Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-30 / 22. szám
A biológia az éló szerves természetet, vagyis az állati és növényi szervezetek életműködésének jelenségeit és törvényszerűségeit tanulmányozó tudomány. A XIX. század ipari és technikai forradalma, mint a forgószél sepert végig a tudomány valamennyi ágán, igy a biológián is. Gyors fejlődése akkor kezdődött, amikor a különféle szaktudományok művelői összefogtak, hogy közösen oldják meg a felmerült kérdéseket. Munkaközösségek alakultak, amelyekben nemcsak biológusok, hanem vegyészek, fizikusok, matematikusok, statisztikusok stb. fogtak össze. Közben uj es rendkívül hatásos eszközök születtek az elő anyag tanulmányozására. Ilyen az elektronmikroszkóp, amely mintegy millioszeres nagyításra kepes, s az eddig láthatatlan es ismeretlen világba, a sejtek titkaiba nyújt betekintést. MI AZ ÖRÖKLŐDÉS? Az oroklodes az a jelenseg, hogy az utodok külső es belső felépítésükben elődeikre hasonlítanak. Ez az öröklődés szabályozza az egész élet folyamán a sejtek működését, a külső behatásokra való válaszaikat. De az öröklődő tulajdonságok lehetnek károsak is, s ezek fejlődési rendellenességeket eredményeznek. Az öröklődés megismeréséhez vezető utat Mendel morva szerzetes a múlt század hetvenes éveiben tárta fel, amikor a növényeknél keresztezési kiserieteket hajtott vegre. Ez időben az ivarsejtek képződésékor végbemenő folyamatokról a tudósoknak meg sejtelmük sem volt. A kutatók az öröklődés anyagi hordozóját a sejtek magjaban levő sötét pálcikák alakjában találtak meg, és azokat kromoszómáknak neveztek el. Ezek a testecskék sejtosztódás előtt párosával alakulnak ki a sejtmagban, majd mindegyik hosszában kettéhasad. Később az egyes félkromoszómák elválnak egymástól, egyik csoportjuk a sejt egyik pólusa, másik az ellenkező pólus felé vándorol. Amikor aztán a sejt kettéválik, mindkét uj sejtbe annyi kromoszóma kerül, mint amennyi az anyasejtben volt. Minden faj számban és alakban jellemző kromo- szómagarniturával rendelkezik. Az ember sejtje 46 (23 pár) kromoszómát tartalmaz. Ebből mindössze kettő az un. ivari kromoszóma, mely nő esetében az XX, férfi eseteben az XY jelzést kapta. Megtermékenyítéskor, amikor a csirasejt es a petesejt egy sejtté olvad össze, az uj sejt már tartalmazza a teljes átöröklődési anyagot. Az igy kialakult uj sejt egyik fele anyai, a másik fele apai eredetű. Ez a tény az öröklődés folyamatának legfontosabb jelensége. Egyre több olyan betegséget ismerünk, amelynek alapja a kromoszómák különböző abnormitásai. A mongol idiotizmus, amelyet Down-kornak nevezünk, eleg gyakori súlyos rendellenesseg. Ennek a defektusnak oka legtöbbször az ivarsejt helytelen osztódásának következménye. Minél idősebb korban történik a megtermékenyítés, annal nagyobb a sejtosztódás zavarának lehetősége. PILLANTÁS A KROMOSZÓMÁKBA Az öröklődés egységeit géneknek neveztek el. Ezek hosszában helyezkednek el a kromoszómákAMERIKAI MAGYAR SZÓ THURSDAY MAY 30. 1974. TÉVHITEK A FARKASOKRÓL ban, és mindegyikük egy-egy tulajdonságért felelős. Mindenki körülbelül egyforma mennyiségű gént kap mindkét szülőjétől. A gén valamennyi letezesi forma jellemző jegyeit örökíti, a kémiai információkat tárolja es adja tovább. Tehat a gén az oroides, valamint a beprogram- zott biológiai célfunkciók létesítménye. A gén anyaga valamennyi élőlénynél a DNS (Vagyis a dezoxirubonukleinsav. A szervezetek változatossága az állat- és növényvilágban feltétlenül a gének nagy változatosságát feltételezi. A DNS-nek vegtelen sok variációja létezik aszerint, hogy a cukor es a foszfor molekulájához milyen sorrendben kapcsolódik a négy alapelem: az adenin, a thymin, guanin es a cytosin. Az emberi sejtmag kb. 50.000 különböző DNS molekulát tartalmaz. Ezek előnyös anyagcsere lehetőségek között a bennük lévő törvényszerűségek szerint lehetővé teszik az élettani, sőt a szaporodási folyamatban is működőképes sejtelemek keletkezését. Hogy a DNS-nek szerepe van az örökletes