuhoz vezető út, az Előkapu, a századok során szinte teljesen eltűnt. A muzeológusok a fennmaradt emlékek, rajzok és tudományos következtetések alapján többéves munkával az Előkaput ismét feltárták. A feltárással együtt a második világháború viharaitól és az idő vasfogától megrongálódott tornyot is restaurálták. Az Előkaput és a tornyot a környezetbe illő rekonstrukciós építménnyel egészítették ki. Ebben rendezték be az Előkapuban feltárt ásatási leleteket. Itt kapott helyet a jelenkori „toronyőrség”, az Előkapu múzeum személyzete is. A rekonstrukciós munkálatokkal és az Előkapu feltárásával Sopron új, rendkívül értékes színfolttal gazdagodott. A város lakói és a turisták a kijavított toronylépcsőn könnyen feljuthatnak a kilátó karzatig. Gyönyörködhetnek a csodálatos panorámában. A viszonylag fárasztó „turisztika” után kellemes, szép környezetben, az Előkapu teraszán pihenhetnek. Lónyai Sándor 1 yugat-Dunántúl egyik legközismertebb idegenforgalmi történeti nevezetessége a soproni Város- torony új, muzeális résszel gazdagodott. Az elhagyott római város falai között a 11. században a magyar királyi hatalom helyi képviselője rendezte be székhelyét. II' Endre király támogatásával a várost három erős kőfallal és vizesárokkal vették körül. A 13. században elkészültek a toronybejárók. Ezek közül egyhez, a mai Várostorony alapjaként, az eredeti római falak alapjait is felhasználták. Az 1409-es feljegyzésekben lehet először olvasni a mai napig megmaradt Várostoronyról. Az 1562-es bécsi naptár pedig az illusztrációk között megtalálható a soproni Várostorony akkori képe. Évszázadok során a híres várostornyot számos alkalommal átalakították. 1605-ben, a henger alakú alsó toronyrészen levő fakarzatot lebontották és helyére kőből maradandót faragtak, öt esztendővel később a toronyba órát szereltek. Ez a változás Lackner Kristóf, az akkori polgármester által készített rézkarcon is látható. A toronyóra kezelését a toronyőr végezte. A torony- őr és annak három trombitása a toronyban lakott. A toronyban tartózkodók jelezték az ellenség és az előkelőség közeledését, valamint azt, ha idegenből a városba bort szállítottak. Az idő múlását a kürtösök negyedóránként jelezték. Ez a szolgálat csak 1885-ben szűnt meg. Az 1676-os soproni tűzvésznek a torony is áldozatul esett. A helyreállító munkálatokat a tűzvész után azonnal megkezdték, és 1681-ben fejezték be. Ekkor alakult ki az 58 méter magas torony mai formája. Az Előkapu a feltárás után BUDAPESTI HANGULATKÉP Tavaly elkerült bennünket a tél. A hőmérő higanyszála alig süllyedt a fagypont alá. Havat ha mutatóba lehetett látni, fent a Szabadság-hegyen. Bent a városban nem akadt dolga a hokotróknak, farsangjuk volt a házmestereknek. Hanem az idei tél kitett magáért. S milyen alattomban érkezett! November 29.-en,ugy délután három óra tájban némi apró pihe kezdett szállongani. Csak annyi, mint amikor a felettünk lakó lesöpruzi a párnáit. Hanem félóra múlva már fehérbe borult a világ, az utca szemközti részé is csak halovanyan látszott at a sűrű hofüggö- nyön. Este fel hat tájban, mikor Szabolcs fiamért mentem az iskolába, bokáig süppedtünk a hóba, 10- 13 centis hószőnyeg borította a földet. Szabolcs félcipőben ment reggel iskolába, ki sejtette volna előre a fergeteget? S most az iskola előtt ugrándozva, félig megtelt cipője hóval. Ahogy gyúrjuk a süppedő hószönyeget, elsiklik mellettünk egy szánkó es a rajta ülő kis lurkóval az én fiam nagy sziat vált,. —Osztálytársak? - kérdezi a gyerekekre az asszonyka, s fiamat a szánkóra invitálja. Magam is a gyeplőhöz állok, megindul köztünk a diskurzus. —Jól tanul a gyerek? - érdeklődik fiam eredmenye iránt, s nekem pedagógus Jetemre fogalmam sincs, hogyan is tanul