Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-17 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 17. 1974 A kenguruk végnapjai Szoyjet-Litvania tengerparti varosaiban Klaipeda- ban, Vilniusban sok-sok üzlet kínálja a feldolgozott borostyánt. Pallangában, a hires tengerparti nyaralóhelyen gyönyörű muzeum mutatja be a látogatóknak a borostyánkő születését, múltját, a feldolgozás lehetőségeit. Mi is az a borostyánkő? A fenyőfák könnye: a gyanta. 40-50 millió évvel ezelőtt azon a tájon, ahol most a Balti-tenger van, hatalmas őserdők állották: óriási fenyoerdok. Ezek a fenyőfák — épp úgy, mint a mostaniak — gyantát izzadtak ki, ragadós, nyúlós nedvességet. A földkéreg változásai következtében az őserdők helyet tenger foglalta el az évmilliók során es az őserdők kincséből a tenger kincse lett. A tenger ellepte a fenyőfákat, azok azonban gyantakincsüket azóta is adják, mutatják az embernek. Dagály után a tengerparton ma is ezrevel mennek az emberek a tengerpartra, keresik a kisebb- nagyobb borostyánköveket, amelyeket a viz sodra kihozott és gyűjtik őket. Haszonért? Azért is, meg a szépségükért is, hiszen csodálatosan csillognak, fenylenek, áttetsző szépségük minden drágakőnél mutatósabbá teszi őket. De folyik a nagyüzemi kitermelés is. A palangai borostyán múzeumban az tűnik fel leginkább, ahogyan kivetítik a néző számára, mi mindent őrzött meg a borostyánkő a múltból. Ugyanis a kőnek régészeti, tudományos jelentősege is van. Nemcsak az, hogy megőrzi a bizonyítékot: sok-sok millió évvel ezelőtt hatalmas fenyoerdok voltak a földön. Mást is megőriz: a borostyánkőbe merevülve láthatjuk a 40-50 millió évvel ezelőtti rovarvilkgot. A rovarok ott éltek az erdőben, sétáltak a fák kérgein, a füveken, bokrokon. A gyanta rájuk csöppent s egyszeriben megmerevítette okét, félbemaradtak a mozdulatok, nem tudták többé befejezni őket. Egy apró pattanóbogár nyitott szárnnyal kö- vult szoborrá, egy légy peterakas közben vált millió éves emlékké. Megőrzött a borostyánkő legyeket, pókokat, poloskákat, csigákat, kagylókat, rákokat, moszatokat. Megőrizte őket és felmutatja a mai kutatóknak: ilyen volt annak a kornak az állat- és növényvilága. Eddig több mint 8000 bogárfajtát sikerült megkülönböztetni a borostyánkőbe zart állatok közül. A palangai múzeumban eppen az a csodálatos, hogy egyszerre mutatja fel a borostyánkő szépségét es biológiai jelentőségét: múltat őrző erejet. A borostyánkő azonban nagyon régóta kedvelt ekszer is. A történelemből ismeijük a hires „boros- tyanutat”, amely a Baltikumból Eszak-Italiába vezetett, s áthaladt Magyarországon is, érintve Székesfehérvárt és Sopront. Olasz és litván kereskedők szállították ezen az utón a tenger kincsét olasz damak- nak, akiknek pénzük is volt ra, hogy megvásárolják. A borostyánkő alakithatóságát, csiszolhatóságát hamar felismertek. Ugyan nyersen, természetes megjelenéseben, szépségében is csodálatos, korábban a népművészek, majd az iparművészek azonban olyan ékszereket formáltak belőle, amelyek vetekszenek a legszebb drágakövekkel. A szocialista Litvániában különösen magas színvonalat ért el a borostyánkő megmunkálása. Kiválóan képzett iparművészek alakítanak belőle láncokat, gyűrűket, más ékszereket. Felhasználják más tárgyak díszítésére, önálló faliképeket is készítenek belőle, dobozokat is. B.J. Nyolc országból 21 hegymászó csoport kapott engedélyt a Himalaja csűcsainak megmászására, több csoport, mint bármely évben 1950 óta, amikor Nepal megnyitotta kapuit a külföldi hegymaM M M ""i---N M U X= TERJESSZE LAPUNKAT VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Ave.-ról. +n+a+a+n+n+a+q+a+a+ii]c+a+[i]+a+n+n+a+D+a++n+i:+ii]+a+D+a+a+a+a+ 21 csoport indult a Himalájára Az ausztráliai hatóságok törvényt terveznek a kontinens mind ritkább erszényesei, a kenguruk védelmére. Az állatok vadaszásat még a múlt században a szarvasmarha-tenyesztök kezdték el, azon a címen, hogy mint növényevők, nagy karokat okoznak a legelőkben és a mezőgazdaságnak. Az igazi ok azonban valószínűleg már akkor is az volt, hogy az állat prémjét jó áron tudták értékesíteni. Volt olyan esztendő, amikor 350 ezer állatot irtották ki. A legutóbbi aszályos évek es a máig sem szűnő intenzív vadászás miatt igen nagy a veszelye annak, hogy a kengurucsordák végleg eltűnnek az ausztráliai kontinensről. A kenguruk jellegzetessége a hasoldalukon lévő betűrendes: az erszény. Az újszülött kis állatok rendkívül fejletlenek, vilagrajöttűk után anyjuk az erszénybe, illetőleg az ott lévő emlőre helyezi a kicsinyeket. A tejet az első időkben a szopásra is képtelen apróságok szájába sajátos izom segítségével fecskendezi be az anyaállat. A fiatalok hat-nyolc hónapig tartózkodnak az erszényben. Köztudomású, hogy a kenguru hatalmas, fejlett hatsó lábain ugrálva változtatja a helyet. A legnagyobb kenguru, a szürke óriás csaknem 2.5 meter magas. Remelhetőleg a józan ész felülkerekedik az emberi kapzsiságon, es igy meg tudjak menteni ezt az érdekes állatfajt a kiirtástól. fi levegőből visszajut a földre A legfontosabb tüzelőanyagaink — a szén es az ásványolaj — kénvegyületeket is tartalmaznak, amelyek a tüzeles során kéndioxiddá alakulnak. A kéndioxid vízben jól oldódik, sőt vízzel kenes sávvá alakul. Természetesen ez a folyamat akkor is bekövetkezik, ha kéndioxidot tartalmazó levegőn keresztül érik el a talajt az esőcseppek. A kéndioxid képes a levegőben lévő szilárd részecskékkel is fizikai vagy kémiai folyamatok réven kapcsolatba lepni es igy ezekkel együtt kiülepedhet a levegőből. Ez utóbbi folyamatot hosszabb időn keresztül vizsgálta egy kutató csoport Angliában. Eredményeik azt mutatták, hogy szilárd részecskékhez kapcsolódva évente mintegy 110 kilogramm kéndioxid jut átlagosan egy hektár füves területre. Ez csaknem kétszerese annak a mennyiségnek, amely az esővízzel jut ugyanekkora területre. B a szók előtt. Japánból 9 csoport megy, az egyik közöttük csupán nőkből áll. A tokioi Jungfrau Hegymászó Klub nőtagjai lesznek az elsők, akik megpróbálnak feljutni a 26.658 láb magas Manaszlu- hegy csúcsara. Itt volt 1972-ben a Himaláják legnagyobb hegymászó szerencsetlensége, amikor egy lavinaomlásban 10 nepáli serpa útikalauz, négy koreai es egy japan fényképész odaveszett. A többi csoportok Dél-Koreaból, Angliából, Olaszországból, Nyugat-Németorszagból, Spanyol- országból, Lengyelországból és Ausztriából mennek.
