Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-06 / 23. szám

THURSDAY JUNE 6. 1974. FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY A Magyar Társaskör kulturmunkajanak gyöngy­szemeként könyvelhetjük el a mult szombati ki­rándulást Franklin D. Roosevelt Hyde Park-i bir­tokán levő Múzeumba, ahol a Társaskör tagjai meg­tekintették Albok János fénykepkiállitásat. A kedvezőtlen időjárás ellenére a Társaskör tag­jai megtöltötték a felbérelt autóbuszt és a kétórás ut nagyon kellemesen telt el. Elvégre is Roosevelt birtoka, a számos amerikai történelmi színhely kö­zött az egyik legerdekesebb, szemlélésre erdemes, tanulságos látvány. Itt élt, itt dolgozott, itt állította össze beszédeit Franklin D. Roosevelt, akit az amerikai nép négyszer egymásután elnökke választott. A Társaskör tagjai­nak többsége első alkalommal volt itt és nagy érdek­lődéssel szemlélte Roosevelt és felesége, Eleanor sirjat, lakosztályát, munkaszobáját, a melléképide- teket. Amikor a Muzeum azon szobájába érkeztek, ahol Albók János fényképei kerültek kiállításra, sokak szeméből könny gördült ki, mert visszaem­lékeztek a 30-as évekre, amikor ugyan 5 cent volt egy font kenyér, de nem volt ót centjük, amiből azt megvehettek volna. A Társaskör tagjai még most is ámulattal néznék a sokatmondó képeket, ha nem kellett volna visz- szaterniök a varosba. , , , ft A kepek megtekintése után Fodor Nagy Árpád, a Társaskor elnöke üdvözölte Albók Jánost es be­mutatta Lusztig Evelynt, aki a betegsege miatt tá­vollévő Lusztig Imre szerkesztő nevében rövid be­szedet olvasott fel (melyet alant közlünk), Ezután Fodor Nagy Árpád felolvasta a Magyar Társaskör és az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága „Elismerő Levelet” és szeretettel átad­ta azt az ünnepeltnek, Albók Jánosnak, aki meg- hatottan fejezte ki köszönetét azpk iránt, akik ezt a megtisztelő összejövetelt megszervezték. A kiránduláson résztvevők felejthetetlen benyo­másokkal tértek vissza New Yorkba és azon óhajuk­nak adtak kifejezést, hogy a Társaskör a jövőben is rendezzen hasonló kirándulásokat. A Társaskor tagjait vendégként fogadták Hyde Parkban es díjmentesen tekinthettek meg a látni­valókat. Mikola Rezső, a washingtoni magyar követség első titkára, késve érkezett a Hyde Parkba, s már • nem tudott résztvenni az ünnepségen. Albók János Dear John Albok, dear friends: It seems to me that I owe an explanation as to why I am delivering these few remarks. Well, the sad state of affairs happens to be once again that Jim is home with fever. So you will have to suffer along with me as a poor substitute for the next 5 or 10 minuiés. We, members of the Hungarian Culture Club and the readers of the Hungarian Word are here for two reasons. First, to pay homage to the memory of j Franklin Delano Roosevelt, who beyond any doubt was one of the most outstanding Presidents of our country. It seems to me it is proper to mention that today all of humanity is striving for detente, for cooperation between nations having different social structures. The simple fact is that the nations either settle their differences through peaceful ne­gotiations or follow the road of confrontation, which inevitably leads to atomic war - the extinc­tion of the human race. I mention this because Franklin D. Roosevelt well understood this 40 years ago.He was the first pre­sident who recognized the Soviet Union, established diplomatic and commercial relations with the first socialist country. This cooperation laid the founda­tion for the unity between the bourgois democratic countries and the Soviet Union that resulted in a common fight against the German fascist hordes. It is worth recalling that the workers made their greatest strides during the Roosevelt Administra­tion. During this time the basic industrial workers were organized into trade unions. During this time we achieved unemployment insurance and social security. It has to be pointed out that these gains were not handed over on a silver platter. The wor­kers had to put up a stubborn, decisive and self- sacrificing struggle to achieve all these benefits. But the Roosevelt Administration created a favorable atmosphere - the passage of the Wagner Act- gua­ranteeing the workers the right to organize and was helpful in making these advances possible. These are some of the reasons why we pay our res­pect to the memory of Franklin D. Roosevelt and to