tulajdonságok átadásábani azok a kísérletek igazolják, amelyek szerint a baktériumokból kivont DNS segítségével bizonyos tulajdonságok átvihetők másfajta baktériumokba. Minden idők legparanyibb tervrajzának megfejtése folyamatban van. Meresz álmodozók máris arra gondolnak, hogy lehetőség nyílik az öröklésbe való beavatkozásra. Mások tovább mennek és lehetségesnek tartják, hogy a rák és a fehérvérűség okát rendellenes kromoszóma felépítésű sejtek képződésében találják meg. A gének kijavítása lehet majd a rak fontos gyógyítási módja is. Dr.Marék Antal A TRÓPUSI FORGÓSZÉL EREJE A trópusi forgóviharok óriási energiájára újabb szemléletes példát szolgáltatott a Bebe nevű trópusi forgószél, amely 1972 októberében a Fiji-szigetek- tol 1000 kilométerre északra elterülő Funafuti ko- rallszigetet sújtotta. A szirt del-keleti partján a Bebe egy 18 kilometer hosszú kavicstöltést emelt. A töltés atlagban 37 m széles és 3.5 m magas, egész tömege pedig becslés szerint 2.8 millió tonna. Ebből alig 1 százalék homok, a többi 9-10 cm átmérőjű kavics. Meg egy 7 m átmérőjű kőtömböt is találtak közte. Az uj töltést a korállszirt sziget- láncától 2-50 m széles árok választja el. A korállszirtról úgyszólván teljesen eltűnt a növényzet. Feltételezik, hogy a nagy hullámok vagy a szökőár a kavicsot a szirt aljáról felfelé sodorta a lejtőn, és ott lerakta. A sodródó kavics tarolhatta le a növényzetet. A vihar 20-30 m mélységig hagyott nyomokat. A vadonból, erdősegekből hallatszó farkasüvöl- tes, különösen ejjel évszázadok óta felelemmel töltötte el az embereket. Egy országos természetvédő és allatfaj mentő szervezet a washingtoni Fund for Animals egyik vezetője, Lewis Regenstein cikke ä N.Y. Times-ban sok tévhitet oszlat el a farkasok termeszeiéről. A farkasok a természet legkevésbé megértett teremtményei, s az ember félelme tévhiteken es nem a valóságon alapszik. Évszázados üldöztetésük ellenere, a farkasok nem ellenségek az emberrel szemben es nem haragusznak rá. Lehetséges, hogy a farkasüvóltes nem sokáig lesz hallható az Egyesült Államokban. Számuk annyira megfogyatkozott, hogy fennmaradásukat veszély fenyegeti, pedig, mint az iro kifejti, nemcsak rendkívül erdekes és intelligens állatok, de a termeszét egyensúlyának fenntartásához is roppant fontosak. Kártékony rágcsálókat es nyulakat pusztítanak el es azonkívül fontos szerepük van olyan emlősök, mint az őz, a szarvasfajtak elszaporodásának megakadályozásában. Többnyire a gyengébbeket falják fel és e szarvasok számának csökkentesével a nyaj többi részét megmentik a tulnepesedéstol es éhínségtől. A farkasok jól megszervezett, fegyelmezett társadalmi életet élnek. A tanulmányozó tudósokat meglepte sok emberi tulajdonságuk, mennyi szere- tetet tudnak mutatni egymás iránt. A falkában a kölyök születése fontos esemény. Az anya szájával emeli fel kicsinyeit és körülhordozva büszkén mutat - ja be a többieknek. A farkasok világszerte a legoktalanabb gyűlölet és üldözés tárgyai. Pénzjutalmakat adtak megölt farkasokért már vagy 27 évszázada, a rómaiaktól és görögöktől kezdve. Az amerikai telepesek is bevezették pusztításukat és az egész országra kiterjesztettek. Alaszkán és Minnesotán kívül, mindössze kevesebb, / • mint 100 szürke farkas maradt meg az egesz ország területén és annyit megmergeztek a vörös farkasok bői, hogy csak 300 maradt Texasban es Louisianaban. Az eddigi vadakat vedo törvények a kiveszőben lévő farkasoknak semmilyen vedelmet nem nyújtanak. Az uj törvény a veszelyeztetett vadak védelmére, amit a kongresszus megszavazott és Nixon elnök aláirt, módot ad arra, hogy a belügyminisztérium a farkasokat sürgősen szövetségi védelembe vegye es végre megmentse a fennmaradt falkakat a pusztulás - tói. 0 VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra srciificl^lésdcci MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK L .S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: iM. BRACK REICH ... Bejárat a Second Avenue-ről a -