Szabolcs. Tudniillik az általános iskola első osztályában félévig nem kapnak osztályzatot a gyerekek. Lehet, talán később sem, annyi minden változott mostanában, nehez lépést tartani vele. Am a tanítónők úgy vélték, ha nincs is osztályzat, valahogy értékelni kell a gyerekek teljesítményei. Kitalálták a törpét. Egy darabka kartonra a játéknyomda törpe figuráját nyomják, ezt hozza haza a gyerek, ha jól szerepelt. A másik két elsős osztályban a mackó és a ház figurákat használják. Hozza is Szabolcs szorgalmasan a törpékét. írásból már kapott 24-t, olvasásból viszont csak négyet szerzett. Most aztán nem is tudom, hányadán állunk, majd félévkor kiderül. Egyébként Szabolcs a néhány eve meghonosodott úgynevezett iskoalotthonos osztály bajár. Egész nap bent vannak az iskolában, mint a mostani nagyszülők hajdanában. Azzal a különbséggel, hogy a tanórák felét délelőtt, a másik részét délután tartják. Közben megírjak a leckét, megtanulják a feladatokat. Meg a táskát sem hozza haza a gyerek az iskolából, csak hét végén. Ebben a rendszerben csak öt nap van tanítás, állandó szabad szombatosok. Napközben nem is jönnek haza a nebulók. Az iskola ad reggelit, ebédet, vacsorát. Szerény térítés ellenében. Én heti 40 forintot fizetek Szabolcs egesz heti kosztjáért, ugyanannyit a kisebbért, Ajtiert az ovódaban. A két gyerek heti kosztbefizetese összesen 80 forint. Viszont en a szerényen fizetett pedagógus is megkeresek a kollégiumban napi 100 forintot. Meg egy erdekesseg! Az említett rendszerben tanuló kisdiákok lefekszenek ebed után az iskolában. Összecsukható tábori agyakat raknak szét a tanteremben, itt pihennek egy órácskát. A kutya nem eszi meg a telet! Tartja egy régi magyar közmondás. No, tavaly mindenestől bekebelezte, hanem az idén felé sem szagol. A nagy hóesésre két napra 12-16 fokos hideget mutatott a hőmérő. Vasárnap délelőtt volt, s előttünk ez a parkokkal, szeles sétáló sávokkal tarkított Szakasits ut olyan kihalt volt, mintha még fénykorát eine a magyar futball s eppen nemzetközi mérkőzést közvetítene a televízió. Del felé azután megjelentek a legbatrabb gyerekek szánkóikkal. Sik vidék ez a Kelenföld, körben hegyek a lathatáron, de a lakótelep 9-16 emeletes hazai síkon ülnek. Előttünk a Budafoki-hegyek, mögöttünk a Gellérthegy, Sashegy, a Rózsadomb vonulata, még távolabb a Széchényi - hegy, Szabadsag-hegy a tv-toronnyal. De itt a síkon egy ketmeteres szintkülönbségnek is örülnek a gyerekek és meglovagolják szánkóikkal. Hanem ez az idei öröm sem tartott sokáig. Alig mult a Mikulás, kezdett csöpögni az eresz, majd olyan eső jött ra, hogy mind eltüntette a havat. Csillognak kint a járdák, sárra ázott a park. A gyerekek ugrándoznak is körülöttem a szobában. E— lőttünk a Budafoki-hegyeken egy halvány hócsipke- szegely emlékeztet még a hamar elvonult koratéli napokra. , , Horvath László Tatabánya Karsztvíz- tárolók épülnek Tatabanyán, a szőlőhegyi karsztvizakna mellett két, egyenként 2000 köbméteres víztároló építését kezdték meg. A csaknem kilencmillió forintos beruházás enyhíteni fogja Tatabanya és Tata vízellátásának gond- jait. A távlati tervek szerint ezt a karsztvizet a főváros es Tatabánya között tervezett vízvezetékbe is bekapcsolhatják. ILLÉS BÉLA A tavalyi év végén Darvas József, az új év első napjaiban ülés Béla távozott el az élők soraiból, hosz- szas betegség után. A világhírű “Kárpáti rapszódia”, az “Eg a Tisza”, a “Fegyvert s vitézt éneklek” írója az anekdoták koronázatlan királya ez az éppen keresetlen köznapiságában rendkívüli ember, az elmúlt években már csak szanatóriumi látogatóit vidíthatta fel és gondolkoztathatta el. ülés Béla elhunyt, de egyéniségének derűjét megőrizzük emlékezetünkben , írásait pedig továbbra is szívesen olvassuk.