his wife, Eleanor who was a comrade in arms to Franklin Roosevelt and who was among the first proponents of equal rights for women. The second reason we are here today is to honor a member of the Hungarian Culture Club and a rea­der of our paper, John Albok. First and foremost we congratulate him on the occasion of his 80th birthday and express the sincere wish that he will continue his artistic activities in good health for many, many years. As we all know, John Albok is a tailor. He earns his living by being busy in his occupation. And a good tailor he is. But he is not an ordinary tailor. Be­sides knowing how to make beautiful garments, he is at the same time an artist of the first magnitude. These pictures exhibited in this hall alone are proof of that statement. But these pictures are only the tip of the iceberg. He has a multitude of pictures, moving pictures, tape recordings, all of which depict the life of the Hungarians here in the USA. His artistic creations brought him recognition from newspapers, periodicals and innumerable organiza­tions. We wish to add to all these praises our recog­nition of Brother Albok’s artistic creations. And it therefore gives us great pleasure to present to you this letter of recognition in behalf of the Hungarian Culture Club and in the name of the Executive Board of the Hungarian Word. o lila a nemzeti himnusz körit Hogy is mondta az egyszeri rendorbiztos az új­ságíróknak, amikor azok egy nagy verekedes súlyo­san serülty áldozata felöl érdeklődtek? “Nincs semmi baja, csak a nyaka véres egy kicsit!’ Hat valahogy ilyenformán vágunk fogadott ha­zánk nemzeti himnuszával, a “Star Spangled Banner” el is. Azzal sincs semmi baj, csak egy kicsit véres, azaz militarista, amellett nehezen lehet énekelni s tetejébe nem is . . . amerikai. Mas baja nincs. A dal­lamát eredetileg angliai kocsmákban énekelték vagy 200 évvel ezelőtt. Akkor “Oda Anakreon-hoz” cim alatt. Az utóbbi időben széles körökben vitatják a “Star Spangled Banner” elvetesenek szükségességet. A leg­első, de nem legfontosabb érv emelett az, hogy e himnuszt csaknem lehetetlen enekelni. Az ember­nek operaénekesnek kell lenni, hogy kepes legyen a másféloktávra terjedő dallamot elénekelni. Mások temetesi enekhez hasonlítják melódiáját. A legsúlyosabb érv a himnusz ellen annak milita­rista, soviniszta jellege. A szöveg elragadtatással hi­vatkozik a légben robbanó bombákra s rakétákra, mintha ezek volnának e nemzet legjellegzetesebb szimbólumai. Sehol egy szó az állam, a nép neme­sebb célkitűzéséiről, reményeiről. Azok, akik ellenzik,rámutatnak arra, hogy vannak az Egyesült Államoknak más nemzeti dalai, amelyek sokkal jobban megfelelnének nemzeti himnusz­nak. Ilyen például “A szép Amerika” (America the Beautiful) vagy “Isten áldd meg Amerikát” (God Bless America). Ez utóbbi azonban alkotmányjogi kérdéseket vet fel az állam és az egyház kapcsolatá­ról. “Az Isten” neve nem igen szerepelhet egy olyan allam himnuszában, amely szigorúan elválasztja az államot az egyháztól. A legszebb, legmegfelelőbb és a nép igazi érdeke­it leghatásosabban kifejező himnusz azonban kétség­kívül Woodie Guthrie népszerű balladaja:“This Land is Your Land” volna. (Ez az ország a te országod) Szakszervezeti es progresszív körökben ez a dal évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend, dallama gyönyör'újlelkesitő. Higgyük és tegyünk meg mindent annak érdeke­ben, hogy talán nem is a tűi messze jövőben ez lesz népünk himnusza, mi több, valóra fogjuk váltani lelkesítő Ígéreteit. Deák Zoltán A Fülöp Szigetekről itt járt az Egyesült Államok­ban a Ballet Hispanico, mely szabadtéri előadást tartott a Battery Parkban (ahol a Hudson folyó a tengerbe folyik) es előadta a „Caribbean Suite” c. balettot. Több száz irodai alkalmazott lunch- idejében nagy élvezettel szemlélte a táncosokat. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ .Published weekly, except 3rd • & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16ih Street, New York, N.Y.Í0003 Ent. m 2nd On. Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.O. of ___________New York, N.Y. Előfizeted, árak: New York vároaban, a* Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50. felem S 7.00. Minden máaluUfóidi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.- AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­a _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom