Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-09 / 19. szám
Thursday, May 9. 1974. ________AMERIKAI magyar szó. MILLIÓK TÜNTETTEK VILÁGSZERTE MÁJUS 1 ÉN New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, Moszkvában, Budapesten, Bombayban, Tokióban, a földkerekség minden reszeben, Európában, Ázsiában, Észak es Del-Amerikában, Ausztráliában, Afrikában a dolgozók, a haladó polgárok, az intellektu- ellek milliói az utcára vonultak a haladó emberiség ünnepnapján, Május Elsején es követelték a különböző társadalmi rendszereken alapuló államok békés egymás mellett élésének tovább fejlesztését, kiszélesítését es kimélyitéset, az emberiség béketórek- vesének előmozdítását. 7 MILLIÓ TÜNTETŐ JAPANBAN Japánban egyedül hét millió munkás és polgár vett reszt a május elsejei tüntetésekben. Tiltakoztak a környezet mérgezése, a levegő és az ország vizeinek szennyezése ellen. Követelték a infláció meg- gátlasát, a közszükségleti cikkek árának visszaszorítását. NEMZETI ÜNNEP PORTUGÁLIÁBAN Liszabonban es az ország minden más városában nemzeti ünneppé avatták Május Elsejét. A közel felevszázados fasiszta elnyomás alól felszabadult nép az ország fővárosában leirhatatlan örömmel es lelkesedéssel vonult az utcára. A tüntetők plakátjain ilyen feliratok voltak: „Legyőzhetetlen az egyesült, felszabadult nép!” „Halált a titkos rendőrökre!” „Szabadságot es füg- getlenseget a gyarmati népeknek!” E jelszavak visszatükrözték a nép hangulatát. Alvaro Cunhal, a Kommunista Part első titkára es Mario Soares, a Szocialista Párt elnöke egy pódiumról ismertették a baloldal közös programját, melyet az egybegyült százezrek nagy lelkesedéssel fogadtak. A kép a moszkvai tüntetők egy kis csoportját ábrázolja. Moszkvában és a szocialista országok minden városában a tüntetők milliói tettek fogadalmat a szocializmus gyors iramban való felépítésére, a világbéke elérésére. TÜNTETÉS NEW YORKBAN New Yorkban a Union Square-en több ezren hallgatták Gus Hall, az USA Kommunista Párt első titkárának beszédét, aki rámutatott az amerikai nemzet- gazdaság válságara, mely a munkások ezreit fosztja meg a munka, a megélhetés lehetőségétől. Ostorozta a nagyvállalatok, a monopóliumok harácsolasat, mely megfosztja nemcsak a dolgozókat, de a kispolgárokat is utolso centjüktől. Szakszervezetek képviselői, a különböző nepmoz- galmak megbízottai is harcra szolitattak a tüntetőket saját elemi erdekeik megvédesere. Liszabonban, Portugália fővárosában, a város szinte minden lakója, — a fasisztákat kivéve — részt- vett a május elsejei felvonulásban. Követelték a titkos rendőrök bebörtönzését és megbüntetését, a gyarmatok szabadságát és önállóságát, egy népi kormány felállítását. Argentína fővárosában, Buenos Airesben százezrek tüntettek. Összeütközésre került a sor, a reakciós Peron elnök hívei és a munkások között. Az ország dolgozói tiltakoznak a monopolistákat támogató Peron politikája ellen. Három katonai puccs 1973 szeptember. Chüe szabadon,alkotmányosan megválasztott, törvénytisztelő, humánus, a nép jólétét, haladását szolgáló baloldali kormányát az USA támogatását élvező tiszti csoport megbuktatta. Allende államfőt és sok ezer munkatársát, hivét, akik ellen csak az volt a vád, hogy a törvényes kormányt híven szolgálták, illetve halálra kínoztak, tízezreket börtönbe, internáló táborokba vetettek, hol a kínzásokban és nélkülözésekben sokan meghaltak, ezrek elmenekültek, masokat száműztek. A parlamentet feloszlatták, az alkotmányos- es polgárjogokat felfüggesztették, a kulturéletet tönkretettek, az inflációt — amely elleni védelem volt a katonai hatalom-átvétel egyik ürügye — még meggyorsították, az árakat 10-20-szorosukra emeltek, százezreket segely nélküli munkanélkülivé tettek. Jutalmuk nem maradt el: az USA vezetesevel a nyugati kormányok és tőkések elárasztottak Chilét, — amely országot, mig ott Allende kormányzott, gazdaságilag megfojtották —, segélyekkel, kölcsönökkel és beruházásra szánt tőkékkel. 1973 november. Görögország diktátorát, Papa- dopuloszt és politikai-tiszti csoportját egy másik katonai klikk a hatalomból elmozdította es miután a megtévesztett közvélemény azt remélte, hogy a diktatúra enyhülni fog, kitűnt, Hogy az uj urak — az USA-val egyetértésben — mar nem tartották Papadopuloszt eléggé kemenykezünek a szabadságot követelő nép megfékezésére, és ridegebb, kegyetlenebb kényuralomhoz folyamodtak. Újra üzembe helyezték az átkos internáló szigeteket — amelyek mar előzőleg 20 éven át az USA által fenntartott u.n. alkotmányos kormányok alatt is szolgálták a terrort — deportálván oda az alkotmányos életet követelő politikusokat, diákokat, munkasokat es minden erejükkel bizonyították, hogy az USA tőkés a katonai érdekeit, a NATO-t, az Atlanti-szövetséget hivebben szolgálják, mint elődeik. 1974 április. A mai világ legrégibb fasizmusát, a totó mint 40 íves portugál diktatúrát megbuktatta a Spinola tábornok vezetése alatti tiszti csoport. Spinolának, a szigorú cenzúra ellenere, sikerült egy pár hónappal ezelőtt kiadatni könyvét, amely bi zonyitotta, hogy az ország afrikai gyarmatainak — Portugália az egyedüli gyarmati hatalom — megvédését szolgáló 13 eves, kegyetlen, nepirto háború, amely az állami költségvetés nagyobb felét emészti fel, nem győzhet, a bekét politikai megegyezésnek kell meghoznia (Spinola önkormányzatot kíván adni a gyarmatoknak). Nem lehet nagyobb ellentét, mint a két előbbi és e harmadik katonai puccs között. Azok meg súlyosabb elnyomást, nagyobb vérfürdőt hoztak, ez szabadsagot es a politikai foglyok szabadulásai. Ott minden a katonai es a politikai rendőrség kezébe került, itt hajtóvadászatot rendeznek a terror-csapatok tagjaira, hogy felelősségre vonják őket tQrvenytelen és embertelen működésükért. Ott a megfélemlített lakosság várja, kire csap le a hatalom, kit ölnek meg, tartóztatnak le, bocsátanak el állásából — itt felviragozz'ak a szabaditó katonákat es ünneplő tömeg fogadja a hosszú száműzetésből hazatérő szocialista és kommunista vezéreket. Ilyen is tórte'nhetik még a hetvenes években, hogy felélessze a haladásért, békéért küzdők reményét. De megtanultuk, hogy ne adjuk át magunkat fenntartás nélkül a reménynek. Chile és Görögország katonai puccsait az USA támogatta, vagy (folytatás a 4. oldalon) a
