Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-30 / 22. szám
Ért. »» 2nd Chn Matt«« D*c. 31. 1952. ander Ik* Act of Marek 2, 1879. at tka P.O. of N.Y.. N.Y. VOL. XXVIII. NO. 22. THURSDAY MAY 30. 1 974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 / Azonos tettért különböző büntetés A „ Watergate botrány ’’-láncolattal kapcsolatban egyik törvenyellenes adomány a másik után kerül felszínre, mellyel a nagyvallalatok képviselői hozzájárulták a Nixon Ujraválasztasi Bizottság költségeinek fedezéséhez. Ezen adományok nagy részét azonban más, törvenyellenes tettek finanszirozasara fordították. Érdemes felfigyelni arra, hogy mi történik a törvényellenes cselekedetek elkövetőivel. Vegyük pld. Richard L. Allison ur ügyet, aki 50.000 dollárral járult hozza Nixon Ujraválasztasi Bizottsága költségeihez. Ezt az összeget az ország keleti részen működő tejtermelő szövetség neveben adta. Bevallotta, hogy törvenyszegest követett el és ezért bíróság elé állították. Ezer dollar pénzbírságra Ítélték, de a biro, George L. Hart, Jr. FELFÜGGESZTETTE A BÜNTETÉST, vagyis Alli- sonnak nem kell egy centet sem fizetnie. Vagy nézzük meg, mi történt Edward J. Gurney- vel, Florida republikánus szenátorával, Nixon elnök legodaadöbb védelmezőjével a Szenátusi Vizsgáló Bizottságban. Gumey szenátor, a szövetségi törvény megszegésével, választási kampányára több százezer dollárt szerzett anélkül, hogy Választási Bizottságot szervezett volna es nyilván tartotta volna a választási kampányadományokat, amint azt a törvény előírja. Amikor az ügy bíróság ele került, McClure biro egyszerűen és önkényesen ,,alkotmányellenesnek” minősítette a szövetségi törvényt es elvetette a vadat. A fent vázolt példákkal szemben a bíróság három évi börtönbüntetésre ítélte W.T. Boyle-t, a bányászok szakszervezetenek volt országos elnökei, mert törvénysértéssel nagyobb összeget utalt át politikai célokra a szakszervezet kasszájából. Mi nem tartjuk tiszteletben Tony Boyle-t, aki együttműködött a banyabárókkal a munkások érdekeit sértve, de ennek ellenére meg kell említeni, miként kezel a bíróság egy Nixont támogató törvényszegőt és vele egy húron pendulo politikust és milyen elbánásban részesíti a szakszervezeti vezetőt ----hasonló bún elkövetéséért. A tény az, hogy az ország majdnem minden nagyvállalata, törvenyszegessel, hozzájárult Nixon Ujraválasztasi Bizottsága költségeinek fedezéséhez, de EGYETLEN VÁLLALATI VEZETŐ SEM KERÜLT BÖRTÖNBE. A börtön csak a dolgozo osztályhoz tartozók részere áll fenn. A gazdagok, ha bűnt követnek el, s ha el is ítélik őket az also bíróságon, óvadék elleneben továbbra is szabadlábon maradnak, fellebbeznek es politikai befolyásukkal sikerül elodázniok az ügyet. Ha kivételesen mégis börtönbe kerül egy-egy'bankár, vagy hozza hasonló társadalmi reteghez tartózó egyen, az csak kivétel, mely megerősíti a szabályt. Nixon elnök politikája mélyíti a gazdasági válságot WASHINGTON, D. C. Nixon elnök TV beszede- ben vázolta elkepzeleset az ország gazdasági helyzetéről. „A legrosszabbon mar túl vagyunk” mondotta. De ezt már sokszor ismetelte előző beszédeiben es a helyzet állandóan rosszabb lesz. Ez év első négy hónapjában az infláció 11.5 százalékkal emelkedett (évi számítás szerint). New Yorkban a munkanélküliek szama az össz- munkasság 7 százalékára emelkedett. „A mai helyzetből csak nagy áldozatok árán tudunk kikerülni” — mondja az elnök. A baj csak az, hogy az „áldozatokat” a 85 millió dolgozó, a tiz millió munkanélküli es a 20 millió nyugdijas hozza, mig az ország nagyvallalatai rekordprofitot könyvelnek el. „Nem adhatunk ado-engedmenvt”, folytatja Nixon elnök. A tény természetesen az, hogy az olajbarok mar hosszú idő óta ado-engedmenyeket élveznek és a nagyvállalatoknak száz es egy módjuk van kibújni adókötelezettségük alól. Csupán a dolgozókra hárul az egyre elviselhetetlenebb adóteher. „Tovább folytatjuk a hitelkorlátozast,” mondta Nixon elnök. Ez többek között azt jelenti, hogy a magas hitelkamat (12.5 százalék) miatt a haz- vasárlók képtelenek ingatlankolcsónt kapni 8.5, vagy 9 százalék elleneben, ami válságba sodorja az építőipart, amely a nemzetgazdaság egyik fontos alappilléré. így a lakasra szondok nem tudjak igényükét kielégíteni, a háziurak, a lakáshiány következteben, emelhetik a hazbert, az építőipari munkások egyre nagyobb szama munkanélkülivé válik es ez kihat az ország egesz gazdaságára. Nixon elnök Kenneth Rush-t, helyettes külügyminisztert nevezte ki a gazdasági ügyek intézőjévé. Fofeladata az lesz, hogy egyeztesse Simon pénzügyminiszter es Roy Ash, a koltsegvetesi ügyek intézője között fennálló nezeteltéréseket az ország gazdasági kérdéséivé! kapcsolatban. VÉGET ÉRT A “DAILY NEWS” NYOMDÁSZOK SZTRÁJKJA NEW YORK, N.Y. Egyez meny jött letre a sztrájkoló nyomdászok es a Daily News vallalat között. Az egyezmény kihat a New York Times nyomdászaira is. Az uj szerződés főbb pontjai: A szerződés 1984-ben jár le, de minden három esztendőben a munkások követelhetnek beremelest. A béremelés alapfeltétele: termelékenység és az árak emelkedese. A vállalatok a szakszervezet beavatkozása nélkül bevezethetnek automatizált rendszert. A vállalatok minden rendes és részlet-időre alkalmazott dolgozójának munkalehetősége biztosítva van. A munkáslétszám csupán elhalálozással, önkéntes nyugalomba vonulással, vagy a 65 évesek nyugdíjba menésével változhat. A nyomdászok $ 13.85 heti béremelést kapnak 1973-ra visszamenőleg és 1974-ben. A nyomdászok jelen bére heti $ 251.82. Azok, akik hajlandók 65 éves koruk előtt nyugdíjba menni, 2500 dollár bonuszt kapnak. A szerződés 10 éve folyamán minden nyomdász jogos hat hónapi fizetett szabadságra. A szerződés 1.800 nyomdászra vonatkozik. Ez a szerződés teljesen uj az amerikai szakszervezeti mozgalomban. Minden bizonnyal az ujságnyo- más, előállítás terén letre jött forradalmi változás okozta problémák és azok megoldása hozta letre ezt az új szerződést. Az ujsagvállalatok elérték céljukat: bevezethetik az automatizalast. A nyomdászok elertek céljukat: biztosították munkalehetőségüket. Az viszont más lapra tartozik, hogy e szerződés megszüntette a gépszedo szakmát, amint azt egy század óta alkalmaztak. ÁRA» cm Kenneth Rush Walter Graham, Theodore W. Kheel, Bertram A. Powers.
